„A kamatemelésére számítottak a piac szereplői, de azt egy-két héttel későbbre prognosztizálták, és mindenképp kisebb emelést vártak” - mondta a hvg.hu-nak nyilatkozva James McCormack, a Fitch IBCA londoni hitelminősítő magyar makrogazdasággal foglalkozó elemzője. McCormack szerint az emelés mértéke és időzítése jelzi, hogy a magyar pénzügypolitika komoly problémákkal néz szembe. Szerinte ugyanis kétséges, hogy a kormány képes lesz-e tartani a jövő évre tervezett költségvetési hiányt és valamennyire lefaragni a növekvő külkereskedelmi deficit mértékét.

McCormack emlékeztetett, hogy a hitelminősítő Magyarország "A mínusz" adósi osztályzatára júliusban negatív kilátást adott, főképp a költségvetési és külkereskedelmi deficitre hivatkozva. Az elemző még elmondta, hogy a Fitch éves analízisét készítő munkatársai épp Budapesten tartózkodnak, így közelebbről tanulmányozhatják a pénteki kamatemelés hatásait is.

„A kamatemelés után továbbra is bizonytalan és volatilis maradhat a magyar piac, tény, hogy a a külföldiek évek óta először veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni a magyar állampapír-befektetéseiken” – mondta a hvg.hu-nak Ralph Sueppl, a Merrill Lynch Global Securities londoni elemzője. Sueppl szerint a kamatemelés egybeesett a központi bank anti-inflációs politikájának céljaival. A jegybank az elemző szerint az egyszeri, sokkszerű emelés mellett döntött, amely biztosíthatja a befektetőket, hogy a közeljövőben nem kerül sor újabb emelésekre.

Adam Slater, a Crédit Agricole Indosuez (CAI) bankcsoport elemzője szerint viszont Magyarországon a fő kockázat éppen az, hogy esetleg még tovább kell emelni a kamatot, mert nem érkezik elég tőke a mérleg-hiány finanszírozására, a kormány pedig nemigen segít költségvetési oldalról a belső kereslet visszafogásával.

Az MTI-nek nyilatkozó Slater szerint a kamatemelés bejelentése előtt nem sokkal az MNB elnöke egy interjúban még átmeneti jelenségnek nevezte a forint gyengeségét, ez pedig azt jelzi, hogy a jegybankot "a piaci mozgások lökdösik", ami "némi pánikszagot kölcsönöz" a pénteki intézkedésnek. Arra a kérdésre, hogy a magas kamat – a lengyel példához hasonlóan - nem fojthatja-e meg a növekedést, az elemző azt mondta: ennek csak akkor áll fenn a veszélye, ha a magas kamat nagyon megerősíti a forintot, ami nem valószínű.

A Dresdner Bank londoni befektetési érdekeltsége (DrKW) által kiadott pénteki kommentár szerint a 3 százalékos kamatemelés jelzi, hogy az MNB erősen elkötelezett a 250-260 forintos euróárfolyamsáv tartása mellett. A bank megjegyzi, hogy a kamatszint most több mint 10 százalékponttal haladja meg az euróövezetit. A DrKW egyetért abban, hogy a bajok gyökere a költségvetési politikában van. Az év végére már a kormány is inkább 4,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vár a hivatalos 4,5 százalékos előirányzat helyett, de annak ismeretében, hogy a kumulált deficit már októberben az egész éves előirányzatl 106 százaléka volt, ez is meglehetősen kétséges - áll az elemzésében.