Újabb tagállam csatlakozik az Európai Ügyészséghez, de nem Magyarország

A Luxembourgban megtartott találkozó legfontosabb témája az volt, hogy a miniszterek – a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslattal összefüggésben – a jogellenes online tartalmak elleni küzdelemről egyeztessenek. A jogszabály célja a digitális szolgáltatásokra irányadó szabályok korszerűsítése az EU egészében. A javaslat ugyan a Versenyképességi Tanács hatáskörébe tartozik, de olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek nagyon fontosak a jogellenes online tartalmak elleni küzdelem bel- és igazságügyi vonatkozásai szempontjából. Szó volt a határokon átnyúló európai e-igazságügyről szóló (e-CODEX) rendeletről is, amely lehetővé teszi majd az igazságügyi hatóságok számára az egymás közötti biztonságos kommunikációt.

A miniszterek tanácsa következtetéseket fogadott el a kiszolgáltatott helyzetben lévő felnőtteknek az Európai Unió egészében – polgári jogi és büntetőjogi ügyekben – biztosítandó védelméről. Felkérték a tagállamokat, hogy használják fel az uniós költségvetés keretében rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket arra, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő felnőttek jogainak védelmét és előmozdítását szolgáló intézkedéseket dolgoznak ki, többek között a digitális jártasság területén.

Ugyancsak következtetéseket fogadtak el a közelgő labdarúgó-Eb-vel kapcsolatban, elsősorban a biztonság megerősítése szempontjából. Arra is felszólították a tagállamokat, hogy továbbra is kövessék nyomon az online tartalmakat az erőszakra, a szélsőségességre, a radikalizálódásra és az idegengyűlöletre felbujtó üzenetek terjesztésének megelőzése és mérséklése érdekében.

Francisca van Dunem, a soros elnökséget betöltő Portugália igazságügyi minisztere üdvözölte, hogy az Európai Ügyészség megkezdte munkáját. A testület célja és feladata az uniós források védelme, melynek vezetője személyesen is részt vett a miniszteri tanácskozáson.

Az ügyészi hivatal kulcsfontosságú szerepet játszik a jogállami alapelvek megőrzésében nemzeti és európai szinten is

– mondta a miniszter. Kiemelte azt is, hogy az ügyészi szervezet nem fog függeni semmilyen uniós vagy tagállami hatóságtól vagy politikai testülettől.

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyekért felelős tagja pedig megerősítette, hogy a következő évben Svédország is csatlakozik az együttműködéshez. Így most már csak Írország, Dánia, Magyarország és Lengyelország a kimaradó tagállamok. Az íreknek és a dánoknak a csatlakozási szerződésük teszi lehetővé a távolmaradást a bel- és igazságügyi típusú együttműködésekből, sőt, Dániában ezt népszavazás is megerősítette. Magyarország részéről a távolmaradás indokaként felhozott legutóbbi érv az, hogy az Európai Ügyészség vezetője, Laura Codruta Kövesi – aki a román korrupcióellenes ügyészség irányítója volt – magyarellenes. Ezt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter mondta a múlt heti Kormányinfón.

Még egy tényező nehezíti az ügyészség munkáját. Minden tagállam egy ügyészt delegál a szervezet központi testületébe és két továbbit, akik a saját államukban irányítják a nyomozásokat. A két tagállami ügyészt azonban eddig Finnország és Szlovénia nem jelölte ki. Most Reynders biztos bejelentette azt is, hogy Finnországgal sikerült tisztázni a nézeteltéréseket. Janez Jansa szlovén kormányában azonban már egy igazságügyi miniszter lemondott, mert a kormány egyszerűen érvénytelenítette a kiírt és elbírált pályázatokat, és újat írtak ki. A szlovén ügyekben a nyomozások addig nem indulnak el érdemben, amíg ez a két ügyész el nem foglalja a posztját. Azt is kiderült, hogy várhatóan hamarosan száz ügyben fog nyomozást folytatni az Európai Ügyészség.

Az üléssel kapcsolatban Varga Judit igazságügyi miniszter az illegális online tartalmak kapcsán a közösségi oldalán fejtette ki Magyarország álláspontját, eszerint:

Fontos, hogy az illegális tartalmakkal szembeni hatékony fellépés mellett ne sérüljön az állampolgárok szólás- és véleménynyilvánítási szabadsága.

Egy következő posztból pedig azt tudhattuk meg, hogy "Magyarország Európa élmezőnyéhez tartozik áldozatsegítésben is". Ezt annak kapcsán jegyezte meg a miniszter, hogy megbeszélést folytatott holland kollégájával arról, hogy idén január 1-jétől – holland mintára – Magyarországon is bevezették az opt-out áldozatelérési rendszert, ami azt jelenti, hogy az áldozatok a rendőrség közvetítésével is kapcsolatba kerülhetnek a segítő szolgálatokkal.