Játék a szorzókkal

A svéd kormányfő e hét pénteki magyarországi látogatásárára időzítve a Gripen vadászgépüzlet keretében várhatóan bejelentenek majd egy újabb, egyelőre mélyen titkolt autóalkatrész-gyártó programot, s aznap megteszik az első kapavágást az Electrolux leendő nyíregyházi gyáregységében is. E kompenzációs ügyleteknek csaknem egy évtizedes múltja van: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szerint 1995 és 2001 között - a Gripen-szerződés megkötéséig, úgynevezett elő-ellentételezésként - a szállításokért versengő külföldi hadicégek 1,45 milliárd dollár (mai áron 308 milliárd forint) értékű magyar árut vásároltak, és 350 millió dollárért (74,5 milliárd forint) invesztáltak. Tavaly összességében közel 100 milliárd forint értékű ellentételezési üzlet jött létre, amelyből 44 milliárd befektetésként, 51 milliárd pedig magyar eredetű áruk exportjaként valósult meg.

Az imponáló adatoknak egy szépséghibájuk van, mégpedig az, hogy a számokból nem derül ki egyértelműen, mennyi belőlük a tényleges ofszetteljesítés (lásd A nyűgös ofszet című keretes írásunkat). Egyes bennfentesek szerint a tranzakciók többségét amúgy is nyélbe ütötték volna, csupán a remélt hadimegbízások miatt tüntették fel ellentételezés gyanánt. Mindemellett a közeljövőben kisebb hadikonjunktúra indulhat be, mivel a honvédség a következő tíz év során 280-350 milliárd forintot irányoz elő fegyverbeszerzésekre, és a hazai jogszabályok kötelező jelleggel írják elő a magyar haditechnikai beszerzésekhez kapcsolódó, legalább százszázalékos ellentételezést.

A Gripen-vétel eredetileg tervezett kondíciói a 2002-es kormányváltás után több hónapig tartó felülvizsgálat és újratárgyalás nyomán alapvetően megváltoztak: az immár újrafazonírozott vadászgépek bérleti díja 4,15 milliárd svéd koronáról (folyó árfolyamon 120 milliárd forint) 6,6 milliárd koronára (191 milliárd forint) nőtt, és a magyar kormány azt is vállalta, hogy a tízéves futamidő végén maradványértéken megvásárolja a gépeket (HVG, 2003. február 8.). Az ellentételezés aránya azonban továbbra is 110 százalék, így a bérletidíj-növekedés nyomán az ofszetkötelezettség 7,3 milliárd koronára, azaz 211 milliárd forintra ugrott. Ebből az összegből a gépgyártó Saab svéd-brit értékesítési karjának, a Gripen Internationalnek - a korábbi 9 évre vállalt program helyett - 14 év alatt az eredeti megállapodással megegyezően 32 százalékot közvetlen tőkeberuházások, a fennmaradó hányadot pedig áruvásárlások formájában kell teljesítenie. A GKM égisze alatt tevékenykedő ellentételezési tárcaközi bizottság úgy alakította a feltételeket, hogy az ofszetteljesítésekre kijelölt vállalatokat - többségükben a svéd Wallenberg-cégbirodalomhoz (vagy más néven: az Investor-csoporthoz) tartozó cégeket - a technológiaigényes iparágak felé, egyúttal az ország elmaradottabb régióiba terelje. Erre szolgálnak a szerződés mellékletében az úgynevezett indikatív listák és azok szorzószámai. Így például az elektronikai iparban másfélszeres, a hadiszektorban kétszeres szorzóval számolhatók el a beruházások. Az iparitermék-kivitel területén - egyebek között a szoftverek exportja esetén - szintén magasabb, 1,4-es szorzó alkalmazható, míg a fegyverexportban ez a szám a névérték kétszerese.

A svédeknek még bőven van idejük: az ofszetkötelezettségek felét a 14 éves program nyolcadik esztendejéig kell teljesíteniük. A tárca a haditechnikai termékek szállítóit arra kívánja ösztönözni, hogy a teljesítésbe olyan hazai cégek is bekapcsolódhassanak, amelyek alacsonyabb műszaki színvonaluknál és tőkeerejüknél fogva erre önmaguktól még nem képesek. Ezt példázza a Nyíregyházán 65 millió eurós ráfordítással felépülő Electrolux-üzem: az évi 560 ezer "jégszekrény" gyártásához a Bakony Művek a hűtőrendszerek beszállításával a termelési érték 50 százalékáig járulhat hozzá.

