Nincs másik!

Csalódtak, akik azt várták Medgyessy Péter miniszterelnök parlamenti évadnyitó beszédétől, hogy ezúttal kifejti, hogyan is áll az idei büdzsé. Azóta ugyanis, hogy tavaly a kormányfő váltig állította, mindent megtesz azért, hogy az államháztartás idei deficitje uniós szerkezetben a GDP 3,8 százalékánál több ne legyen, s ezt a képviselők törvénybe is iktatták, plenáris ülésen először lett volna módja elmagyarázni, miért gondolja most azt, hogy ez megszorító intézkedések nélkül sokkal több lenne. 400-500 milliárd forinttal is akár - legalábbis a gazdasági kabinet múlt vasárnapi informális ülésén ezzel indokolták a kormány által a február 25-ei kormányülésre hozandó Draskovics-csomagot, amelyről Medgyessy mindössze annyit mondott, hogy 185 milliárd forinttal kurtítanának.

Hogy miért épp a 185-ös szám tetszett meg a kormányfőnek, az ugyanúgy nem derült ki a hétfői miniszterelnöki beszédből, mint ahogyan rejtély az is, ha a kormányfő gazdaságpolitikai váltást, olcsó államot, államháztartási reformot kezdeményez, az ezzel járó politikai csatát miért nem az Országgyűlésben vívja meg, s miért bújik ki abbéli kötelezettsége alól, hogy pótköltségvetést készítsen (ez az önkormányzatok nélküli államháztartási kiadások 5 százalékánál nagyobb, azaz 486 milliárd forint körüli többletdeficit esetén kötelező). A tisztségébe hétfőn beiktatott Draskovics Tibor pénzügyminiszter, aki a paragrafusok között bujkálás nagymestere - mint hírlik -, kompenzálásként azzal akarja elkápráztatni a képviselőket, hogy a február 25-ét követő kormánydöntésekről tájékoztatja az Országgyűlést, miután az államháztartási törvény amúgy is előírja: ha a kormány a deficitnövekedési kilátások elhárítására rendkívüli intézkedéseket hoz, s az az összes előirányzat 10 százalékát, illetve egyenként a kiadások 0,1 százalékát érinti, kötelező ezt tennie.

A gazdaságpolitikai fordulatot megalapozó takarékossági program indokául is mindössze azt hozta föl a miniszterelnök, hogy a kormány túlbecsülte a magyar gazdaság teljesítőképességét, ugyanakkor lebecsülte az európai felvevőpiacok nehézségeit, és "erejénél nagyobb lépést" tett meg a "soha nem látott", két év alatt átlagosan 25 százalékos reálbéremeléssel és a 17 százalékos nyugdíjemeléssel. Az "ahogy erősödünk, úgy gyarapodhatunk" új jelszónál mindenesetre beszédesebb volt a még pénzügyminiszter-jelöltként az Országgyűlés költségvetési bizottságában a faggatódzást - és olykor durva személyeskedést - csaknem nyolc órán át kötélidegekkel tűrő Draskovics prognózisa, amelyben az idei évre a reálbérek mindössze 0-1 százalékos, a lakossági fogyasztás 1-2 százalékos növekedése szerepelt.

Egyetlen vizsgálatra azonban rászánta magát a Pénzügyminisztérium (PM), de nem talált felelőst: utolsó munkanapjain László Csaba leváltott miniszter legalább azt igyekezett megtudni, hogy december közepén a téves tárcaprognózis készítői - s így az ő megbuktatói - miért nem vették figyelembe a tényleges adóhivatali áfaadatokat. Ez "konkrét személyi felelősséget nem állapított meg, de több munkaszerződési hibára derített fényt" - közölte február 13-ai közleményében a PM (a "szerződés" szó gyaníthatóan "szervezésnek" olvasandó, bár a szöveget a tárca később sem módosította).

Draskovics azonban programja részleteinek ismertetése nélkül is sikert ért el a munkaadók szervezeteinél. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vezetőivel tartott pénteki tanácskozás után a sajtótájékoztatón ugyanis azzal büszkélkedett: "hosszú távú szövetséget" kötött velük, s a rövidesen felállítandó négy munkabizottság egyike az euró bevezetésének optimális időpontjára tesz majd javaslatot. Demján Sándor VOSZ-elnök nem rejtette véka alá, hogy szerinte Magyarországnak 270 forintos euróárfolyamon volna célszerű belépnie az euró előszobáját jelentő ERM II-be, ez nyújtana elégséges támogatást a magyar exportnak. Draskovics március végére ígérte az új menetrend kialakítását. A pénzpiac azonban továbbra is a forint gyengülésére számít: árfolyam-kockázati elemzésében a Bank of America londoni irodája szerint a negyedik negyedévben 280 forint lehet az euró árfolyama.

A Draskovics-csomag fő vesztese a PM tervezete szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), amelytől ha nem is a korábban lebegtetett 42 milliárd forintot (HVG, 2004. február 7.), de 36 milliárdot elvonnának. Ez mindenekelőtt az útépítést, -felújítást és -karbantartást érinti majd - e területen 10 milliárd forintos nyírás várható -, és valószínűleg 1 milliárddal kénytelen csökkenteni a tárca a MÁV támogatását is. A honvédelmi tárca 12 milliárd forinttal, a kulturális 8,7, az informatikai 7,8, az mezőgazdasági 4, az ifjúsági és sportminisztérium 3,5 milliárd forinttal költhet kevesebbet az eredetileg előirányzottnál. A belügyminiszter 6,7 milliárdos mínuszt kénytelen lenyelni, ezenfelül a helyi önkormányzatok támogatása 10 milliárddal csappanna meg. A minden szakértő szerint már eddig is alultervezett egészségbiztosító sem úszná meg 9 milliárdnál kevesebbel. Mindenesetre egyelőre gyenge lábakon áll a Draskovics-csomag a konkrétumokat illetően, hacsak nem minősül annak az az általános előírás, hogy a költségvetési intézmények augusztusig tartózkodjanak jutalom fizetésétől, illetve a minisztériumok csökkentsék a gépkocsik számát. A PM egyenlő elvek alapján vágott, majd a végrehajtást a tárcák vezetőire bízta, akik február 19-ére készítik el javaslataikat, amihez két útmutatást kaptak. Az egyik: csak a kormányfrakciók által támogatott javaslatokkal álljanak elő. A másik: véssék a fejükbe, jövő évi bázisuk is ennyivel kevesebb lesz. Racionalizálási, létszámcsökkentési javaslataik többletköltségeit azonban szívesen fedezné a büdzsé - állítják a PM-ben.

A nem a kormány hatáskörébe tartozó költségvetési fejezeteknél a PM 5-6 százalékos megtakarítást kért; az öncsonkítási indítványra válaszul például a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, Becker Pál az RTL Klub híradójának azt nyilatkozta: a 933 millió forintos büdzsé 6 százalékos megkurtításával a tavalyi 35 Kossuth- és Széchenyi-díj után az idén csak 15-nek az átadására van fedezet.