Átszabott árak

Heves tiltakozás kíséri a törvényalkotói szándék szerint a korszerűbb, környezetbarát gépkocsik importját ösztönző regisztrációs adó bevezetését. Az első kalkulációik alapján megrendítő forgalom- és jövedelemcsökkenést prognosztizáló használtautó-kereskedők petíciói és tüntetései ellenére a jogszabály február 1-jén hatályossá vált. A közelgő uniós csatlakozás jegyében született új adónem a megszűnő fogyasztási adó helyébe lépett, annak "ellentételezésére". Tételes, fix összegű, szemben a fogyasztásival, amelyet az importártól és a gépjármű motorjának nagyságától függően 10, illetve 20 százalékban állapítottak meg. Fontos újdonság, hogy a díjtételt már nem a vámeljárás keretében, hanem később, az első magyarországi forgalomba helyezésekor - vagyis a kocsi vizsgáztatásakor, a rendszámtábla kiadásakor - kell megfizetni.

A regisztrációs adó nagysága kizárólag a motor hengerűrtartalmától és az autó környezetvédelmi (zajszint és károsanyag-kibocsátás) besorolásától függ, e szempontból nincs különbség régi és új autó között. A törvény mellékletében szereplő adótábla két kategóriát állít fel: a preferált osztályba a 2002 után gyártott, korszerű emissziós szűrőkkel, a korábbiaknál még alacsonyabb károsanyag-kibocsátású, úgynevezett Euro 3-as és 4-es normájú motorokkal ellátott autók tartoznak, a másikba pedig az általában ennél korábban készült, Euro 1-es és 2-es járműveket sorolták (lásd táblázatunkat). A különbséget érzékelteti, hogy az Euro 3-as motorok esetében a szén-monoxid-emisszió egyharmadára csökkent az 1-eshez képest, a nitrózus és szénhidrogéngázok kibocsátása pedig teljesen megszűnt.

A legalacsonyabb adót, 90 ezer forintot, a decemberben elfogadott törvény szerint annak kell fizetnie, aki 1400 köbcentiméteresnél kisebb benzinüzemű gépkocsit választ. A legnagyobb díjtétel - nem kevesebb, mint 1,6 millió forint - az elavultnak számító, Euro 2-es csoportban szereplő, 1,8 literesnél nagyobb benzines vagy a 2 literesnél nagyobb dízelmotoros kocsikat sújtja. Ezért az adó az új, korszerű autók forgalmát ösztönzi, és különösen a vastag pénztárcájúak járhatnak jól, mivel a nagy értékű gépkocsik - a megszűnt fogyasztási adónál kisebb terhet jelentő tételek jóvoltából - még olcsóbbodhatnak is. A luxusmárkák máris sorra jelentettek be árkedvezményeket: például a 4,2 literes motorral felszerelt Audi 8-as ára 9,4 százalékkal - több mint 2,4 millió forinttal - ment lejjebb, a Mercedes alapárai átlagosan 10 százalékkal alacsonyabbak, a BMW 320d ára pedig 12,6 százalékkal, nem egészen 8 millióra mérséklődött - noha a bajor prémiumkocsik az év elején néhány százalékkal még drágultak. A február 1-je után forgalomba kerülő használt négykerekűek árszintje viszont a kereskedők szerint megfizethetetlenül magasra szökhet: például egy 1997-es évjáratú, 2 literes motorú Renault Laguna eddig 1,5 millió forintba került, ám február 1-je után forgalomba állítva csupán a regisztrációs adója 1,6 millió forint, s erre jön még a 25 százalékos áfa. Egy 1996-os, 1,6 literes Opel Astra után fizetendő fogyasztási adó - a vámérték 10 százaléka - eddig 40-45 ezer forint volt (plusz áfa), a piaci ára pedig 1,2-1,3 millió forint körül alakult; az új szisztéma szerint a regisztrációs adó a fogyasztásinak a tízszeresére ugrik. Ebből adódóan az 1996 és 2000 között készült, kisebb, keresettebb modellek olyannyira megdrágulhatnak, hogy nem is érdemes őket importálni.

