Az üzemcsarnok fantomja

Szokatlan módját választotta a gyárbezárásnak a szentgotthárdi GFP Mezőgépgyártó Kft. német tulajdonosa, a Küpa GmbH. Mire a dolgozók visszatértek a tavaly augusztusi szabadságolásból, gyakorlatilag üres üzemcsarnok fogadta őket. Az ügyvezető, Norbert Niewöhner mindent, ami mozgatható - gépgyártó berendezéseket, emelőgépeket - leszereltetett, és állítása szerint a Küpa lettországi gyárába szállíttatott. Majd vette a kalapját, és távozott az országból. A tulajdonost nem lesz könnyű azonosítani, ugyanis a magyar cégbírósági dokumentumban megadott paderborni címen a HVG berlini tudósítója egy másik társaság, a Küpa Holzbau GmbH vezetőjét találta. Ő nem egyebet állított, mint hogy neki nincs magyar érdekeltsége, a cégbírósági adatokban feltüntetett Küpa-cég pedig három éve nem létezik: tulajdonosa autóbalesetben meghalt, a társaságot felszámolták. A német Creditreform adatbázisában szerepel egy másik Küpa cég is, amelynek egyetlen mobiltelefonján ugyan Norbert Niewöhner jelentkezett be, ő azonban épp a Küpa nevében nem volt hajlandó nyilatkozni, miután szerinte ő csupán mint a Szentgotthárdon leszerelt gépek tulajdonosa érintett az ügyben. Állítása szerint ugyanis mire a Küpa megvette a szentgotthárdi mezőgépgyárat - ez egyébként napokkal a leszerelési akció előtt történt meg -, a berendezések már az ő, vagyis Niewöhner tulajdonában voltak. Ezért szállíthatta el azokat. Így egyelőre csak annyi biztos: a szentgotthárdi cég rejtélyes gazdája óriási zűrzavart és összesen mintegy 250-300 millió forintra taksálható adó-, tb-, valamint szállítói követelésből álló tartozást hagyott maga után, aminek zöméért alighanem a magyar állam lesz kénytelen helytállni.

A magyar hatóságok orra előtt tette mindezt: a Küpa meg sem kísérelte a jogi és munkaügyi szálak hazai jogszabályoknak megfelelő elvarrását. Nem indította meg a társaság végelszámolását, és nem mondott fel a mintegy 150 dolgozónak: egyszerűen beszüntette a bérek és azok járulékainak utalását. Ők válaszul bojkottálták a gépleszereléseket, helyettük Niewöhner németországi szakemberekkel fejeztette be a munkát. Csakhogy a német munkásoknak nem volt magyarországi munkavállalási engedélyük, amint azt a helyszínen a Vas megyei munkaügyi felügyelők megállapították. A GFP-re ezért szeptember elején 1 millió forintos bírságot vetettek ki - amit azóta sem fizetett be -, és eltiltották a német munkásokat a további munkavégzéstől. Az érintettek nem vették különösebben komolyan a tiltást, folytatták a gyár kiürítését.

A második, már krimibe illő munkaügyi ellenőrzést immár rutinosan kerülték ki: a gyárudvar drótkerítését kibontva megszöktek a munkaügyi ellenőrök elől, noha azok a helyi rendőrség segítségét is igénybe vették. Rendőri beavatkozásra egyébként sem akkor, sem azóta nem került sor, miután nem történt olyan esemény, ami ezt indokolta volna - mondták a HVG-nek a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságon. Az ügyben két panaszbeadvány született. Az egyiket nem más, mint Niewöhner tette a munkafelügyelők ellen zaklatás, személyiségi jogok megsértése címén - nem épp a legmegfelelőbb fórumon: az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségen. A másikat a Vas Megyei Munkaügyi Központ tette írásban a német nagykövetségen, a zavaros munkaügyi helyzet tisztázását kérve. Erre azonban a mai napig nem kapott választ. A HVG-nek a nagykövetségen diplomatikusan úgy fogalmaztak: úgy gondolják, a magyar hatóságok és bűnüldöző szervek megtették a szükséges lépéseket.

