Utókezelés

Több, nagy mennyiségben forgalmazott pszichiátriai gyógyszer gyártója is eltaktikázta magát: nem engedtek az áraikból, ezért az egészségbiztosító csökkentette a készítményükhöz adott támogatást. A hoppon maradottak a riválisaik körében vihart kavaró módszerekkel igyekeznek megtartani piaci pozícióikat.

  • unknown unknown
Utókezelés

Az utóbbi hetekben a Lilly Hungária Kft. emberei sorra járták a pszichiátriai gondozók közelében lévő patikákat, azt firtatva, hogyan lehetne megoldani, hogy átvállalják a betegek költségeit. Tavaly még 100 százalékos ártámogatásban részesült skizofrénia-gyógyszerük ugyanis februártól a 90 százalékos kategóriába "csúszott" le. A különbség drámai: a zömmel munkaképtelen rokkantnyugdíjasoknak felírt szer kiváltása mostantól havi 3-5 ezer forintjukba kerül a betegeknek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), úgy tűnik, ezúttal nem csupán riogatott: amelyik cég nem volt hajlandó engedni gyógyszereinek árából, annak készítményét alacsonyabb ártámogatási kategóriába sorolta.

Ez történt tehát a Lilly skizofréniaellenes szerével is, és erről - a cég píárfőnöke, Kántor Sándor szerint - csupán a sajtóból és az árakat hivatalosan közzétevő, december végi Magyar Közlönyből értesültek. Ennek ellentmond Bartucz Attila, az OEP szóvivője, aki a HVG-nek úgy fogalmazott: minden gyártó számára világos volt az egészségbiztosító szándéka, hogy a közpénzekkel takarékoskodva árengedményre kényszerítse őket. "A skizofrénia kezelését szolgáló gyógyszerek csoportjában 2003-ban hat készítmény létezett, mindegyik 100 százalékos támogatással. A legdrágább és a legolcsóbb szerek közötti árkülönbség elérte a 40 százalékot is. 2004-re egy új, korszerű gyógyszer befogadásával végül öt maradt ingyenes, és kettő csak 90 százalékos támogatást kapott" - állította Bartucz.

Visszavetheti a gyógyszer forgalmát ez a 10 százalékos támogatáskülönbség, márpedig a Lilly ebben az OEP által tavaly közel 12 milliárd forinttal támogatott medicinacsoportban 4 milliárd forint körüli árbevételt ért el. A másik 90 százalékosra "leminősített" szer az AstraZeneca cégé, amely tavaly 1,4 milliárd forinthoz közeli forgalmat mondhatott magáénak. Kevéssé hihető, hogy a változásokról a Lilly csupán egy december 4-ei, két napilapban is közzétett, egész oldalas fizetett hirdetésből értesült volna, amelyben a Korlátozottan Cselekvőképes Személyek Hozzátartozóinak Érdekvédelmi Szövetsége (Kesz) Kökény Mihály miniszterhez fordult, éles hangon bírálva a biztosító szűkkeblűségét. Bár Kökény célzott rá, hogy a betegszervezetet az ártámogatási megállapodásból rosszul kikerült gyártó biztatta az akcióra, ennek bizonyításával adós maradt. Pedig a Kesz internetes honlapján máig olvasható a támogató Lilly neve, s mint a szervezet nyilvános éves beszámolóján elhangzott, 4 millió forintos támogatást kaptak a Lillytől, amiből futotta a hirdetés finanszírozására.

Az ezt követően kezdett patikai akció gyorsan dugába dőlt: a 10 százalék átvállalásáról szóló ajánlatot hallva a gyógyszerészek kamarájukhoz fordultak. A Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) elnöke, Szatmáriné Hável Katalin szerint a kezdeményezés törvényi akadályba ütközik, mert közforgalmú gyógyszertár nem nyújthat árengedményt, s a gyártó az OEP-támogatáshoz hasonló módon nem vállalhatja át a beteg által fizetendő térítési díjat; nem is szólva az adatvédelmi aggályokról. Akár véletlen egybeesésnek is tekinthető, hogy az idén január 12-én, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon bejegyzett, "Pro Mente a Mentális Kórképekben Szenvedő Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért Alapítvány" képviselője is csaknem ugyanezzel a kérdéssel kereste fel az MGYK-t. Azt tudakolta, megoldható-e, hogy meghatározott betegség gyógyítására alkalmas szerek támogatására a gyógyszertárakkal kötött szerződés alapján a gyógyszerek árának társadalombiztosítás (tb) által nem fedezett részét megtérítse, s így a betegek továbbra is ingyen kaphassák meg a medicinát (a "célzott támogatás" gyanúját némileg erősíti, hogy az antipszichotikumok közül csak kettő nem kap 100 százalékos támogatást, így az árkiegészítés a többi szer esetében értelmetlen lenne).

