Az EU beragad, Magyarország viszont repülőrajtot vesz, jön az áttörés éve, hatalmas növekedés várható 2025-ben – ígérte a kormány. Aztán a számok nem akarták igazolni a vágyakat, Nagy Márton pedig már azt magyarázta, hogy a siker ebben az időszakban mást jelentett.
Világszinten 500 millió utasnál tart a magyar alapítású légitársaság, ez Váradi József szerint „történelmi jelentőségű”, a Wizz Airt pedig egy „magyar sikertörténetnek” nevezte. Szerinte a gépeiken előbb lesz wifi, mint kisállatok, de egyelőre előbbit sem hajlandóak bevállalni.
Újra elmarasztalta az eMAG-ot a GVH, most 235 millió forintos bírságot kapott a cég.
Kamuprofilok létrehozásával, Facebook-csoportok felvásárlásával és a Fidesz narratíváját terjesztő posztok ezreinek gyártásával foglalkozik a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökségen belül működő munkacsoport. Ugyanez a szervezet áll a Digitális Polgári Körök mögött is. A céget egy pénzgyűjtésre létrehozott alapítvány tartja kézben, amelyet rekordgyorsasággal jegyeztek be.
Pereket indíthatnak a cement- és téglagyártó vállalatok az Európai Unió Bírósága friss ítélete nyomán, amely az uniós jogba ütközőnek találta a 2021-ben bevezetett kiegészítő bányajáradékot.
Tavaly év végére tervezték, január harmadik hetében sikerült.
Pluszpénzt öntetnének az egészségügybe, kiegészítenék a rezsicsökkentést, barátibb adórendszert vezetnének be. Hosszú interjút adott a Magyar Hangnak Kapitány István, a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője.
Csupán 72 ezer gyerek született tavaly, ami egészen megdöbbentő visszaesés, még ahhoz képest is, amit az évtized elején láttunk. A gyerekvállalási kedv már majdnem visszazuhant a 2010 környéki szintjére, a demográfiai statisztika annak ellenére tragikus, hogy a halálesetek száma 52 éve nem volt ennyire alacsony.
Épphogy nulla fölötti GDP-növekedés jött össze 2025-ben a KSH friss adatai szerint, 2022 óta nem volt képes érdemi növekedést elérni a gazdaság. Az év utolsó három hónapja is elmaradt a várakozásoktól.
Nagy Márton szerint az 50 milliárd forintos tétel felét szedik be az energiaszektortól.
Csütörtökön a Magyar Államkincstár inkasszót nyújtott be, amiért a főváros január 26-áig nem fizette be az idei szolidaritási hozzájárulás első részletét.
Az emberi jogok megsértése és az Oroszországnak nyújtott katonai támogatás miatt szankcionáltak iráni személyeket és szervezeteket.
Az év eleji hideg lépéskényszerbe hozta az Orbán-kormányt. Ám a 30 százalékos diszkontot kínáló „januári rezsistop” nyakatekertre sikerült, szükségességét elmosta a meleg eső, hónapokig tartó kibogozása pedig lehúzhatja a sárba a korábbi csodafegyver „rezsicsökkentést”.
Egy Magyarországon kevéssé ismert, de a több száz milliárd forint elégetésével járó alapítványi sztori szempontjából annál fontosabb luxemburgi céget zárt be az MNB.
Mi segíthetne, hogy a nyugdíjasok valóban erkölcsi és anyagi megbecsülést kapjanak? Mit vállalhatnak úgy a politikusok, hogy lenne mozgásterük azt valóra váltani, és mi volt Magyar Péternek az az ígérete, amely ha megvalósulna, a Nyugdíjas Parlament elnöke jelölné a Nobel-díjra? Erről volt szó a Republikon konferenciáján.
A községekben, kisebb falvakban nagy számban élő cigányság sem az oktatásban, sem a munkaerőpiaci lehetőségekben, sem a lakhatásban nem kapja meg azt a segítséget, amely a társadalmi felzárkózáshoz szükséges lenne.
Négy nap alatt 10, a hónap eleje óta 30 százalékot drágult az arany, az ezüst árfolyama kétszer ekkorát emelkedett az amerikai külpolitika kiszámíthatatlansága miatt
Kovács Gergely XII. kerületi polgármester ezért inkább felbontaná a szerződést, de az nem lesz egyszerű menet.
Akinek gáz- és villanyórája is van, nyilatkoznia kell, ha az áramra kéri a kedvezményt. A jóváírás 50 milliárd forintos kiadást jelent, ezt részben az állam, részben a Robin Hood-adó alá tartozó cégek fogják kifizetni.
Az európai energiapiac mindössze néhány év alatt új irányt vett a megújuló energiaforrások gyors térnyerése miatt, ugyanakkor minden korábbinál nagyobb árvolatilitás jellemzi. A nap- és szélenergia részaránya meredeken nő, miközben a hálózatok csak most próbálnak ehhez felzárkózni, ami egyre több extrém áras – időnként negatív – órát eredményez, különösen Közép- és Kelet-Európában. Ebben a környezetben minden szereplő – az ipari fogyasztótól a szabályozón át a technológiai beszállítóig – ugyanarra a kérdésre keresi a választ: hogyan lehet a zöld átállást úgy felgyorsítani, hogy közben az ellátásbiztonság, a hálózati stabilitás és a beruházások megtérülése is erősödjön. Ebben lesz segítségünkre Pásztor Dániel, a LONGI magyarországi üzletfejlesztést irányító igazgatója.
