Kódolt hiánybetegségek

Hiába nő teljesítményük a tavalyihoz képest, a kapott összeg jó esetben változatlan marad, de relatíve még kevesebb is lehet a korábbinál - háborognak kórházi és szakrendelői vezetők az irányításuk alatt lévő intézmények finanszírozásának januártól hatályos módosítása miatt. A "teljesítményvolumen" szerinti finanszírozásnak nevezett elszámolás alapján az egészségügyi szolgáltatóknak az idén a biztosító akkor fizeti ki a teljesítményüket 100 százalékos áron, ha az nem haladja meg tavalyi produktumuk 98 százalékát. Az utóbbitól - arányosan - eltérni csak akkor lehet, ha időközben változott a kapacitás, például nőtt a kórházi ágyak száma. Ugyancsak módosítja a viszonyítási alapot a teljesítmény fokmérőjének változása. Ez a szakrendelők esetében az úgynevezett orvosi eljárások nemzetközi osztályozása (oeno) szerinti pontérték, kórházaknál pedig a homogén betegségcsoport (hbcs) szerinti súlyszám. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató havi teljesítménye meghaladja az így kialakított bázist, de a többlet 5 százaléknál kevesebb, a pluszra a normál pénz 60 százaléka jár. Öt-tíz százalékos eltérés esetén 30 százalékos, tízszázalékos fölött pedig 10 százalékos forintértéken számolja el a többletteljesítményt az egészségbiztosító.

"Ez burkolt forráskivonás" - összegezte a Magyar Kórházszövetség véleményét Horváth Zoltán, a testület elnökségének tagja. Szerinte a finanszírozás módosítása a tavalyihoz képest eleve 7-13 százalékos bevételi mínuszt okoz a kórházaknál. Az összes kiesés a 20 milliárd forintot is elérheti, miközben kiadásaik - a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök áfaemelése, az ökoadó bevezetése és az energiaárak növekedése miatt - legalább ennyivel duzzadnak. A kétoldali forrásapadásra egyelőre lehetetlen pontos kalkulációt adni, olyan sok a végső szaldót befolyásoló mozgó elem. Horváth a 604 ágyas, évi 3,8 milliárd forintos költségvetésű Baranya Megyei Kórház főigazgatójaként saját intézményében 16,5 millió forintra taksálja az áfából és az ökoadóból származó többletkiadást, az első megemelt díjazású energiaszámlát viszont még csak ezután kapják kézhez. A fővárosi Heim Pál Gyermekkórházban Hartner Zoltánné gazdasági igazgató tájékoztatása szerint egyelőre csak elnagyolt számításokat végeztek, nem tudják ugyanis, miként érinti őket a degresszió, mennyi lesz a hbcs értéke, s kapnak-e ellentételezést az áfa- és az energiaár-változásokra.

Nem az a kérdés, lesz-e adósságuk a kórházaknak, hanem az, hogy mikor - summázta a HVG-nek véleményét Kaszás Erika, a már konkrét kalkulációkkal is rendelkező salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház gazdasági igazgatója. A 650 ágyas, évi 3 milliárd forintos költségvetésű intézményben a megemelt súlyszám- és pontértékek havonta 2,5-2,6 millió forinttal növelik bevételeiket, kiadásaik viszont csak az áfa miatt 3,6 millió forinttal nőnek. Nála bizakodóbb a Soproni Városi Kórház önkormányzati biztosa, Perényi László, aki a tavaly konszolidált intézmény főigazgatójának menedzser-tanácsadója. A kórház pénzügyileg stabil, még 100 millió forintos tartaléka is van. Arra Perényi gondolni sem mer, hogy ez a summa teljes egészében elúszhat, ha valamennyi vonalon rosszul jön ki a lépés, például a teljesítményükért kapott pénz kevesebb lesz a vártnál, vagy nem sikerül a várostól engedményt kicsikarni a távfűtés díjából.

