Izgalmas kalandokban lehet része a balkáni cégfelvásárló körútra induló Matávnak. A cégben ma már szinte csak „unalmas” osztalékrészvényt látó befektetők politikai intrikával tűzdelt cégfelvásárlási ütközetekre számíthatnak az utolsó méretesebb piacokért folyó harcban.

Anyacége a Deutsche Telekom AG. szabadkezet adott a Matáv Rt.-nek a délkelet-európai terjeszkedésben. A kiváló készpénztermelő képességgel rendelkező, de szolid defenzívában lévő magyar telefontársaság unatkozó szelvényvagdosó befektetőire pedig kifejezetten élénkítően hat egy-két izgalmas cégfelvásárlási sztori felröppentése.

A vezetékes telefonokból megszerezhető bevétel visszaesését a mobiltelefon-piacon és a bérelt vonalak növekvő számú értékesítésével ellentételezi a társaság, az igazi növekedési sztori azonban a balkáni terjeszkedés lenne. Ezért a Matáv a 2001-ben sikeresen bekebelezett makedón telefontársaság, a Maktel után újabb felvásárlási célpontok után néz. A külföldi bevásárlásra egymilliárd eurója van a magyar telekom cégnek, amit azonban csak akkor költ akvizíciókra, ha kedvező alkalmat lát a befektetésre, ellenkező esetben az összeget az osztalék növelésére fordítja a társaság.

A Matáv szabad pénzeszközei szinte bármelyik eladósorban lévő balkáni telekommunikációs társaság megszerzésére elegendőek, választék is van bőven privatizációra váró cégekből, a térségben azonban nem mindennapi kalandokra számíthatnak a külföldi vevők.

A komolyabb felvásárlások előtt bemelegítésként a Matáv valószínűleg a már idén eladósorba kerülő, viszonylag kicsiny Telekom Montenegro (Telekom Crna Gore, A.D.) megszerzésével kezdi el. Ezt a szándékot a magyar cég vezetése már megerősítette – mondta a hvg.hu-nak Tabányi Mónika, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője.

A 600 ezer lakosú országban 195 ezer előfizetővel rendelkező Telekom Montenegró ráadásul jó vételnek tűnik, a cégnek még bőven van tere a növekedésre. A 221 millió euró eszközértékű társaság körülbelül harmada a Maktelnek, amelyet a Matáv 340 millió euróért szerzett meg. A NEX nevet viselő montenegrói tőzsdén jegyzett Telekom Montenegróban ráadásul van némi adósság is, így 100-150 millió euróért valószínűleg megszerezhető a második legnagyobb montenegrói telefontársaság, amelynek van egy Monet d.o.o. névre hallgató leányvállalata is. Ez utóbbi 42 százalékos részesedéssel rendelkezik a kicsiny ország mobilpiacán, amelyen a piacvezető a norvég Telenor Mobile Communiacations AS. tulajdonában lévő Pro Monte GSM nevű társaság. A Telekom Montenegro állami kézben lévő 89 százalékáért (a fennmaradó 11 százalék a dolgozók kezében van) a Matáv mellett valószínűleg ringbe száll a Telekom Austria AG. és a Vodafone is.

Feltehetőleg ugyanez a mezőny indul majd egy ennél jóval komolyabb, igazi nagydíjnak ígérkező, a szerb vezetékes telefonok piacán 2005-ig egyeduralmat élvező, jelenleg 2,38 millió előfizetővel rendelkező Telekom Srbija a.d.-ért folyó versenyben is. A szerb telefontársaság 20 százalékát 1997-ben a görög Hellenic Telekom tulajdonában lévő OTE nevű cég vásárolta meg, 29 százalékát pedig az Italia Telekom s.a. cége a Stet s.a. szerezte meg Milosevics kormányzásának idején 500 millió euróért, majd a szerb kormány 2003-ban visszavásárolta a papírokat az olasz vállalattól.

