"A brókerbotrány kirobbanása óta megduplázódott az érdeklődők száma a külföldi off-shore társaságok iránt" – mondta a hvg.hu-nak Hidvégi János, az off-shore cégalapítások közvetítésével 1996 óta foglalkozó ILS Hungary Kft. társtulajdonosa és igazgatója. Bár a csalásokkal kapcsolatban a széles nyilvánosság elé került cégek botrányai negatív képet festenek az off-shore társaságokról is, Hidvégi szerint ezt a cégformát nem szabad azonosítani az illegális tevékenységekkel.

Az off-shore vállalkozás belföldi gazdasági tevékenységet nem végez, vonzerejét pedig a társasági és egyéb adófajták igen alacsony, vagy gyakran nem is létező mértéke adja. További előnye, hogy bejegyzése gyors, bizonyos területeken pedig még a tulajdonosok és igazgatók kilétét sem kell igazolni.

Évente valószínűleg több száz off-shore céget jegyeznek be magyarok külföldön, s ez a szám szakértők szerint évről évre növekszik. A magyarok legkedveltebb off-shore célpontjai közé tartozik az Egyesült Államok keleti partivékén található Delaware állam, vagy olyan közép-amerikai és karib-tengeri területek, mint a Bahamák, Beliz, a Brit-Virgin-szigetek, a Kajmán-szigetek vagy Panama. Korábban Ciprus is a népszerű célországok közé tartozott, de Hidvégi szerint az európai szigetország népszerűsége csökkent, mióta tavaly az addig 4.25 százalékos off-shore társasági adót a belföldi cégekével megegyező 10 százalékra növelte.

Delaware-ben már 300 dolláros regisztrációs díjért és 100 dolláros éves fenntartási díjért is lehet off-shore céget alapítani, a Bahamákon ezek a díjak viszont már a 750 dollárt, illetve a 350 dollárt is elérhetik. Az árak egyébként a hazai közvetítőtől függően nagymértékben eltérhetnek. A legdrágább a bejegyzése azoknak a cégeknek, amelyeket off-shore paradicsomnak valójában nem tekinthető országban jegyeznek be. Ilyen például Hollandia, ahol a bejegyzés többezer dollárt is kóstálhat, az éves adó mértéke pedig 34.5 százalék. De adócsökkentési szempontból még mindig megéri itt létrehozni egy kereskedelmi vállalatot, hiszen Hollandiának kivételes módon több mint 75 országgal van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.

Idén januárig Magyarország is a kedvelt off-shore célpontok közé tartozott, hiszen az általános 18 százalékos társasági adóval szemben ezeknek a társaságok csupán az adóalapjuk 3 százalékának megfelelő összeget voltak kötelesek adóként befizetni, és az országnak több mint 50 állammal van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződése. Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (Apeh) legfrisseb elérhető adatai szerint 11 milliárd forint adót fizettek be az államkasszába 2001-ben a hazai off-shore cégek, melyek száma becslések szerint 700 körül lehet.

"Bizonyos mértékű visszaesésre lehet számítani a következő években" – mondta a hvg.hu-nak Rybaltovszki Péter, az off-shore cégalapítással és üzemeltetéssel foglalkozó Crystal Worldwide Kft. vezetője. Ez év elejétől ugyanis nem lehet új off-shore céget bejegyezni Magyarországon, a már létezők pedig csak 2005 év végéig élvezhetik a kedvezményes adókulcs áldásait. Sőt, a múlt héten elfogadott, 2004-től életbe lépett adójogszabály-módosítások szerint az off-shore cégek jövő januártól a jelenleg hatályos 3 helyett már 4 százalékos társasági adót fizetnek itthon. Ugyanakkor a hagyományos társaságok 18 százalék helyett csak 16 százaléknyi adót fizetnek 2004-től.

Rybaltovszki szerint a változtatásokra az Európai Unió és az OECD adóverseny-szabályainak átvétele miatt van szükség: ezek megtiltják, hogy bizonyos vállalatokat az állam kétféle társasági adókulcs alkalmazásával támogasson. Egyes leendő és jelenlegi EU-tagországok - például Ciprus és Írország - viszont megőrizhették kedvező adózási feltételeiket, miután 10, illetve 12 százalékra módosították társasági adókulcsaikat.