Csakhogy a tervezett ellentételezés során a vállalt magyar cégbeszállítások terve könnyen füstbe mehet. Ez történt a norvég Konsberg Defence Communication (KDC) céggel hosszas vajúdás után tavaly márciusban tető alá hozott URH-rádió-programmal, amelynek keretében a KDC 2003-tól tíz éven át összesen több mint 9300 katonai rádiót szállít a honvédségnek mintegy 100 millió euró értékben. Az ezzel egy időben aláírt ofszet alapján a beszerzési ár 180 százalékos ellentételezését vállalták a norvégok, továbbá azt, hogy a rádiókészülékek gyártását - az ellentételezési érték 31 százalékát - magyar beszállításokkal valósítják meg. Ebben főszerephez jut a Videoton Rendszertechnika Kft., amely részt vesz a rádiók összeszerelésében, egyben a szervizért és a logisztikai feladatokért felel. Ám az eredeti elképzelésekben az is benne foglaltatott, hogy a Videotonban további 10 ezer katonai rádiót szerelnek össze a norvég hadsereg számára. Csakhogy ez a sarkalatos ellentételezési elem semmivé lett, mivel a KDC nem tudott addig várni, amíg a magyar védelmi tárca a kormányváltás után lezárja a szerződés hónapokig tartó felülvizsgálatát. A KDC maga gyártotta le a rádiókat, így a magyaroknak szánt alacsony gyártási széria most komoly rentabilitási és ofszetteljesítési fejtöréseket okozhat a Videotonnak és a Konsbergnek egyaránt.

Az újabb, nagy értékű ellentételezéssel összekapcsolódó hadiszállítások egyike a Gripenek felfegyverzése: a 2006 és 2007 folyamán érkező harci gépek gépágyúlőszereinek szállítására tavaly decemberben, míg a rakéták és a lézeres célmegjelölő berendezések beszerzésére most januárban írtak, illetve írnak ki versenytárgyalást - jelentette be Hollósi Nándor nyugállományú altábornagy, a honvédelmi miniszter politikai főtanácsadója. A tenderre az amerikai és a svéd kormányt, továbbá három német, illetve egy izraeli céget hívnak meg. Az összesen 28 milliárd forintos beszerzés legsúlyosabb tételei a légi és a földi célok elleni rakéták. Egyes szakértők szerint a vásárlásra kiszemelt amerikai AMRAAM légiharcrakéta ára darabonként 380 ezer dollár körül mozoghat, de a kiszolgálóegységekkel együtt akár félmillióra is felszökhet. A lézervezérlésű célmegjelölő konténerek ára pedig egységenként az 1 millió dollárt is elérheti. Amennyiben az év közepére ígért eredményhirdetéskor az amerikai kormányt is nyertesnek nyilvánítják, elvben kizárt az ellentételezés, mivel az USA törvényhozása tiltja Washington számára az ilyen kötelezettségek vállalását. Ennek érve, hogy az ofszet csökkenti az Egyesült Államok katonai exportját, torzítja a szabadpiaci versenyt. A hivatalos tilalom ellenére az AMRAAM és a Sidewinder rakéták tényleges szállítója, a Raytheon hadimonopólium az előzetes, tapogatódzó tárgyalások során nem zárkózott el a "bombaüzlet" kompenzációjától - jegyezték meg a gazdasági tárcánál.

Az egyenlő versenyfeltételek jegyében azonban a magyar hadiszállítók is ellentételezésre kötelezettek. Egy évvel ezelőtt e feltétellel köttetett meg a honvédség járműparkját megújító 15 éves, előreláthatólag 230 milliárd forintos szállítási és ellentételezési megállapodás, amelynek értelmében a Rába Jármű Kft. terepjáró kocsikat, míg az Ikarus Trade Kereskedelmi Kft. autóbuszokat ad el a hadseregnek. E két cég felel az ellentételezésért, de csak a szállítandó járművek importtartalmának erejéig, és csak abban az esetben, ha a devizaérték meghaladja az 1 milliárd forintot. A Rába tavaly már 1,5 milliárd forint értékben legyártott hatvan honvédségi buszalvázt további karosszálásra, valamint a DaimlerChrysler bevonásával a német multi hatvan darab Unimog teherautóját és negyven darab G Wagen típusú parancsnoki terepjáróját is leszállította. A győri cég ezenkívül az idén 4,2 milliárd forintért átad 90 MAN motorral hajtott tehergépkocsit a saját fejlesztésű, H14 jelű modellből. Mindemellett a kormány tavaly év végén rendeletben arra is felhatalmazta a honvédelmi tárcát, hogy újabb járműszállítási megbízásokat adjon a győri társaságnak, összesen 22,4 milliárd forintért. A mannaként várt állami megrendelések egymilliárd forinttal csökkenthetik a Rába-csoport 2003. évi, 4,5 milliárd körüli veszteségeit. Az ellentételezés részleteit még nem tartották nyilvánosan közölhetőnek a Rábánál, csupán annyit árultak el, hogy a vállalt magyarországi befektetéseket és áruvásárlásokat a külföldi partnervállalatok fogják teljesíteni, továbbá magyar beszállítókat is bevonnak a hazai járművek gyártásába.

HEIMER GYÖRGY