A jobboldali Berlusconi vezette olasz kormány azzal vádolja baloldali elődjét, hogy az így segítette ki a nemzetközi embargó sújtotta milosevicsi Szerbiát, amelynek akkor éppen mindössze 100 millió eurónyi valutatartalék állt a rendelkezésére, és romos gazdaságának égető szüksége volt a külföldi devizára. Olaszországban jelenleg javában zajlik a politikai botrány, parlamenti bizottság vizsgálja az ügyet. A Telekom Srbija eladása viszont sürgős, mert a szerb mobilpiac szereplőinek egyike, az MTS (Mobilna Telefonija Srbija) a vezetékes telefonok piacán egyeduralkodó állami cég leányvállalata. Az EBRD és a Világbank viszont csak azzal a feltétellel hitelezi meg a szerb telefónia fejlesztését, ha az ország két mobilcége közül, legalább egyikben nincsen állami tulajdon.

Márpedig a piacvezető szerb mobilcégben, a Mobtel-ben szintén van állami részesedés, csak nem tudni pontosan mekkora. A céget ugyanis szintén Milosevics elnöksége idején alapította az állami kézben lévő szerb posta és Milosevics egyik kedvenc pénzembere, a szerb diktátor védőszárnyai alatt bárénekesből a KB Group névre hallgató 4 milliárd eurós média, bank és telekommunikációs cégbirodalmat felépítő nagyiparossá váló Bogoljub Karic. Azt még a mai napig sem sikerült megfejtenie a szerb rendőrségnek, hogyan került Karic Moszkvában bejegyzett BK Treid nevű cégének kezébe az értékes GSM licensz. Karic mindenesetre 67 millió eurós befektetéssel 51 százalékos többségi tulajdont szerzett a mobilcégben, míg az állami postánál csupán 49 százalék maradt.

A Milosevicset követő kormányok azonban nem nézték jó szemmel az újgazdag magántulajdonost, aki ráadásul akadályozta az államot abban, hogy külföldi befektetőknek adhassa el a legnagyobb szerb mobilcéget. Eközben az állam többféle módszerrel is próbálkozott a Milosevics által „kiosztott” vagyon visszaszerzésére. Az állam extraprofitadót vetett ki a Milosevics-éra „nyerészkedőire”. Karic gyanús pénzmozgások miatt bezárt Astra Bankját így például 64,8 millió német márka különadó megfizetésével sújtotta. A fizetésképtelenné vált Astra Bank helyett a cégcsoport többi vállalatáért garanciát vállaló Mobtelnek kellett volna fizetnie, ezért számláit egy időre zárolták.

A legfelsőbb bíróság azonban jogtalannak nyilvánította az extra adó kivetését. A szerb parlament egyik bizottsága eközben kinyomozta, hogy a Karic-család a Mobtel alapításakor megígért 67 millió helyett a valóságban csak körülbelül 47 millió eurót fektettek be a társaságba, így voltaképpen csupán 30 százalék illeti meg a Karic-klánt, 70 százalék pedig az államé. Karic nem hagyta annyiban a dolgot, a zürichi nemzetközi döntőbírósághoz fordult. A jogvita azonban további néhány évre megbénította volna a privatizációt, míg végül a kormány megállapodott a Karic-klánnal, hogy az elad az állami postacégnek 6 százalékot 51 százalékos tulajdonrészéből. Pontosabban ennyit fog megkapni a privatizációs bevételből, ha az állam, most már a cég többségi tulajdonát végre eladja egy multinacionális cégnek.

Ez esetben a pecsi terményboltból indult, a 2004-es szerbiai elnökválasztáson 18 százalékkal harmadik helyet szerző Karic személyében érdekes tulajdonostársra tenne szert a tendernyertes, amely, meglehet, a Matáv lesz. Karicék Belgrád „Rózsadombján” épült villájában tavaly fejezték be a mennyezeti freskót, és a saját tévécsatornával, valamint internet-szolgáltatóval is rendelkező cégbirodalom, kanadai és orosz építőipari cégektől, indiai és kínai textilüzemeken keresztül a ciprusi és ír kereskedelmi társaságokig sok mindent megszerzett magának. Csak találgatni lehet, hogy a viharos múltú szerb telekom vállalat eladása mennyivel fogja gyarapítani a Karicok vagyonát. Szerb lapértesülések 8-900 millió dollárra becsülik a társaság értékét.

