Tetszett a cikk?

Miközben a hivatalos statisztikák változatlanul az idegenforgalmi bevételek csökkenését tükrözik, az idei szezonban váratlan helyi sikerek is felbukkantak. Sümegen a várbiznisz, Tapolcán a zenekultúra művelői hódítanak.

Ismerősöm serdületlen gyermeke szerint az új magyar turistainduló szó szerinti szövege a következő: Száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol… A Balatonon járva e zenedarab relevanciáját illetően a látogató minden kétsége elmúlik. A Fonyódi móló mellett a kacsák bokáig álltak a vízben, s a hasuk alatt vígan át lehetett látni. Hagyjuk is most a Balatont, meg a vízszint-helyzet miatt csökkenő idegenforgalmat! A tótól északra, autóval csak kis darab időre, több helyen is igen érdekes dolgok, mondhatni a szellemi és üzleti pezsgés csírái lelhetők meg.
Mielőtt rávágnák, hogy Kapolcs (és valóban közel van az összművészeti fesztiváljáról elhíresült kis település), gyorsan szeretném leszögezni: Sümeg, némileg Nagyvázsony és Tapolca. Sümegen szinte bizonyosan majd' mindenki járt, ha másért nem, hát az iskolai kirándulás alkalmával, amikor az osztályfőnök vagy a történelemtanár felhurcolta a magányosan álló sziklakúpra épült végvárba, amely (magyarországi mércével) többé-kevésbé épen vészelte át az elmúlt korok viharait. Sümegvárat többnyire a helyi püspök birtokolta, s most is „papok” kezén van. Egy helyi vállalkozó, bizonyos Papp Imre egy évtizede úgy gondolta, hogy ideje valóra váltani régi álmát: Sümegvárat újra kell éleszteni. Azóta a család nagy része ezen munkálkodik. A várúr fiát (akit ugyancsak Papp Imrének hívnak) megtette várnagynak, s hatalmas építkezésekbe fogott. Kicsinosította az erődítményt, a még használható épületeit befedette, kijavíttatta a várba vezető utat, s a várhegy tövében is tüsténkedni kezdett. Külön épületben és a szabadtéren a középkor szokásait és hadviselését, valamint lovaskocsikat bemutató múzeumot állított fel, vendéglátóhelyeket nyitott fent a várban és lent a lejtő aljában. Istállót húzott fel, középkori ízlésnek megfelelő amfiteátrumot emeltetett, sőt kisebb konferenciák megrendezésére is alkalmas hotelt épített. A sümegvári beruházások – bár az erre vonatkozó kérdést a várnagy ügyesen kikerüli – láthatóan több százmilliósak, tán milliárdosak is lehetnek. „Nem alszom éjszaka” – mondja ifjabb Papp Imre. „Új pályázatot írunk a Széchenyi-tervre, és holnap le kell adni.” Azaz, az építkezések korántsem fejeződtek be.
Az idei nyári programajánlatokra pillantva Szombathelytől Visegrádig, Székesfehérvártól Diósgyőrig megannyi helyen indult meg vagy folytatódik egyre színesebben, egyre szélesebb kínálattal a történelem-biznisz. Nem kizárólag magyar sajátosság, de érdekes, vonzó, turistaboldogító, békés, vidám, egyszerre gyermek- és felnőttbarát, egyszerre lokális és multikulturális, szóval remek. Visszatérve Sümegre, a nagyérdemű publikum folyamatosan középkori szórakoztatásban vehet részt, lovagi versenyek, bajvívások, lovasbemutatók, csepűrágók gondoskodnak az unaloműzésről, s a végén egy hatalmas boltíves pincében sültkappan és jó bor kerül az asztalra, hogy végül ne csak a szem, hanem a test is megkapja az időutazásból, amit megérdemel. A legények, akik pár perccel korábban még nagy vehemenciával rontottak egymásnak kopjával, karddal, láncos buzogánnyal, most a vendégsereg élelemmel való ellátásán ügyködnek hasonló elszántsággal és szakértelemmel. Több száz embernek adnak pár perc alatt étket. Igazi logisztikai bravúr. Így (még ha a várkapitány szerint a falak alá nem érkezik is annyi magyar atyafi, török, tatár, normann, de főleg burkus, mint szeretnék), az üzlet virágzik. (Néhány dénárért megfelelő idegenvezetést is kap az ember, s a kellőképpen felkészült és csinos leányzó mondanivalója közben nem felejti el megemlíteni, hogy fertályórányi autózásra megtekinthető Balatonedericsen az Afrikapark, aminek a középkorhoz kevés köze van ugyan, de a vállalkozók értelmes együttműködéséhez annál több.) S hogy ne feledjük, a históriás bizniszt a nagyvázsonyi Kinizsi-várban szintén Pappék szervezik.
