A csatlakozásra váró országoknak, s köztük Magyarországnak nem feltétlenül érdeke, hogy gyorsan csatlakozzon a Monetáris Unióhoz - mondta Surányi György, a CIB Bank Rt. igazgatóságának elnöke.
A volt jegybankelnök azt is hangsúlyozta: önmagában nem biztos, hogy az a lényeges, hogy az államháztartás hiánya 4,8, vagy 5,2 százaléka a GDP-nek, sokkal fontosabb kérdés az, hogy a belföldi megtakarítások finanszírozni tudják az államháztartás deficitjét.
Surányi György azt hangsúlyozta, hogy szükség van Magyarországon az ár-bér arányok változására. A bruttó hazai termék (GDP) jövőre 80 milliárd euró lesz Magyarországon, ami aktuális árfolyamértéken számolva egy főre vetítve 8 ezer eurót jelent, míg vásárlóerő paritással számolva 12 ezer eurót tesz ki. Ez az uniós átlag egyharmadát, míg a vásárlóerőt figyelembe véve 50 százalékát teszi ki. Rendezni kell a magyarországi bérek arányát az árakhoz képest, mert azok komoly feszültségeket okozhatnak. Sokkszerűen vagy elnyújtva is meg lehet tenni, de a volt jegybankelnök szerint célszerű nem erőltetni ezt a folyamatot. Mindehhez azonban szükséges az uniós előírásoknál nagyobb infláció.
Surányi György úgy látja, hogy az árak és a jövedelmek aránytalanságának feloldását 10-15 éven belül lehet megoldani. Az államháztartás hiányával kapcsolatban Surányi György leszögezte, nem mindegy, hogy a hiány mértéke abból adódik, hogy a szükséges reformfolyamatokat meglépte egy adott ország, vagy azokat elhalasztotta.
Magyarországon is a legnagyobb veszélynek azt tartja Surányi György, hogy a lakossági megtakarítások a GDP 5,5 százalékáról nullára csökkentek, így nincs meg az a forrás, ami finanszírozná a hiányt, így komoly eladósodás indult meg. A volt jegybankelnök úgy látja, hogy az elmúlt három évben a költségvetési politika nem segítette elő a hosszan tartó stabil gazdasági növekedést Magyarországon. (MTI)