A két legnagyobb európai párt esetben a legtisztább a helyzet: az Európai Néppárt az Európai Bizottság jelenlegi elnökét, Ursula von der Leyent, a szociáldemokraták pedig a brüsszeli testület munkaügyekért és szociális jogokért felelős, luxemburgi tagját, Nicolas Schmitet tette meg csúcsjelöltjévé.

Itt érdemes megemlíteni, hogyan választják meg az Európai Bizottság elnökét. A döntés joga az Európai Parlamenté, a jelölés joga azonban az uniós állam- és kormányfők tanácsának minősített többségének kezében van. A tagállami vezetőket nem köti az, hogy ki a pártcsaládok csúcsjelöltje, ők ugyanis az ajánlásukat “az európai parlamenti választások eredményének figyelembevételével” teszik meg. Logikusan, de nem kötelezően következik ebből, hogy a legnagyobb pártcsalád jelöltje legyen a következő bizottsági elnök, de például a jelenlegi elnök sem így került hivatalába. Öt évvel ezelőtt az Európai Néppárt kapta a legtöbb mandátumot, csúcsjelöltjük a párt mostani elnöke és EP-frakcióvezetője, Manfred Weber volt, neki azonban nem volt meg a támogatottsága a tagállamok körében. Így került képbe az addig teljesen ismeretlen Ursula von der Leyen, aki viszont bírta Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök bizalmát is. (Mellesleg Orbán Viktorét is, aki akkor Von der Leyen jelölését – vagy inkább Weber és az akkori baloldali jelölt, Frans Timmermans jelöltségének megfúrását úgy értékelte: megérte távoltartani az ideológiai gerillákat.)

A mostani helyzet annyiban más, hogy már a kampány elején a legtöbb néppárti miniszterelnök kiáll Von der Leyen mellett, vagyis a tagállami vezetők jelölési joga és a csúcsjelölt személye akár szerencsésen találkozhat is.

Persze, csak akkor, ha a Néppárt szerepel a legeredményesebben – ez azonban több mint valószínű. Mint ahogy az is tény, hogy a Néppárt az állam- és kormányfők körében messze a legtöbb vezetővel rendelkezik.

Nézzük a többi pártot. A liberális Renew Europe három meghatározó csoportosulással rendelkezik, mindegyiküknek van jelölt-jelöltjük, akik a március 20-i, brüsszeli kongresszusukon mutatják be programjukat, ők azonban nem választanak közülük egyetlen jelöltet, mindhárman ebben a szerepben fognak feltűnni. Az ALDE jelöltje Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a német parlament védelmi bizottságának elnöke, aki Németország egyik legkiemelkedőbb és legszókimondóbb hangja lett az orosz háborúval kapcsolatban. Az Európai Demokrata Párt Sandro Gozi európai parlamenti képviselőt jelölte meg. A harmadik induló liberális oldalról pedig a francia Renaissance elnöke, Valérie Hayer EP-képviselő, aki Emmanuel Macron listáját vezeti.

Marie-Agnes Strack-Zimmermann

AFP/Michael Kappeler

A Zöldek csoportja két részből áll: a hagyományos zöldpártiakból, illetve az Európai Szabad Szövetségből (EFA), utóbbi az önállóságukért, autonómiájukért küzdő nemzeti kisebbségek ügyeit karolja fel. A Zöldek részéről társjelölti rendszer van: a német Terry Reintke és a holland Bas Eickhout a két aspiráns. Az EFA pedig Maylis Rosberget és Raül Romevát állította csatasorba. Rosberg a dán kisebbséget képviseli Németországban, Romeva pedig talán a legérdekesebb figura: ő egy katalán politikus, volt EP-képviselő, akit 12 év börtönbüntetésre ítéltek a 2017-es katalán népszavazáson való részvétele miatt. Három év letöltése után kegyelmet kapott, de 2030-ig eltiltották a közhivatallal járó pozíciók betöltésétől. Érdekesség, hogy az EFA-nak van magyar tagpártja is, mégpedig az Erdély autonómiájáért küzdő és Tőkés Lászlóhoz közel álló Erdélyi Magyar Szövetség.

Raül Romeva

AFP/Nurphoto/Albert Llop

A szélsőbaloldaliként nyilvántartott Európai Baloldal jelöltje a 70 éves osztrák Walter Baier. De hiába hívják csúcsjelöltnek, nem lesz hivatalos jelölt sehol sem. Mivel úgynevezett transznacionális listák nincsenek, Baier pedig nem szerepel az osztrák (vagy más tagállambeli) listán, ezért neki arra sincs esélye, hogy EP-képviselő legyen.

A politikai paletta jobb oldalán vannak még kérdőjelek. Az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetségében (ECR) az egyik vezető erő, a volt lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság azt szorgalmazza, jelöljék Jacek Saryusz-Wolski lengyel EP-képviselőt erre a tisztségre.
A szélsőjobbos Identitás és Demokrácia (ID) már választott egy jelöltet arra, hogy ha lesz csúcsjelölti vita, akkor ő fogja képviselni a nézeteiket. Ez a személy a 36 éves dán Anders Vittisen, jelenlegi EP-képviselő, aki korábban kijelentette, hogy a muszlimok erőszaktevők. Az ID azonban hangsúlyozta, hogy nem Vittisen lesz a csúcsjelöltjük.

Az EP-választásokat június 6. és 9. között tartják.

Borítóképünkön Ursula von der Leyen. Fotó: AFP/Frederick Florin