A GDP 2002 negyedik negyedévében 3,7 százalékkal, az év egészében 3,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly az első negyedében a növekedés 2,9 százalék volt 2001 azonos időszakához képest. A bruttó hozzáadott érték volumene a szolgáltató ágazatokban továbbra is nőtt, a mezőgazdaságban és az építőiparban csökkent, az iparban pedig alig változott az előző év azonos időszakához viszonyítva. A GDP első negyedévi alakulására vonatkozó részletesebb és pontosított adatokat a KSH július 3-án teszi közzé.
A KSH emlékeztet arra, hogy a világgazdaság fejlett térségeiben a recesszió utáni fellendülés késése általános, és több országban, ahol 2002 második félévében megindult az élénkülés, az idén az első hónapokban újra lassulás volt a jellemző. Az Egyesült Államokban tavaly a második félévben 3 százalék körüli volt a GDP növekedése, ez az előzetes adatok szerint most 2,1 százalékra mérséklődött. Az Európai Unióban továbbra is igen alacsony, 1 százalék körüli a növekedési ütem. A jelentés szerint a csatlakozó országok gazdasági teljesítményére az ipari termelés alakulása adhat támpontot: Szlovénia ipari termelése az első negyedévben gyakorlatilag stagnált, Lengyelországé a magyaréhoz hasonló ütemben fejlődik, Csehország és főleg Szlovákia ipari termelése pedig jóval gyorsabban emelkedett.
A gazdasági minisztert nem érte váratlanul a GDP növekedésének lassulása
A gazdasági minisztert nem érte váratlanul az elemzői várakozásoktól elmaradó, első negyedéves GDP adat. A tárca a lassuló világgazdasági növekedés hatásait elsősorban a magyar versenyképességet javító gazdaságpolitikával ellensúlyozza - mondta az MTI-nek adott interjújában Csillag István. A miniszter szerint a magyar kivitel a GDP 60 százaléka körül van, így ha az Európai Unió gazdasága lassul, az óhatatlanul kihat a magyar gazdaságra is. Csillag rámutatott: az első negyedéves magyar GDP alakulását befolyásolta a német gazdaság tavalyi utolsó negyedéves gyengélkedése, ám a gazdaság szerkezeti erősségére utal, hogy az EU- és a magyar GDP növekedési üteme közötti különbség továbbra is nagy a magyar javára.
László Csaba: nincs szükség pótköltségvetésre
Nincs szükség pótköltségvetésre az első negyedéves bruttó hazai termék (GDP) adat ismeretében sem, azonban a jelenlegi 3,5-4 százalékos növekedési prognózis módosulhat - nyilatkozta pénteken László Csaba pénzügyminiszter. Az első negyedéves GDP adat még mindig lényegesen magasabb, mint a nyugat európai országoké, de a magyar gazdaságra is hatottak az elmúlt hónapok nemzetközi folyamatai, valamint az iraki háború - tette hozzá a pénzügyminiszter. László Csaba úgy látja: a beruházási adatok a GDP szerkezetének átalakulásáról árulkodnak, és pontosan ez az, amit a kormány gazdaságpolitikája megcélzott. Az alacsony első negyedévi növekedési ütem ugyanakkor az idei évre vonatkozó mostani 3,5-4 százalékos prognózisunk mérséklésével járhat - közölte pénzügyi tárca vezetője. László Csaba hangsúlyozta: mindez együttesen azt jelenti, hogy - különösen a kiadási oldalon - rendkívüli módon figyelni kell a költségvetési folyamatokra, de nem szabad letérni a versenyképesség javításának pályájáról. Ehhez erősíteni kell az együttműködést a monetáris és a költségvetési politika között, és nem szabad engedni a szigorú bérpolitikából sem - mondta a pénzügyminiszter.
Elemzők szerint a növekedés hajtóereje a lakossági fogyasztás volt
A bruttó hazai termék első negyedévi, 2,7 százalékos növekedése elmaradt az elemzői várakozásoktól, szakértők szerint a bővülés hajtóereje a lakossági fogyasztás volt. Zsoldos István, a CA-IB közgazdásza - a bruttó termelés alapján számolva - az ipar hozzáadott értékének nagyobb mértékű növekedésére számított. A beruházási adaton belül kedvezőnek nevezte, hogy a feldolgozóipar "összeszedte magát", 4,4 százalékos növekedéssel, az állami szektor beruházásai viszont "gyakorlatilag összeomlottak". Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője szerint a GDP első negyedéves növekedésének egyedüli hajtóereje a lakossági fogyasztás volt, amely az első három hónapban 8 százalék körüli ütemben bővült. Hozzátette: ha az elmúlt időszakban szokásos 4-5 százalékos növekedési ütemet vennénk alapul, a GDP emelkedése csupán egy százalék körüli lenne.
Londonban lefelé módosították a várokozásokat
Lefelé módosították év végi magyarországi növekedési előrejelzéseiket a térséggel foglalkozó londoni befektetési elemzők a pénteken közzétett gyenge első negyedévi GDP-adat után, kiemelve, hogy a jegybanknak nincs kamatcsökkentési mozgástere. Az eltérő pénzügypolitikák miatt ugyanakkor nem tartották valószínűnek a "lengyel forgatókönyv" - vagyis a szinte teljes leállás - bekövetkeztét. Dwyfor Evans, a Bank of America (BoA) londoni befektetési részlegének feltörekvő piaci stratégája, aki előző nap 3,4 százalékos éves gazdasági növekedést jósolt az első negyedévre, a 2,7 százalékos növekedésről szóló előzetes adat pénteki közzététele után azt mondta az MTI-nek: a hazai fogyasztás, amely az utóbbi időben a magyar gazdaság pillére volt, a jelek szerint megtorpant, és ez nem jelent sok jót az egész éves növekedés ütemére nézve. A BoA ennek alapján az eddigi 3,6 százalékról egyelőre 3,3 százalékra rontotta az idei éves magyarországi növekedésre vonatkozó előrejelzését - mondta. Az elemző szerint nagyon valószínűtlen, hogy a jegybank az idén kamatot csökkent, vagyis a hazai vállalati szektor nem remélhet friss hátszelet a monetáris politikától. Evans mindezek alapján nem zárta ki, hogy az új, 3,3 százalékos éves növekedési előrejelzést is tovább rontják. (Már az előző, 3,6 százalék is csökkentett előrejelzés volt, a ház korábban 3,9 százalékot várt). (MTI)