Hamarosan megszülethet az a változat, amelyet a kabinet elé terjesztenek – mondta a hvg.hu-nak Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. "Mi három alapelvet szeretnénk érvényesíteni az új THM- számítási mód esetében. A mutató kialakításánál első alapelvként azt javasoljuk, hogy lehetőleg ne maradjon ki semmilyen a hitelhez közvetlenül kapcsolódó költségelem. Szeretnénk elérni, hogy az új mutató magában foglalja a hitel minden lényeges költségelemét, kivéve az olyan nem banki kiadásokat, mint például a közjegyzői díj" – mondta Binder. Szerinte a bankoknak egységesen alkalmazandó modellt kell kialakítani, hogy azonos feltételekkel számoljanak például az árfolyamok megállapításánál. A harmadik fontos elv, hogy a bankok tudatosítsák ügyfeleikben, hogy a közölt mutató csak az adott időpillanatban igaz, s a jövőben bármely eleme változhat, ami már az ügyfél kockázata – tette hozzá a szóvivő.

A teljes hiteldíjmutató, amint azt a neve is elárulja, jelenleg is a finanszírozáshoz kötődő minden, rendszeresen felmerülő költséget szándékszik bemutatni. Ide kell érteni például a pénzintézet által megállapított kezelési költséget is, amelyet mostanában külön számolnak fel a bankok. Nem tartoznak a THM körébe viszont az egyszeri költségek, mint például a késedelmi költség, behajtási költség, amelyeket a nem, vagy nem szerződésszerű törlesztés miatt kell az ügyfélnek megfizetnie.

A szakemberek szerint a lakáshitelek esetében kavarhatja a legnagyobb vitát az új számítási mód kialakítása, mert nem egyértelmű, hogy mely költségeket kell beszámolni, s melyeket nem. A Pénzügyminisztérium (PM) folyamatosan egyeztet a bankokkal és a felügyelettel is. Eddig azonban még nem vált egyértelművé, hogy jövőre a hiteldíjmutató tartalmazza-e az értékbecslési, illetve a felülvizsgálati díjat, esetleg a földhivatali és közjegyzői illetéket is. A mostani álláspontok szerint elképzelhető, hogy a két utóbbit nem, de az előzőeket figyelembe veszik majd a számításoknál.

A bankok között a legélesebb verseny most a többmilliós új lakáshitelek miatt zajlik. A devizahitelek lehetővé tették, hogy ismét néhány százalékos kamatokkal reklámozzák a lakáskölcsönt, s nincs is olyan bank, aki ne szállt volna be a versenybe. Az alacsony kamattal elcsábított ügyfelek ritkán kérdeznek rá a járulékos költségekre, pedig nem árt ezekre nagyobb figyelmet fordítani. A kamat és a tényleges költség között akár tíz százalékos különbség is lehet. Így nem árt rákérdezni a THM tartalmára, ha lakásvásárlásunkat bankhitellel akarjuk finanszírozni. Hiszen a legtöbb hirdetésben hiába keressük a teljes hiteldíjmutatót, ha szerencsénk van mikroszkóp segítségével talán megtaláljuk. Ez részben érthető, mert a lakáshitelekről szóló reklámokban a THM jól látható feltüntetésére eddig nem kötelezték a bankokat. Az új számítási mód bevezetése ezen is változtatni kíván.

Jelenleg még zajlik az egyeztetés arról, hogy mit tartalmazzon majd a THM a lakáshitelek esetében – mondta a hvg.hu-nak Nagy Gyula, a HVB Jelzálogbank vezérigazgatója. A létező hiteltermékek közül a lakáshitel esetében a legnehezebb a THM megalkotása, leginkább a hosszú futamidő és a hitelhez kapcsolódó egyéb költségek miatt. „Lehetetlen egyetlen mutatóba összesűríteni minden információt” – magyarázza Nagy utalva a PSZÁF azon törekvésére, miszerint minden lehetséges költséget föl kell tüntetni a hiteldíjmutatóban.

A devizahitelek esetében például létezik leértékelési kockázat, amit nem lehet a mutatóban érvényesíteni, változó kamatozás esetén pedig a THM csak a következő kamatfordulóig érvényes. További problémákat okozhat az úgynevezett kombinált termékek - az életbiztosítással kombinált lakáshitelek – esetén a megfelelő THM megállapítása. A dzsungelben való eligazodásban segíthet a megfelelő ügyféltájékoztatók elkészítése, ami jelenleg szintén napirenden van – tette hozzá Nagy.

Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a deviza alapú hitelekhez kapcsolódó költségeket nehéz lesz egy kalapba tenni. A frank vagy az euró alapú hiteleknél a bankok kétféle (vételi és eladási) árfolyammal dolgoznak, amely befolyásolja, hogy miképp számolják át később az ügyfél törlesztését. Mivel az árfolyam rendszerint módosul, a THM nem tartalmazza a vételi és eladási árfolyam különbségét. A vételi és eladási árfolyam közötti különbség mértékét a pénzintézet szabadon állapítja meg, s ez bankokként változó, 0,2-0,4 százaléktól akár 2-3 százalékig is terjedhet. Sőt, egyes pénzintézetek különdíjat, úgynevezett konverziós díjat is felszámítanak az átváltásért. A konverziós díj összegét általában az átváltott pénzösszeggel arányosan határozzák meg. Mivel a díj összege csak az árfolyam ismeretében határozható meg, így ezt a költséget sem tartalmazza a THM.