Kétéves kor körül a biztos szülői támasz mellett a dackorszakos csemeték megtapasztalják, hogy egy-egy hazugsággal az addiginál is nagyobb fokú függetlenedést érhetnek el. A függetlenség érzése pedig magabiztossággal jár, emiatt egyre vonzóbbá válik.

A kicsit nagyobb gyerekek sokszor egyszerűen viccesnek vagy játékosnak találják a valóság eltorzítását. Hazudhatnak pusztán azért is, mert kíváncsiak, mi történik ilyenkor a környezetükben, milyen következményekkel járhat, ha nem mondanak igazat. Azok a gyerekek, akik rosszul érzik magukat a bőrükben, füllenthetnek azért is, hogy jobb színben tűnjenek fel. Jellemzően például valami olyat mondanak, ami a másik számára hívogató lehet: „Nekem megengedik a szüleim, hogy sokáig fent legyek.” vagy „Nekünk van cicánk.” (miközben a szomszédnak van cicája).

Akár a felnőttek

Rendelje meg online!

HVG Extra Pszichológia

A depressziós vagy szorongó gyerekek hazudhatnak amiatt, mert nem akarják, hogy mások aggódjanak miattuk. Az előbbieknél előfordulhat, hogy sérülés után kicsinyítik testi fájdalmaikat. Tipikus, hogy a szorongó gyerek a képességeit színezi ki: például „meg tudom rajzolni”, „el tudom énekelni”, ám amikor a valós szituációba kerül, nem sikerül megoldania a feladatot.

Néha az ADHD-s (figyelemhiányos és hiperaktív) gyerekek gyorsabban beszélnek, mielőtt gondolkodnának mondandójuk helyességéről.

És néha, akárcsak a felnőttek, a gyerekek társadalmi okokból kendőzik el az igazságot, hiszen megtapasztalják a felnőttek kegyes hazugságát, amikor nem akarják megbántani mások érzéseit. Például amikor a kicsik azt mondják egy ételre, hogy „köszönöm, finom volt”, de nem eszik meg. Vagy megdicsérik a másik haját, ruháját, mert látták, hogy a szüleik is ezt teszik.

És természetesen azok az esetek, amiket mindenki ismer: amikor a gyerekek azért füllentenek, hogy megszerezzék, amit akarnak, vagy elkerüljék a bajt, esetleg megússzanak bizonyos következményeket („nem én törtem el a poharat”).

Akik füllentésre hajlamosak

Tehát a kicsik már kétéves korukban megtanulnak hazudni, de csak idősebb korukban tanulnak meg jól hazudni. Elmondható, hogy a hazugság viszonylag gyakori viselkedés a gyerekeknél, és erőfeszítést, gyors gondolkodást igényel.

Egy hat-hét évesek körében végzett, a munkamemóriát (kognitív képesség az információ megtartására és feldolgozására) a gyerekkori hazugsággal összefüggésbe hozó kanadai kutatásban azt találták 2008-ban, hogy a jó verbális munkamemóriájú gyerekek ügyesebbek a hazudozásban.

S noha ezek szerint a füllentés előfeltétele, hogy kisfiunk vagy kislányunk okos és intelligens, ráadásul kiváló munkamemóriával rendelkezik, szülőként mégis meg kell találnunk azt a határt, amin túl már nem hamukálhat a gyerek.

A megoldásért olvassa tovább Filep Orsolya pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben hatással, befolyásolással és a manipulációval foglalkozunk.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja – akár a Kamasz különszámot is megkaphatja ajándékba.