A Transznyeft megerősítette a RIA Novosztyi hírügynökségnek a hírt, hogy a Barátság kőolajvezeték déli, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát ellátó ágán nem küldenek napok óta olajat. A Mol szerint több hétre elegendő tartalék van olajból az országban.
Saját kertjükből vágatnák ki emberek a fákat, hogy legyen mivel fűteni. A tüzelőhelyzeten az sem segít, hogy a kormány nagy szabadságot adott a favágásnak, mivel a majd most kivágott faanyag sem tud kellően kiszáradni 2–3 hónap alatt. Mindeközben egyre több tűzifa-árusító korlátozza a vásárolható mennyiséget, vagy szembesül készlethiánnyal, ahogy a frissen vett fatüzelésű eszközeikhez igyekeznek betárazni az emberek.
Bár néhány termék ára szinte sokkolóan emelkedett, félő, hogy nincs még vége a drágulásnak, sőt könnyen lehet, hogy jövőre is megmarad a két számjegyű infláció.
Budapesten a téglaépítésű lakások átlagos négyzetméterára az elmúlt hetekben elérte az 1 millió forintos szintet, onnan viszont már nem tud tovább növekedni.
Júliusban 13,7 százalékra gyorsult az éves infláció, az árak egy hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 27 százalékkal nőtt. A gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció brutális, 16,7 százalékra gyorsult.
A tejtermelés az egyik legkörnyezetszennyezőbb tevékenység – hallhattuk sokszor, de valójában mennyire károsítja a környezetet a tej, amíg eljut a hűtőnkig? Hogyan lehet ezt lecsökkenteni, és milyen problémákkal szembesül egy gazda, aki egyszerre próbálja megoldani a munkaerőhiányt is? A francia tejtermelés központjának számító Loire mente és Bretagne farmjain néztük meg, ott mivel próbálkoznak.
A 3 milliós görög fővárosban nyáron szinte elviselhetetlen a hőség– három hétig 45 fok fölött volt –, ezért nemrégiben hőségfelelőst neveztek ki, hiszen az előrejelzések szerint a jövőben egyre melegebb lesz Görögországban is.
Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás. Mindez a hazai gabonatermesztés szempontjából is kockázatot jelent, de a kutatóknak van ötlete, amivel az idei rendkívüli aszály hatásai is mérsékelhetők, és amihez hasonló megoldás alig pár hete már Európai Uniós szinten is körvonalazódik: az árterek visszaadása a folyóknak.
A mobiltelefonok legértékesebb részéből gyorsan és olcsón lehet értékes anyagokat visszanyerni – de csak akkor, ha a már nem használt készülékek a megfelelő helyre kerülnek. Az e-hulladék, ezen belül is a mobiltelefonok mennyisége rohamosan nő, újrafelhasználásuk, feldolgozásuk is egyre nagyobb üzlet. Ugyanakkor sokan nem tudják, mit lehet kezdeni a régi telefonnal, vagy nincs kedvük foglalkozni vele, pedig a nem megfelelően tárolt elektronikai eszközök akár veszélyesek is lehetnek a környezetre. Balika István nemes- és színesfémszakértővel, a Hulladékhasznosítók Országos Szövetségének Elektronikai és Elektromos Hulladékok Szakosztályának vezetőjével beszélgettünk.