Államkötvények vásárlásával állította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a forint rohamos gyengülését. Elég-e ez az árfolyam stabilizálásához, vagy mégis kamatemelésre kényszerül a jegybank?

Kereskedési jogot biztosított szerdai határozatában a Budapesti Értéktőzsde Rt. az MNB számára: ezentúl a jegybank a tőzsdén is adhat és vehet hitelpapírokat. A tőzsdei debütálásra azután kerülhet sor, hogy az MNB a hét elején a tőzsdén kívüli piacon (a börze nem hivatalos, úgynevezett OTC-piacán) kezdett agresszív állampapír-vásárlásba. A jegybank hosszúlejáratú, öt- és tízéves futamidejű államkötvényeket vásárolt, csak hétfőn hozzávetőleg tizenkétmilliárdért. „Hétfő reggel vevőként beléptünk az állampapír-piacra, mert az elmúlt néhány napban jelentős hozamemelkedés következett be” – mondta a hvg.hu-nak Missura Gábor, az MNB szóvivője. Szerinte a lengyel zloty gyengülése és a bizonytalan orosz pénzpiaci helyzet negatívan hatott a magyar állampapír-piac befektetőire, akik hirtelen eladták államkötvényeiket, ezáltal emelve a papírok hozamát. Missura szerint a kötvények hozamemelkedésének hatására zuhanni kezdett a forint, és hétfő reggel egy euró már 264 forintnál is többet ért.
A jegybank nyíltpiaci kötvényvásárlással kívánt gátat szabni a forint gyengülésének, így próbálta közelíteni a forint árfolyamát az inflációs célok eléréséhez szükséges 250 és 255 közötti árfolyamsávhoz. A pénzpiac szereplői viszont inkább a jelenleg 9,5 százalékos jegybanki alapkamat legalább 0,5 százalékos emelésére számítottak. Az MNB Monetáris Tanácsa hétfői ülésén végül nem emelte meg a kéthetes betéti kamatot. Az MNB állampapírvásárlásai mégis sikerrel jártak, és szerda reggelre a forint árfolyama újra 260 alá esett vissza. Az eurót reggel 259,05 forinton jegyezték, szemben a kedd délutáni 259,60 forintos legalacsonyabb árral. Az erősödéshez hozzájárult az is, hogy a kedvezőtlen lengyel költségvetési adatok miatt gyengülő zloty árfolyama is stabilizálódott.
Az állampapírok hozamai a kedd délutáni átmeneti csökkenés után szerdán változatlanok maradtak, ami elemzők szerint a piaci bizonytalanságok fennmaradását tükrözi. „A forint-árfolyam nagyjából stabilizálódott, a külső helyzet is javult, de akár két-három napig még szükség lehet az MNB vásárlásaira a piacon” – mondta Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője a hvg.hu-nak. „A fordulóponton túl vagyunk, a piac törékeny, és a konszolidáció lassú lesz” – tette hozzá Nyeste. A Raiffeisen Értékpapír Rt. keddi elemzése szerint a forint erősödése ellenére a helyzet nem megnyugtató, mert a gyengülés okaiként említett konkrét események helyett a hazai gazdaság gyenge fundamentumai váltották ki a hétfői pánikot. Az egyik fundamentum az államháztartás hiánya lehet, ami a Pénzügyminisztérium szerdai bejelentése szerint október végéig 878,5 milliárd forintot ért el, az éves előirányzat 105,6 százalékát. Az MNB hétfői közleménye szerint viszont a hosszúlejáratú állampapírok hozamainak elmúlt néhány napban bekövetkezett emelkedése és a forint rohamos gyengülése fundamentálisan nem indokolható.
Nyeste szerint a Monetáris Tanács november 17-én sorra kerülő következő üléséig várhatóan eldől, hogy sikerül-e stabilizálni a piacot a jelenleg is folyó állampapír-vásárlásokkal. Szerinte egyelőre távolinak tűnik, hogy a forint elérje az MNB által megfelelőnek tartott 250 és 255 közötti árfolyamsávot. Bár a hazai hitelkamatok növekedését megelőzendő az MNB el kívánja kerülni az alapkamat megemelését, Nyeste szerint erre mindenképp szükség lehet, ha a forint 270-ig gyengül. A Raiffeisen szerint már akkor is szükség lehet a kamatemelésre, ha a forint a következő két hétben nem erősödik 260 alá. Az elemzés szerint csak a magas kamatokkal lehet vonzóvá tenni a forinteszközöket a külföldiek számára, amíg nem javulnak a hazai gazdaság alapvető mutatói. Ezt viszont a Raiffeisennél csak jövő év közepére várják. Kaposi Zsolt, az OTP Bank Rt. elemzője szerint az MNB alacsony szinten tartaná az állampapírhozamokat, de az államháztartás egyre növekvő hiányát többségében csak újabb külföldi forrásokkal tudja fedezni, ezek megszerzésére pedig az alacsony hozamok nem elegendőek. Kaposi a hvg.hu-nak nem zárta ki, hogy a Monetáris Tanács következő ülésén megemelje a jegybanki alapkamatot, de szerinte erre csak akkor kerülhet sor, ha addig nem nyugszik meg a kötvénypiac és nem térnek vissza a külföldi befektetők.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
A budapesti milliárdos büszkén pózol szuperritka új Ferrarija mellett

A budapesti milliárdos büszkén pózol szuperritka új Ferrarija mellett

Orbán a lehetséges bukásáról beszélt a migrációs konferencián

Orbán a lehetséges bukásáról beszélt a migrációs konferencián

Teljesen ingyen használhat 8 nyelven 30 szótárt hónapokig, ha most regisztrál

Teljesen ingyen használhat 8 nyelven 30 szótárt hónapokig, ha most regisztrál

Vészhelyzet kihirdetését kérik a gazdák az agrárminisztertől az aszály miatt

Vészhelyzet kihirdetését kérik a gazdák az agrárminisztertől az aszály miatt

Látnia kell Kovács Patrícia, Szabó Kimmel Tamás és Schruff Milán arcát ezeken a videókon

Látnia kell Kovács Patrícia, Szabó Kimmel Tamás és Schruff Milán arcát ezeken a videókon

90-es szakaszon 173 km/h-val száguldott Kisbéren ez a motoros

90-es szakaszon 173 km/h-val száguldott Kisbéren ez a motoros