A szomszédvár Tapolca. Idegenforgalmának állandóságáról az Európában is egyedülálló tavasbarlang gondoskodik. Egy fiatal zenetanár, Rák Csaba, miután keresetét vízibicikli-kölcsönzéssel egészítette ki nyaranta, s ezzel a vendéglátásban meg idegenforgalomban jelentős tapasztalatokat szerezett, úgy gondolta, a barlang melletti ház vendéglővé alakításával legalább olyan jó üzletet csinálhat, mint a strandon. És bejött. Hamarosan több vendéglátóegység követte az elsőt. Legutóbb honvédségi büféket bérelt ki, mert így biztosan van (mint mondja) néhányszáz állandó vendége. A fuvolatanár azonban nem csak a pizzasütésben alakított nagyot.
Már néhány évvel ezelőtt észrevette, hogy sok templomban nincs orgona, sőt egyáltalán nincs lehetőség élő zene szolgáltatására. Ekkor bukkant rá egy holland cégre, a Contentre, amely olyan elektromos, vagy elektromos támogatással is felszerelt akusztikus hangszereket gyártott, amelyek a hagyományos sípos orgonák hangzását adják vissza tökéletes hűséggel. „Több ezer templom van Magyarországon, így nem kell félnünk, hogy gyorsan telítődik a piac” – jelentette ki Rák Csaba. Persze ő maga is igyekszik megtenni ennek érdekében mindent, s ma már jónéhány templomban az általa szállított elektromos orgonáknak köszönhetően jutott a gyülekezet élő zenéhez. A hagyományos sípos orgonák méregdrágák, s hosszú időt vesz igénybe az építésük, drága a karbantartásuk, azaz kevés helyen engedhetik meg maguknak ezt a luxust. Az elektronizált orgonák is méregdrágák, de mégsem annyira. Mellesleg az ismert orgonaművészek (a hazaiak közül Király Csaba és Varnus Xavér is) ilyen hangszereket visznek magukkal a turnéikra.
Rákék cége (a Tuttohangszer) szép lassan haladt előre a zenei üzlet más csatornáin is, olyannyira, hogy egészen Bécsig, illetve Bécsújhelyig jutott. Ma Rák Csaba a híres bécsi zongoragyár, a Bösendorfer magyarországi képviselőe. Az orgonaüzlet felvirágoztatása ugyanis kellőképpen szavatolt azért, hogy az egykor fogalomnak számító, de hazánkból gyakorlatilag teljesen kikopott márka ismét a hangversenyeken (illetve intézményekben, iskolákban és polgári otthonokban) tündökölhessen. A Bösendorfernél minden a bizalomról szól. Olyannyira, hogy ha a magyar piaci terveik megvalósulnak, a képviseleti jogot a képviselő családján belül tovább is lehet örökíteni. „Akinek Bösendorfer kell, az nem lesz rest, és eljön Tapolcára. A zongoraterem már kész, mindent meg tudunk mutatni” – büszkélkedett Rák Csaba, hogy ebben az üzletágban nem Budapest a központ, hanem a hangszer. Másfelől Tapolcán eddig nem jegyezték még a hangszerturizmust. Most ez is bekövetkezett. Már a zongorák miatt is jönnek, nem csak a barlangi csónakázásért.
Hogy a kellemes és a hasznos összekötése miatt választotta-e a Zenetanárok Egyesülete idei, szeptember közepén esedékes kongresszusának színhelyéül Tapolcát, az nem bizonyos. A négyszáz zenetanár kedvéért azonban a Bösendorfer, a Content és az Orla cégek is hangszerkiállítást rendeznek a városban, amire idehaza emberemlékezet óta nem volt példa.
Ön szerint mi kell vidéken az üzleti sikerekhez, vízszint, hozzáértés és elhivatottság, vagy a kutyavér?

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Júniusban folytatódik Demeter Márta bírósági ügye – videó

Júniusban folytatódik Demeter Márta bírósági ügye – videó

Parányi, nagyon olcsó elektromos autóval hódítana a Citroen

Parányi, nagyon olcsó elektromos autóval hódítana a Citroen

Lett egy új holdja a Földnek

Lett egy új holdja a Földnek