szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A dán külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy minden országnak oda kell figyelnie a kritikus infrastruktúrájára, és mielőbb függetlenedni kell az orosz energiahordozóktól.

Háború Ukrajnában
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Friss cikkek a témában

Szándékos robbantások okozták az Északi Áramlat gázvezeték sérüléseit – nyilatkozta dán külügyminiszter a Sky News brit hírcsatornának. Jeppe Kofod szerint világos, hogy minden országnak nagyon oda kell figyelnie a kritikus infrastruktúra védelmére, és elővigyázatossági lépéseket kell tennie. „Mert ez példa nélküli eset, ilyen típusú támadást vagy szabotázst még nem tapasztaltunk az európai energetikai infrastruktúra ellen.”

A miniszter tájékoztatása szerint a dán hatóságok szorosan együttműködnek a szomszédos államokkal, a NATO-val és az Európai Unióval, „mert mindannyiunknak oda kell figyelnünk a kritikus infrastruktúránkra”.

Kofod szerint véget kell vetni az orosz energiafüggőségnek. „Számunkra Dániában régóta világos volt, és most Európa többi része számára is azzá válik, hogy ki kell szakadnunk az orosz energiától való függőségből, legyen az gáz, szén vagy olaj, és nagyon keményen dolgozunk azért, hogy elérjük ezt a célt.”

Az orosz külügyminisztérium csütörtök reggel azt közölte, az amerikai hírszerzés fennhatósága alá eső területeken sérült meg a vezeték. A Reuters hírügynökség később idézte Marija Zaharovát, a tárca szóvivőjét, aki azt mondta: „Dánia és Svédország kereskedelmi és gazdasági övezetében keletkeztek a sérülések. Ezek NATO-centrikus országok. Olyan országok, amelyeket teljes egészében az amerikai hírszerzési ügynökségek kontrollálnak.”

Zaharova az állítására nem szolgáltatott bizonyítékot.

Az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat 1 és 2 vezetékpáron hétfőn három helyen keletkezett sérülés, ezért a gáz szivárogni kezdett a tenger mélyén. A svéd parti őrség csütörtök reggel azt közölte, hogy egy negyedik szivárgási pontot találtak.

A sérült részek közül kettő a svéd, kettő pedig a dán kizárólagos gazdasági övezet területén van.

Hétfőn dán és svéd földrengéskutatók is erős lökéshullámokat érzékeltek az Északi Áramlat vezetékeinél észlelt gázszivárgások környékén. A svédországi Állami Szeizmológiai Központ munkatársa akkor azt nyilatkozta: „Kétség sem férhet hozzá, hogy ezek robbanások voltak.”

Az üzemeltető Nord Stream AG azt közölte, hogy a három tengeri vezetéknek –- az Északi Áramlat-1 vezetékpárjának és az Északi Áramlat-2 vezetékének – ugyanazon a napon történt megrongálása példa nélküli, és még megbecsülni sem lehet, hogy mennyi idő alatt lehet helyreállítani.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az ügyben nyilatkozva nem tartotta kizártnak, hogy szabotázs történt.

Ahogy korábban írtuk, arról, hogy ki robbanthatott az Északi Áramlat csöveinél, arról a Nyugat egyelőre ódzkodik megállapításokat tenni, mindenesetre egyre több ország zárja ki nyíltan a baleset lehetőségét. A német kormány célzott támadásról beszél, a szabotázs kifejezéstől hangos egész Európa, a CIA pedig már a nyáron jelezte, hogy célponttá válhatnak tengeri csővezetékek – orosz akció célpontjává.

(via The Guardian)

Még korai megbecsülni a kárt, de hatalmas környezeti pusztítást okozhat az Északi Áramlat szivárgása

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!