"Elvben nincs ellenünkre a regisztrációs adó, de jelenlegi formájában elfogadhatatlan" - háborog Bakó Zoltán, az új törvény hírére megszerveződött Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete (MGOE) titkára. A szervezetbe tömörült mintegy 450 vállalkozást hideg zuhanyként érte, hogy az Országgyűlés tavaly december 8-án az eredetileg tervezett május 1-je helyett a február 1-jei bevezetésről döntött. "A képviselők azért szavaztak így, mert úgy látták jónak, hogy a regisztrációs adóból származó bevétel legyen az önkormányzatokat megillető 40-50 milliárd forintos többletforrás egyik alapja" - indokolta a változást Csák Csongor, a Pénzügyminisztérium (PM) szóvivője. Csakhogy a használt autók importőrei, a hosszabb átmeneti idővel kalkulálva, jócskán "bespájzoltak". Tavaly összesen 70 ezer használt kocsit hoztak be, ezek többségét levámolták, kifizették utána a fogyasztási adót, ám vevőre várva nem mindegyiket helyezték forgalomba. Az új törvény szerint most még egyszer fizethetnek: minden olyan személygépkocsi és lakóautó után, amelyet február 1-je után vizsgáztatnak le, meg kell fizetniük a regisztrációs adót is. Bár a korábban befizetett fogyasztási adó utóbb visszaigényelhető, Bakó szerint ez nem sokat segít: a kis tőkeerejű kereskedések tömegével mehetnek tönkre. A használtautó-kereskedők lobbistái ezért azt követelték, ne kelljen kétszer adózniuk, és úgy vélik, a törvény visszamenőlegesen szabályoz és diszkriminatív. Utóbbi azért, mert a magánimportőröknek a január 31-éig elvámolt, de azt követően vizsgáztatott járművek után nem kell leróniuk a regisztrációs adót. Ám ennek is van "kincstári" magyarázata: az, hogy természetes személyek nem igényelhetnek vissza fogyasztási adót.

Bár a törvény életbelépéséig a kormányról minden kritika lepergett, február 3-án váratlan fordulatot vett a PM és az MGOE képviselőinek tanácskozása. A kereskedők egyrészt ígéretet kaptak arra, hogy a kormány felülvizsgálja az Euro 2-es környezetvédelmi besorolású személygépkocsik január 1-jével elrendelt behozatali tilalmát. Ez könnyen teljesíthető: csupán egy 2002-es gazdasági és közlekedési miniszteri rendeletet kell hozzá megváltoztatni. Különben is, május 1-jével e tilalom automatikusan megszűnt volna. Nehezebb dió a regisztrációsadó-tábla széthúzása, ami a különböző kategóriájú gépkocsik adóterheit arányosítaná, harmonizálná: például a legkisebb autók adója a ma érvényes 90 ezer helyett csupán 60, illetve 80 ezer forint lenne (Bakos Zoltán, az MGOE titkára a Daewoo Matiz, valamint a Suzuki Swift példáját hozta fel a Magyar Távirati Irodának adott nyilatkozatában). Ehhez viszont törvénymódosításra van szükség, amelynek leggyorsabb menete - a kormányzat által beterjesztett módosító javaslat vagy önálló képviselői indítvány beadásával - március végén hozhatna eredményt, az új "tábla" pedig az uniós csatlakozás után léphetne életbe. Erre még a kormánynak is rá kell bólintania, a további szakmai egyeztetés pedig heteket is igénybe vehet.

Az új adónem körüli viták felszínre hozták az új és a régi autók értékesítői között lappangó érdekkülönbségeket is. Mint a Magyar Gépjármű-importőrök Egyesületének képviselője, Győző Gábor megfogalmazta, a százalékos fogyasztási adó helyébe lépő regisztrációs adó véget vet a használtautó-importőrök alulszámlázási gyakorlatának. Bakó a másik tábor szószólójaként visszautasítja a vádakat, mondván, nem az alulszámlázás, hanem egyszerűen a hazai autópiac túlkínálata nyomja le az árakat; a regisztrációs adótábla számukra hátrányos kialakítása pedig a márkaképviseletek erős "érdekérvényesítő képességét" tükrözi.