A nemrég tulajdonosváltáson átment, bolgár mobiltelefon-szolgáltató Mobiltelt, amely az 57 százalékos mobiltelefon ellátottsággal rendelkező 6 millió lakosú Bulgáriában 60 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik 1,2 milliárd euróra értékelték a vevők, és a hitelek nélkül 500-550 millióért cserélt gazdát, így a 10 milliós országban több mint 170 ezer előfizetővel rendelkező Mobtel értékét a bolgár céghez viszonyítva 7-800 millióra becsüli Tabányi Mónika, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője.

A bolgár MobilTel A.D. privatizációja egyébként szintén terítéken van, és meg nem erősített hírek szerint a Matáv is ringbe száll érte. A MobilTel-t az ABN Amro Bank N.V. és a Citigroup Inc. kockázati tőke cégei vásárolták meg az államtól, ám szeretnének túladni szerzeményükön. Nem több, mint 20-25 százalékos felárral is valószínűleg beérnék – mondta Daróczi Andor, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője. A 2,7 millió előfizetővel rendelkező, 432 millió forint bevételű,MobilTel tetemes növekedést jelentene a Matávnak.

Bulgária és Szerbia az utolsó méretesebb piacok egyike, amelyeket a Matáv még meghódíthat. A Matáv ugyanis csak azokban az országokban terjeszkedhet, amelyeken a Deutsche Telekom nincs jelen. A bolgár vállalat értéke 1,36-1,5 milliárd forint körül van, viszont adósságok is terhelik, így a Matáv akár az egész társaságot is felvásárolhatja, írja a portfolio.hu. A bolgár cégre a Matáv mellett várhatóan a Telekom Austria és a Vodafone is kiveti hálóját.

A bolgár akvizíció szintén érdekes kalandnak ígérkezik, és nem árt némi politikai kockázattal is számolni. Elég csak az Advent International kockázati tőke alap estére gondolni, amely magasabb árajánlatával megnyerte a bolgár állami vezetékes telefonszolgáltató monopólium, a BTC többségi tulajdonát, majd némi politikai harc után a második helyezett török érdekeltségű Koc holdingot hirdették ki győztesnek. A török nemzetiséget képviselő kisebbik kormánypárt ugyanis mellettük lobbizott. Két éves huzavona után, a bíróság adta vissza a céget az Adventnek.

Eközben a Matáv anyacége, a Deutsche Telekom AG. se tétlenkedik. Leányvállalata a HTmobile Communications L.L.C. 15 másik céggel, köztük a Mobilkom Austria AG: VIPnet d.o.o. nevű horvát leányvállalatával és a dél-koreai KT Corp.-pal együtt a legújabb horvát GSM és UMTS licenszre pályázik.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Tönkretesszük a Földet azzal, ahogy mosunk

Tönkretesszük a Földet azzal, ahogy mosunk

A magyar médiaviszonyokkal riogatta nézőit az osztrák köztévé

A magyar médiaviszonyokkal riogatta nézőit az osztrák köztévé

Koronavírus: a WHO szerint még nincs globális vészhelyzet

Koronavírus: a WHO szerint még nincs globális vészhelyzet

Díjnyertes háborús dokumentumfilm jön a hvg360-ra

Díjnyertes háborús dokumentumfilm jön a hvg360-ra

Hosszú évek kitartó munkájával küzdöttük le magunkat a korrupciós lista aljára

Hosszú évek kitartó munkájával küzdöttük le magunkat a korrupciós lista aljára

Soros: A Facebook azon mesterkedik, hogy újra Trump legyen az elnök

Soros: A Facebook azon mesterkedik, hogy újra Trump legyen az elnök