A Parmalat-leányzó fekvése

A legutóbbi mérlegadatok szerint nagyjából minden tíz forint nettó árbevételből egy forint veszteséget produkált 2002-ben a hátországában csődvédelem alá vont olasz tejipari óriás (HVG, 2004. január 3.) magyarországi leányvállalata, a Parmalat Hungaria Rt. A 17,2 milliárd forintos forgalom melletti 1,56 milliárd forintos deficit még mindig jobb arányt mutat, mint az egy évvel korábbi, amikor 17 milliárdos árbevételre jutott 2,06 milliárdos veszteség. A cég csak megőrizni tudta a körülbelül 5,5 százalékos piaci részesedését, miközben a két legnagyobb, a Friesland Hungária Rt. és a Sole Hungária Rt. - a piaci becslések szerint - 24-ről 25, illetve 17-ről 20 százalékra növelte piaci befolyását.

Az egykori Fejér és Komárom Megyei Tejipari Vállalatból alakult részvénytársaság 60 százalékát 1991-ben, a magyar tejipari privatizáció egyik első tranzakciójaként megvásárló Parmalat S.p.A. rövid időn belül kétszer is tőkét emelt, összesen 1,3 milliárd forint értékben, s akkoriban a külfölditőke-befektetések jelentős példájaként emlegették a 2 milliárd forintos beruházással felépített dobozostej-gyártó üzemét. A magyar Parmalatnak jelenleg 1,386 milliárd forint a jegyzett tőkéje, s tavaly március óta kisebbségi tulajdonos benne az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is.

Az olasz anyacég 10 milliárd euróra rúgó mérleghamisítási botrányának - amelynek múlt hét végi fejleményeként az Enron-ügyben (HVG, 2001. november 24.) már hasonló tapasztalatokat szerzett Citigroup banki csoport felajánlotta, hogy koordinálná a bankokkal folytatott tárgyalásokat - a magyar leányvállalatra gyakorolt hatása egyelőre csupán az Olaszországból elrendelt nyilatkozatstopon érződik. A cégről a jelentős veszteségen kívül korábban csupán az terjedt el negatívumként a piacon, hogy egyes időszakokban csupán több hónapos késedelemmel fizetett a beszállított tejért. A HVG-nek nyilatkozó termelők megerősítették, hogy a cég erre az évre is megkötötte, illetve folyamatosan köti a szerződéseket beszállítóival. Az olaszországi Tetra Pak bejelentette, hogy megszüntette a csomagolóanyagok szállítását az olasz Parmalatnak, ez azonban nem érinti a magyarországi Tetra Pakkal kapcsolatban álló leánycéget, amit a Tej Teméktanács jónak látott nyilatkozatban megerősíteni. Bár a sajtóban már azt találgatják, vajon melyik hazai érdekeltség csaphat le a magyar Parmalat-filiáléra, tejipari berkekben inkább azt valószínűsítik, hogy a feldolgozókapacitás senkinek nem kell majd, ellenben az esetleg felszabaduló piacra azonnal rástartolnak.

A Parmalat-leány további sorsa minden bizonnyal nem Magyarországon dől el, amire jó példa az Enron-ügyben megégett Arthur Andersen Kft. és a Vivendi Telecom Hungary Rt., amelyek lényegi alakváltozáson mentek át az anyacégek csődje után. Az Andersen az öt nagy könyvvizsgáló világcég különalkuinak eredményeképpen parádés gyorsasággal, a botrány után fél évvel az Ernst & Youngba olvadt be (HVG, 2002. június 8.), a Vivendit pedig pénzügyi befektetők vásárolták meg, majd tavaly szeptemberben - a teljes vezérkar lecserélése után - új tulajdonosai Invitel Távközlési Szolgáltató Rt.-re keresztelték át.