Tetszett a cikk?

Miközben a hivatalos statisztikák változatlanul az idegenforgalmi bevételek csökkenését tükrözik, az idei szezonban váratlan helyi sikerek is felbukkantak. Sümegen a várbiznisz, Tapolcán a zenekultúra művelői hódítanak.

Ismerősöm serdületlen gyermeke szerint az új magyar turistainduló szó szerinti szövege a következő: Száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol… A Balatonon járva e zenedarab relevanciáját illetően a látogató minden kétsége elmúlik. A Fonyódi móló mellett a kacsák bokáig álltak a vízben, s a hasuk alatt vígan át lehetett látni. Hagyjuk is most a Balatont, meg a vízszint-helyzet miatt csökkenő idegenforgalmat! A tótól északra, autóval csak kis darab időre, több helyen is igen érdekes dolgok, mondhatni a szellemi és üzleti pezsgés csírái lelhetők meg.
Mielőtt rávágnák, hogy Kapolcs (és valóban közel van az összművészeti fesztiváljáról elhíresült kis település), gyorsan szeretném leszögezni: Sümeg, némileg Nagyvázsony és Tapolca. Sümegen szinte bizonyosan majd' mindenki járt, ha másért nem, hát az iskolai kirándulás alkalmával, amikor az osztályfőnök vagy a történelemtanár felhurcolta a magányosan álló sziklakúpra épült végvárba, amely (magyarországi mércével) többé-kevésbé épen vészelte át az elmúlt korok viharait. Sümegvárat többnyire a helyi püspök birtokolta, s most is „papok” kezén van. Egy helyi vállalkozó, bizonyos Papp Imre egy évtizede úgy gondolta, hogy ideje valóra váltani régi álmát: Sümegvárat újra kell éleszteni. Azóta a család nagy része ezen munkálkodik. A várúr fiát (akit ugyancsak Papp Imrének hívnak) megtette várnagynak, s hatalmas építkezésekbe fogott. Kicsinosította az erődítményt, a még használható épületeit befedette, kijavíttatta a várba vezető utat, s a várhegy tövében is tüsténkedni kezdett. Külön épületben és a szabadtéren a középkor szokásait és hadviselését, valamint lovaskocsikat bemutató múzeumot állított fel, vendéglátóhelyeket nyitott fent a várban és lent a lejtő aljában. Istállót húzott fel, középkori ízlésnek megfelelő amfiteátrumot emeltetett, sőt kisebb konferenciák megrendezésére is alkalmas hotelt épített. A sümegvári beruházások – bár az erre vonatkozó kérdést a várnagy ügyesen kikerüli – láthatóan több százmilliósak, tán milliárdosak is lehetnek. „Nem alszom éjszaka” – mondja ifjabb Papp Imre. „Új pályázatot írunk a Széchenyi-tervre, és holnap le kell adni.” Azaz, az építkezések korántsem fejeződtek be.
Az idei nyári programajánlatokra pillantva Szombathelytől Visegrádig, Székesfehérvártól Diósgyőrig megannyi helyen indult meg vagy folytatódik egyre színesebben, egyre szélesebb kínálattal a történelem-biznisz. Nem kizárólag magyar sajátosság, de érdekes, vonzó, turistaboldogító, békés, vidám, egyszerre gyermek- és felnőttbarát, egyszerre lokális és multikulturális, szóval remek. Visszatérve Sümegre, a nagyérdemű publikum folyamatosan középkori szórakoztatásban vehet részt, lovagi versenyek, bajvívások, lovasbemutatók, csepűrágók gondoskodnak az unaloműzésről, s a végén egy hatalmas boltíves pincében sültkappan és jó bor kerül az asztalra, hogy végül ne csak a szem, hanem a test is megkapja az időutazásból, amit megérdemel. A legények, akik pár perccel korábban még nagy vehemenciával rontottak egymásnak kopjával, karddal, láncos buzogánnyal, most a vendégsereg élelemmel való ellátásán ügyködnek hasonló elszántsággal és szakértelemmel. Több száz embernek adnak pár perc alatt étket. Igazi logisztikai bravúr. Így (még ha a várkapitány szerint a falak alá nem érkezik is annyi magyar atyafi, török, tatár, normann, de főleg burkus, mint szeretnék), az üzlet virágzik. (Néhány dénárért megfelelő idegenvezetést is kap az ember, s a kellőképpen felkészült és csinos leányzó mondanivalója közben nem felejti el megemlíteni, hogy fertályórányi autózásra megtekinthető Balatonedericsen az Afrikapark, aminek a középkorhoz kevés köze van ugyan, de a vállalkozók értelmes együttműködéséhez annál több.) S hogy ne feledjük, a históriás bizniszt a nagyvázsonyi Kinizsi-várban szintén Pappék szervezik.
