Nincs malacuk

"Nem szívesen lennék most az állat-egészségügyi hatóság embereinek helyében" - borzongott bele a szerepcserének még a gondolatába is az egyik húspiaci szakértő. E hét elején kezdtek ugyanis vizsgálódni az EU ellenőrei a magyar húsfeldolgozó üzemekben, kevesebb mint egy héttel azután, hogy nyilvánosságra került: az Egyesült Államok megtiltotta a Magyarországról származó hús és húskészítmények behozatalát (HVG, 2004. január 24.). A szemle annak fényében is kínos lehet, hogy az EU legutóbbi országjelentésében egyebek mellett a vágóhidak higiéniai állapota és élelmiszer-biztonsági problémák miatt is elmarasztalta Magyarországot (HVG, 2003. november 15.).

A korábbi kritikák ellenére az amerikai tiltással kapcsolatos hivatalos magyarázatok igyekeznek elbagatellizálni az ügyet. Az egyik vágóhídon egy szállítószalag meghibásodott fém alkatrészét helyettesítették műanyaggal - szólt például a konkrét hibát is megnevező magyarázkodás. Az első hallásra is pitiáner malőrről szóló magyarázathoz a Népszabadság Szanyi Tibornak, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkárának sajtótájékoztatójáról tudósítva hozzátette, hogy egy másik cég pedig egy lyukas szúnyogháló miatt verte ki a biztosítékot az amerikaiaknál, noha a hiányosságra a magyar hatóságok többször is felhívták a figyelmét.

Ha valóban így volt, joggal merül fel a kérdés, vajon miért kellett megvárni az amerikai intőt. "Egy héten belül az összes szállítószalagot lecseréltük, mivel egyidősek voltak a meghibásodott eszközzel" - válaszolta a HVG kérdésére Hollósy Tibor, a műanyag alkatrész betoldásában vétkes Kometa '99 Kft. általános igazgatója. Az olasz tulajdonban lévő kaposvári húsfeldolgozó exportjogát a magyar állat-egészségügyi hatóság az amerikai szemle után néhány nappal, tavaly október 21-én felfüggesztette, majd december 19-én visszaadta az EU-ra szóló jogosítványt. "A cég gyakorlatilag feltartott kézzel várta a szemlét, mivel a hűtőházukat sújtó tűzeset következményeivel voltak elfoglalva, s hiába tudtak róla, nem volt erejük kijavítani a hibát" - világított meg egy speciális körülményt a HVG számára Biacs Péter, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgatója, egyben magyarázva azt is, miért tétlenkedtek a hatósági emberek. Az évi 400 ezer sertést feldolgozó, termékeinek 40 százalékát külföldön értékesítő Kometa egyébként közvetlenül nem szállít az Egyesült Államokba. A hét USA-exportjoggal rendelkező vágóhídból csupán kettő szállított az Egyesült Államokba, de sem a Picknél, sem a Pápai Hús Rt.-nél nem találtak kivetnivalót az ellenőrök.

A versenytársak vélhetően kevésbé megértőek, mint Biacs. "A Pick tavaly csak mintegy 50 tonna szalámit adott el az Egyesült Államokban, ennek elhelyezése más piacokon nem jelent gondot" - mondta a HVG-nek Kovács Tamás, a Pick Rt. igazgatósági tagja. Betehet viszont a nagy húsipari cégek árelképzeléseinek, ha az amerikai piacról kiszoruló néhány ezer tonna áru zömét adó sonkaféléket belföldön kezdik teríteni. Ennél is súlyosabb következményekkel járhat, ha az évi 300 millió dollár értékű magyar húsexport 30 százalékát felvevő ázsiai piac vész el az amerikai tilalom következtében. Bár előfordult már, hogy maguk is küldtek ellenőrt, Japán és Dél-Korea állítólag annyira elfogadja az USA élelmiszer-biztonsági intézkedéseit, hogy könnyen meginoghat a magyar hústermékekbe vetett bizalmuk.