Túlpörgetett, a valóságtól elszakadt, manipulált teljesítményekkel indokolta a degresszív finanszírozás bevezetését a HVG-nek Illyés Sarolta, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője. 2003-ban például a kórházak összesen 6 százalékkal több súlyszámot jelentettek a biztosítónak, mint egy évvel korábban, márpedig nem valószínű, hogy a betegek száma ennyivel nőtt, illetve állapotuk így romlott volna. A teljesítmények túlpumpálását maga a finanszírozási rendszer is előidézi. Egy hbcs országos értéke tavaly 100 ezer forint volt. Ez az összeg két esztendeje nem változott, ezért a bevétel növelése érdekében a kórházaknak érdekükben áll, hogy vastagon fogjon a ceruzájuk: az utóbbi években gyakorivá váltak a szövődménnyel járó sima műtétek és szülések, s alig fordul elő, hogy ha valaki egy betegséggel bekerül a kórházba, ne kezelnék további három-négy baját - legalábbis papíron.

Az új szabályozás kétségkívül lecsap az úgynevezett "vatta" hbcs-kre, a gyanús "társult" betegségekre, a kórházak által egyéb címszó alatt megjelenített idegrendszeri, szem-, fül-, orr- és gégebajokra, s az alapbetegségeken felül ezeket már nem vagy csak részben finanszírozza. Kórházi berkekben már ez is ellenérzéseket kelt, de legtöbben azt vitatják, hogy a hbcs-súlyszámra adandó összeg fedezi-e a tényleges kiadásokat. Egy hbcs 2004. évi elvi értéke ugyanis csak 120 ezer forint, holott korábban 124 ezerrel kalkuláltak. A kórházi vezetők körében felháborodást keltett az, ahogyan az egészségügyi tárca a módosított kormányrendeletet értelmezte. A tárca ugyanis az úgynevezett csúsztatott elszámolás miatt először úgy vélte, hogy a 2004. évi teljesítmények alapjaként a 2003. évi finanszírozási évet, vagyis a 2002. október - 2003. szeptember közötti teljesítményeket kell figyelembe venni. A csúsztatott elszámolás lényege, hogy a kórházak adott havi szolgáltatásáért három hónap elteltével fizet a biztosító. E hét keddjére változott a minisztérium álláspontja: e szerint bázisként, a kórházak számára kedvezőbben, a 2003. naptári évben produkált teljesítmények a mérvadók. A pénzügyi tárca egyébként eredetileg ennél jóval keményebb feltételeket próbált applikálni a rendeletbe, a 2002-es naptári évet jelölve meg bázisként. Az alapdíjakba egyébként beépítették a 2002. őszi, átlagosan 50 százalékos béremelés fedezetét is, feltételezve, hogy az összes kórházi kiadásnak 23 százaléka a bérhányad. Mégis csak 20 százalék bérköltségnek megfelelő pénzt kaptak az intézmények, a maradékot rendelkezésre állási fix díjként - ágyanként naponta ezer forintot - a sürgősségi betegellátó, az intenzív, a traumatológiai és a fertőző betegek ellátását végző osztályokkal rendelkező kórházak kapják meg. A tárcánál elismerték: finanszírozási gondokkal szembesülhetnek azok az intézmények, ahol nincsenek ilyen részlegek, illetve ahol a számítottnál jóval magasabb a bérhányad.

A szolgáltatók azzal replikáznak, hogy a bevételek csak a negyedik hónaptól nőnek, a kiadások viszont már januártól. A tárcánál azzal érvelnek, hogy az áfahatásokat már a februári kifizetéseknél érvényesítik. E szerint az aktív fekvőbeteg-szakellátásban ezer, a krónikus fekvőbeteg-szakellátásban száz forinttal, a járóbeteg-szakellátásban pedig két fillérrel emelkednek az alapdíjak.

Részleteiben és egészében is alkotmányellenesnek tartja a finanszírozás módosítását Csáky András MDF-es országgyűlési képviselő, aki emiatt hétfőn beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz. Szerinte kialakulhat olyan helyzet, hogy a kórházak szabadulni igyekeznek a betegektől, illetve a szükségesnél gyengébb ellátást nyújtanak. Hónapok múlva dől el, hogy megalapozottnak bizonyult-e az egészségügyi tárca kalkulációja, amely szerint a módosított finanszírozás 110 százalékos túlteljesítésig nem okoz ráfizetést.

MOLNÁR PATRÍCIA