Ennél többre a munkaügyi központ nem vállalkozott. Éder Géza, a központ vezetője szerint addig, amíg nem kapnak hivatalos értesítést a létszámleépítésről, nincs lehetőségük eljárni a dolgozók érdekében, miután azoknak - papíron - van állásuk. Fordulat csak idén január végén várható: a GFP felszámolása 2003. december elején vált jogerőssé - a felszámolási kérelmet az egyik beszállítója adta be -, és ezután az immár munkáltatói jogokat is gyakorló felszámoló karácsony előtt értesítette a munkaviszonyuk felmondásáról a dolgozókat és a munkaügyi központot.

A hoppon maradt szentgotthárdi GFP-alkalmazottak a felmondólevelük átvétele után az Országos Bérgarancia Alaphoz fordulhatnak, amelytől előlegként bruttó 414 ezer forintot kaphatnak személyenként. Az összeg a felszámolás alatt álló cég vagyonát terheli, azaz a felszámoló a megmaradt vagyon értékesítéséből ezt visszafizeti a bérgarancia-alapnak. Feltéve, ha a cégben egyáltalán maradt vagyon e követelés fedezetéül.

Nem adott megnyugtató választ Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca államtitkára sem arra a kérdésre, amit Németh Zsolt MDF-es képviselő intézett hozzá tavaly a parlamentben: "távozhat-e büntetlenül az országból a munkavállalókat kisemmiző tulajdonos"? Noha Csizmár válaszában utalt rá, hogy a munkaügyi ellenőrzést személyesen ő kezdeményezte a főfelügyelőségnél, a jelek szerint a tárca eszköztára ezzel ki is merült. Az államtitkár is lényegében azt ismételgette szinte refrénszerűen, hogy amíg nem indul meg a felszámolás, illetve nem mondanak fel a dolgozóknak, a hatóságoknak nincs lehetőségük a közbeavatkozásra. Jóllehet az államra lőcsölt kötelezettségeket az a visszatérítendő támogatás is duzzasztja, amit a GFP - akkor még Vogel & Noot-Niemeyer - 2000-ben kapott a magyar kormánytól: a szentgotthárdi társaság 112 millió forintnyi ötéves futamidejű támogatást nyert el gépparkjának fejlesztésére a Gazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési célelőirányzatából. Ebből a fennmaradt mintegy 50 millió forint is elúszni látszik, mivel tavaly augusztustól a GFP már nem fizette a negyedévente esedékes törlesztőrészletet, mi több, a summa a büntetőkamatokkal együtt meghaladja a 100 millió forintot, mivel augusztustól nem teljesült a kamatmentesség feltételéül szabott export sem.

A kudarccal zárult történet a német és magyar cégbírósági dokumentumok alapján is nehezen bogozható ki, de annyi a német cégek tavalyi gyors üzletrész-csereberéje alapján sejthető: a csődbe jutott magyar társaság felszámolója nem derítheti ki egykönnyen, kinek kell, pontosabban kellene helytállnia a követelésekért. A Creditreform-információk szerint a 2,4 millió euró jegyzett tőkéjű szentgotthárdi céget 1998 szeptemberében megalapító és tavaly augusztusban a Küpának átpasszoló német tulajdonos, a Niemeyer Landmaschinen GmbH maga is bajban van. A mezőgépek - főként ekék - gyártásával foglalkozó német társaság ellen fizetésképtelenség miatt csődeljárás folyik, a cég üzleti tevékenységet nem folytat, és jelenleg csupán egyetlen főt alkalmaz. A Niemeyer-cég tulajdonosa 2003 júniusáig az osztrák Vogel & Noot Landmaschinenfabrik AG volt, ezért hívták a GFP-t tavaly májusig Vogel & Noot-Niemeyer Kft.-nek. A Niemeyer új tulajdonosa pedig nem más, mint a szentgotthárdi gyárbezárást elbliccelő Niewöhner öccse, Bruno Niewöhner egyszemélyes tulajdonában lévő Faltomatic GmbH; s a jelek szerint ő adta el a szentgotthárdi társaságot a bátyja nevével fémjelzett, azóta fantomizálódott Küpának.

MINK MÁRIA