A szomszédvár Tapolca. Idegenforgalmának állandóságáról az Európában is egyedülálló tavasbarlang gondoskodik. Egy fiatal zenetanár, Rák Csaba, miután keresetét vízibicikli-kölcsönzéssel egészítette ki nyaranta, s ezzel a vendéglátásban meg idegenforgalomban jelentős tapasztalatokat szerezett, úgy gondolta, a barlang melletti ház vendéglővé alakításával legalább olyan jó üzletet csinálhat, mint a strandon. És bejött. Hamarosan több vendéglátóegység követte az elsőt. Legutóbb honvédségi büféket bérelt ki, mert így biztosan van (mint mondja) néhányszáz állandó vendége. A fuvolatanár azonban nem csak a pizzasütésben alakított nagyot.
Már néhány évvel ezelőtt észrevette, hogy sok templomban nincs orgona, sőt egyáltalán nincs lehetőség élő zene szolgáltatására. Ekkor bukkant rá egy holland cégre, a Contentre, amely olyan elektromos, vagy elektromos támogatással is felszerelt akusztikus hangszereket gyártott, amelyek a hagyományos sípos orgonák hangzását adják vissza tökéletes hűséggel. „Több ezer templom van Magyarországon, így nem kell félnünk, hogy gyorsan telítődik a piac” – jelentette ki Rák Csaba. Persze ő maga is igyekszik megtenni ennek érdekében mindent, s ma már jónéhány templomban az általa szállított elektromos orgonáknak köszönhetően jutott a gyülekezet élő zenéhez. A hagyományos sípos orgonák méregdrágák, s hosszú időt vesz igénybe az építésük, drága a karbantartásuk, azaz kevés helyen engedhetik meg maguknak ezt a luxust. Az elektronizált orgonák is méregdrágák, de mégsem annyira. Mellesleg az ismert orgonaművészek (a hazaiak közül Király Csaba és Varnus Xavér is) ilyen hangszereket visznek magukkal a turnéikra.
Rákék cége (a Tuttohangszer) szép lassan haladt előre a zenei üzlet más csatornáin is, olyannyira, hogy egészen Bécsig, illetve Bécsújhelyig jutott. Ma Rák Csaba a híres bécsi zongoragyár, a Bösendorfer magyarországi képviselőe. Az orgonaüzlet felvirágoztatása ugyanis kellőképpen szavatolt azért, hogy az egykor fogalomnak számító, de hazánkból gyakorlatilag teljesen kikopott márka ismét a hangversenyeken (illetve intézményekben, iskolákban és polgári otthonokban) tündökölhessen. A Bösendorfernél minden a bizalomról szól. Olyannyira, hogy ha a magyar piaci terveik megvalósulnak, a képviseleti jogot a képviselő családján belül tovább is lehet örökíteni. „Akinek Bösendorfer kell, az nem lesz rest, és eljön Tapolcára. A zongoraterem már kész, mindent meg tudunk mutatni” – büszkélkedett Rák Csaba, hogy ebben az üzletágban nem Budapest a központ, hanem a hangszer. Másfelől Tapolcán eddig nem jegyezték még a hangszerturizmust. Most ez is bekövetkezett. Már a zongorák miatt is jönnek, nem csak a barlangi csónakázásért.
Hogy a kellemes és a hasznos összekötése miatt választotta-e a Zenetanárok Egyesülete idei, szeptember közepén esedékes kongresszusának színhelyéül Tapolcát, az nem bizonyos. A négyszáz zenetanár kedvéért azonban a Bösendorfer, a Content és az Orla cégek is hangszerkiállítást rendeznek a városban, amire idehaza emberemlékezet óta nem volt példa.
Ön szerint mi kell vidéken az üzleti sikerekhez, vízszint, hozzáértés és elhivatottság, vagy a kutyavér?

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Videó: Addig bosszantotta a teknős az oroszlánokat, hogy azok inkább leléptek

Videó: Addig bosszantotta a teknős az oroszlánokat, hogy azok inkább leléptek

Egy friss teszt szerint könnyű zsákmány a tolvajoknak a kulcs nélküli indítású autó

Egy friss teszt szerint könnyű zsákmány a tolvajoknak a kulcs nélküli indítású autó

Öt éve halt meg Prince, de mindjárt új lemeze jelenik meg

Öt éve halt meg Prince, de mindjárt új lemeze jelenik meg