Meglehetősen szokatlan felállás lenne, ha volna egy, a tb által meghatározott gyógyszerár, és amellett egy másik, a piacon kívüli eszközökkel befolyásolt tarifa. E lehetőség megvitatására a múlt héten tárgyalóasztalhoz ültek az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumban (ESZCSM) a hazai és az innovatív gyógyszergyártók szövetsége, az MGYK, a Gazdasági Versenyhivatal, az OEP, valamint a Pénzügyminisztérium képviselői. Mindannyian úgy látták, nemes cselekedet a betegeket támogatni - ám csak akkor, ha a jótékonykodó nem tesz különbséget a betegek között, és főleg, ha akciója nem egyetlen szer forgalmát támogatja, megváltoztatva a közfinanszírozó által meghatározott szempontokat, valamint ha nem érinti hátrányosan a gazdasági verseny többi szereplőjét. A közfinanszírozó ugyanis alacsonyabb árakat akar, a versenytársak pedig, akik engedtek e nyomásnak, zokon vennék, ha valaki utólag próbálná átrendezni az árakat - így summázható az ESZCSM-ben lezajlott megbeszélés lényege.

A Lilly akkor hangsúlyozta tárgyalási készségét, amikor az ármegbeszélések már befejeződtek, és ismertté vált a konkurensek ajánlata - mondta a HVG kérdésére Kökény Mihály. "Ha most újratárgyalnánk a feltételeket, az sértené a verseny tisztaságát" - tette hozzá. A Lilly azonban nemcsak a várható forgalomcsökkenés miatt nincs könnyű helyzetben, hanem azért sem, mert tavaly tavaszi "ügyét" még nem fedte be a feledés jótékony homálya. Ez a cég volt ugyanis a főszereplője annak a megfigyelési botrányként hetekig sajtófigyelmet kapott történetnek, amelyben - a gyógyszergyártószakma által is etikátlannak ítélt módon - adatokat gyűjtöttek az OEP vezetőjéről és néhány munkatársáról (HVG, 2003. március 15.).

Mindenesetre a Lilly píárfőnöke a HVG azt firtató kérdésére, hogy kapcsolatban állnának-e a Pro Mente alapítvánnyal, azt válaszolta, hogy létrejöttéről tudnak, céljait és támogatásának lehetséges formáit vizsgálják. Bartkó György, a fővárosi Jahn Ferenc Kórház pszichiátriai osztályának főorvosa, a Pro Mente kuratóriumi elnöke a HVG kérdésére csak a mentális betegek helyzetét és gyógyulását segítő általános elgondolásokról - egyelőre tervekről -, valamint támogatókat kereső szándékról számolt be, hozzátéve: az alapítványt egy, a pszichiátria területén dolgozó magánszemély hozta létre.

A február 1-jétől érvényes tb-támogatások egyébként nemcsak a skizofréniában szenvedő, hanem a depresszió elleni szereket szedő betegeket is kedvezőtlenül érintették. A Lundbeck Hungaria Kft. szintén elbóbiskolt, amikor az OEP árengedményre kérte az antidepresszánsokat forgalmazó cégeket. Hári Lajos, a Lundbeck ügyvezető igazgatója - mint mondja - immár két hónapja hiába kéri (igaz, minden határidőt elmulasztva) a minisztériumot és az OEP-et, hogy árengedményt adhasson. Az ő termékét generikus gyártók "szorították ki" olcsóságukkal a korábbi támogatási sávból, így a tavaly még havi 589 forint térítés ellenében árusított orvosságot most 2700 forintért lehet megkapni a patikákban. A Lundbeck úgy próbálja átvészelni az átmenetinek vélt helyzetet, hogy a "csökkentett ár kihirdetéséig" - ezt írják a szakorvosoknak szétküldött levelükben - a rászoruló betegeknek karitatív adományként juttatnák el tablettáikat. Ilyen adományt a még Mikola István minisztersége idején életbe lépett, csak gyógyszerpromóció-szigorításként emlegetett rendelet értelmében orvos vagy beteg nem, legfeljebb egészségügyi intézmény kaphat. Arra pedig, hogy mikor jön el a csökkentett árak kihirdetésének ideje, az OEP-ben nem tudtak pontos választ adni. De abban biztosak, hogy a legközelebbi árcsökkentésre szóló felhívásra még az uniós tagság előtt sor kerülhet.

GÁTI JÚLIA