A húspiacon járatosak ezért a szállítószalagos történetnél nagyobb jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a jelek szerint a magyar állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági rendszer nem ment át a vizsgán. Az e körben terjengő történetek szerint az ellenőrök állattenyésztő telepeket is felkeresve szembesültek azzal, hogy az állatokat ellátó, illetve az állományt ellenőrző állatorvos - állítólag éppen a melléjük rendelt hatósági állatorvos személyében - ugyanaz a személy. "Az állat-egészségügyi szolgálat az ilyen esetek miatt hiteltelenné válik" - jellemezte a helyzetet a HVG-nek Kurucz János, a Magyar Állatorvosi Kamara alelnöke.

Az EU-ban alapvető igény a takarmánytermesztéstől az élelmiszerig tartó "nyomonkövethetőség", ennek hiánya az unió legutóbbi országjelentésében is az egyik legfőbb kifogás volt. "A terméktanács az elmúlt hat évben kiépítette és folyamatosan fejlesztette azt a rendszert, amellyel a pulttól az állattenyésztő telepig vissza lehet vezetni a hústermékek útját" - mondott némi biztatót a HVG-nek Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára. Csakhogy ez a hálózat egyelőre nem vált hivatalossá, az FVM csupán piaci információkat, például heti vágásszámot, átlagárat és minőségi mutatókat kér tőle. Pedig a VHT állítja: a jelenleg tucatnyi nagy vágóhídon működő automata leolvasórendszerük a disznók fülébe helyezett úgynevezett krotálián szereplő adatok alapján regisztrálja, hol nevelkedett a levágott állat. A VHT központi adatbankjában 4,5 millió disznó adatai szerepelnek, miközben a vágóhidakon csak 4 milliót vágnak - ez alapján Zádori szerint a piacra jutó állatok mindegyikének termelőjét képesek beazonosítani.

Az FVM korábban vételi ajánlatot tett a VHT szerint 1,5 milliárd forint értékű rendszerre, a terméktanács azonban a dán példára hivatkozva maga kívánja azt működtetni, a hatóság ellenőrzésével. Zádori úgy véli, egy párhuzamos rendszer kiépítése 3 milliárd forintot emésztene föl és egy évbe telne, ennek ellenére az FVM saját információs bázis kidolgozásába fogott bele, amit az ígéretek szerint hamarosan működtetni is fog. A tárca az állatok egyedi, például a genetikai állományukra vonatkozó adatait is bevinné a rendszerbe, ami a VHT szerint csak bonyolítja és drágítja annak kiépítését és fenntartását, ráadásul fölösleges is, mert az EU ezt nem írja elő.

Érthető hát a remegés a jelenlegi tagországaival a magyar húsexport 40 százalékának piacát jelentő EU szemléje előtt. A magyar felkészülés nem csak az amerikai lépés, illetve annak időzítése miatt tűnik aggályosnak: húsipari berkekben kifogásolják például, hogy az FVM az országjelentésben foglalt bírálatok nyomán tett ígérete ellenére nem hozta nyilvánosságra a bezárandó üzemek listáját. Többen szóvá tették, hogy az egyes szakértők által évi félmillió darabosra becsült feketevágások visszaszorítása érdekében sem lép fel hatékonyan a tárca, s nem tett semmit az állat-egészségügyi rendszerben tapasztalható személyi összeférhetetlenség kiiktatására sem. Az úgynevezett védzáradék lehetőségéről - ami azt jelentené, hogy a májusi EU-bővítés után az összes uniós határon, azaz Ausztria, Szlovákia és Szlovénia felé fennmaradnának az állat-egészségügyi vizsgálatok, ezáltal a magyar áruk kivitelét is korlátozhatnák - a tárca korábban még azt hangoztatta, hogy szó sem volt róla az EU-jelentésben. Most viszont, nem hivatalosan, FVM-es körök sem zárják ki e lehetőséget.

KELEMEN ZOLTÁN