Az Európa Tanács éves börtönstatisztikája alapján Magyarországot azon országok közé sorolták, ahol magas a bebörtönzöttek aránya. Meg kell jegyezni, hogy a jelentés a 2020. január 31-i állapotokat tükrözi, szeptemberben azonban Magyarországon tíz börtönépület bővítésének köszönhetően közel háromezer férőhellyel bővült a fogvatartási intézmények kapacitása. A jelentésben az szerepel, hogy a magyar börtönök telítettsége 113 százalékos, vagyis száz helyre tizenhárommal több elítélt jut. A bővítéstől azt várják, hogy ez a szám száz alá csökken. Ezzel azonban még mindig az európai átlag fölött lesz Magyarország, másrészt a modern büntetőpolitika célja nem az újabb börtönök építése, hanem a börtönökben lévők számának csökkentése, például alternatív büntetési módok igénybevételével.

Az Európa Tanács anyagában az szerepel, hogy a vizsgált 51 börtönigazgatásban 1 528 343 rab élt, amely 100 000 lakosra vetítve 103,2 fogvatartottat jelent. A csúcs 2013-ban volt, akkor minden 100 ezer lakosra 131 börtönlakó jutott. Marcelo Aebi professzor, a felmérést végző lausanne-i egyetem SPACE kutatócsoportjának vezetője szerint ez a csökkentés részben a hagyományos bűncselekmények, például lopások és rablások csökkenését tükrözi, amelyet nem kompenzált a kiberbűncselekmények növekedése. A számítógépes bűncselekményekkel összefüggésben kevesebb az elítélés, mert az elkövetők gyakran az adott ország területén kívül élnek, ezért nehéz őket nyomon követni és szankcionálni.

A legmagasabb bebörtönzési arány 2020 januárjában Törökországban volt, ahol 100 ezer lakosra 357 fogvatartott jutott. Ugyanez a szám Oroszország esetében 356, Grúziában 264, Litvániában 220. A lista másik végén – ha nem vesszük figyelembe a 300 000 főnél kevesebb lakosú országokat – Izland (45), Finnország (50), Hollandia (59) és Norvégia (59) áll.

Először gyűjtöttek információkat az anyjukkal együtt a büntetés-végrehajtási intézetekben élő gyermekekről. Összesen 1608 gyermekről érkezett jelentés 37 igazgatóságból, akik a legtöbb esetben legfeljebb három évig tartózkodhattak szülőjükkel a rácsok mögött. A becslések szerint egyébként Európában több mint 2 millió gyermeknek van szülője a börtönben. A 87 ezer női fogvatartott a teljes börtönpopuláció öt százalékát teszi ki. A fogvatartottak átlagéletkora 35 év, 5 százalékuk 50 évnél, 2,5 százalékuk 65 évnél idősebb.

A túlzsúfoltság tavaly január 31-én Törökországban volt a legmagasabb (127 fogvatartott/100 szabad hely), őket követte Olaszország (120), Belgium (117), Ciprus (116), Franciaország (116). A sorban a következő Magyarország a már említett és értelmezett 113 százalékkal. Az európai átlag 90 százalék.

Továbbra is a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt vannak a legtöbben rácsok mögött. Az erről adatokat szolgáltató 42 igazgatóságban közel 260 ezer fogvatartottról van szó, amely a teljes börtönpopuláció 17,7 százaléka. Őket követik a lopások (199 000 fogvatartott, 13 százalék) és az emberölések – beleértve a kísérleteket is – elkövetői (169 000, 12 százalék). Tíz fogvatartottból négyet ítéltek el erőszakkal járó bűncselekmények miatt (emberölés, bántalmazás, támadás, nemi erőszak és egyéb szexuális bűncselekmények, valamint rablás). 100 fogvatartott közül közel nyolcat ítéltek el nemi erőszak vagy más típusú szexuális bűncselekmény miatt: összesen 81 188 foglyot. A adatok szerint 30 524 foglyot ítéltek el terrorcselekmények miatt, többségüket Törökországban (29 827), majd Franciaország (292) és Spanyolország (209) következik. Európai szinten a börtönbüntetések átlagos időtartama 2018. és 2019. között 8,1 hónapról 7,8 hónapra csökkent. Magyarországon 10,9 hónap ez az adat, amely sorrendben a 15. legmagasabb szám. A listát Azerbajdzsán vezeti, 32,9 hónapos átlagos ítéleti idővel.

Az igazgatóságok adatot szolgáltattak az öngyilkosságok arányáról is. 2019-ben ez a szám 5,2 volt 10 ezer fogvatartottra vetítve. A legmagasabb az arány Máltán volt, ahol tízezer börtönlakó közül 25 végzett magával.