Többfelé osztódhat a támogatási torta, ám az ország egészében véve javuló esélyekkel férhet hozzá az uniós forrásokhoz azáltal, hogy a kis- és középvállalkozásokról szóló új törvény a mostaninál nagyobb méretű vállalkozásokat sorolna ebbe a kategóriába.

Májustól egy csapásra mintegy ezerrel, 168 ezerre bővülhet azoknak a kettős könyvvezetésű cégeknek a száma, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek. A mérlegfőösszegük, árbevételük, illetve a foglalkoztatottak száma alapján jelenleg nagyvállalkozásnak besorolt cégek egy része ugyanis akkortól csak közepesnek számít.

Jó esély van ugyanis arra, hogy a parlament májusig elfogadja a kis- és középvállalkozásokról (kkv), fejlődésük támogatásáról szóló új törvényt, amelynek tervezetét február 23-án tárgyalják a közigazgatási államtitkárok, és várhatóan március elején kerül a kormány elé. Eredetileg a meglévő, 1999-ben elfogadott törvény átfazonírozására szorítkoztak volna a módosítások, ám végül a szükséges változtatások sokasága teljesen új jogszabály megalkotását kívánta meg.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) adatai szerint a kkv-k foglalkoztatják a munkavállalók 52,7 százalékát, saját tőkéjük a nemzetgazdaság egészének 16,9 százalékát képviselik, a GDP-hez való hozzájárulásuk 33,9 százalék, exportértékesítésük aránya pedig 16,6 százalék. Az új törvény hatására 2005-től a foglalkoztatottak esetében 55,9 százalékra, a saját tőkénél 23,2 százalékra, a GDP-hozzájárulásnál 41,4 százalékra, az exportnál pedig 22 százalékra nő a részesedés.

Az átfazonírozás elsősorban uniós okokra vezethető vissza. Magyarország ugyanis a Kisvállalkozások Európai Chartájának 2002. áprilisi aláírásával, a többi csatlakozó országhoz hasonlóan, kötelezettséget vállalt arra, hogy azzal összhangban alakítja ki kkv-fejlesztési politikáját - tájékoztatta a HVG-t Magyarné Szabó Krisztina, a GKM főosztályvezetője. Továbbá 2005. januártól az EU-ban hatályba lép az új közösségi kkv-meghatározást tartalmazó ajánlás, amelynek rendelkezéseit több közösségi rendeletbe beemelnék, következésképpen ezek alkalmazása kötelező lesz. Emellett szükséges is, például a képzési, a foglalkoztatási és az úgynevezett de minimis (csekély összegű) támogatásokhoz. Az utóbbiakról azt kell tudni, hogy a közösségi szabályok szerint a vállalkozásoknak össze kell vonniuk a nekik juttatott állami támogatásokat, és ezek összköltséghez viszonyított aránya (az úgynevezett támogatási intenzitás) nem lehet több az előírtnál. A támogatási intenzitás a felhasználás céljától, továbbá helyszínétől is függ. Az alapkutatás költségei például 100 százalékosan támogathatók, általános képzésre legfeljebb 60, hátrányos helyzetű munkavállalóknál 70, fővárosi beruházásnál maximum 35, észak-alföldinél viszont 50 százalékos támogatás adható. Az összevonásnál viszont figyelmen kívül kell hagyni a de minimis támogatásokat.

Egy támogatás akkor csekély összegű, ha három egymást követő évben együttesen nem több 100 ezer eurónál, és külön jogszabály is rögzíti, hogy az adott támogatás de minimisnek minősül. Ilyen például Magyarországon a beruházási adóalap-kedvezmény, a hitelintézettől felvett beruházási hitelek kamata utáni kedvezmény, illetve a kutatás-fejlesztési adóalap-kedvezmény.

Magyarországon jelenleg - 250 forintos euróárfolyammal számolva - 16 millió forint éves nettó árbevételig minősül közepesnek, azaz támogathatónak egy cég. Az új kkv-törvény elfogadása esetén ez az értékhatár az unióban jelenleg érvényes összegre, 40 millió euróra, jövő januártól pedig 50 millióra emelkedne, következésképpen gyarapodna az uniós forrásokból is támogatható vállalkozások száma. Átrendeződnének az értékhatárok a kisvállalkozások esetében is; a mostani 2,8 millió eurós árbevétel helyett májustól 7 millió eurónál, januártól pedig 10 millió eurónál lenne a léc. Jelenleg az EU-ban nincs előírás a mikrovállalkozások árbevételi maximumára, januártól ez évi 2 millió euró lesz. A jelenleg hatályos hazai szabályok a mikro- és a kisvállalkozások esetében ugyanakkora összegnél húzzák meg az árbevételi plafont, a minősítést a foglalkoztatottak száma dönti el; az előbbieknél tíz, az utóbbiaknál pedig ötven főnél kevesebb kell legyen a létszám.

Több körben és több szinten foglalkozott a törvény tervezetével az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT). A jobbára nagyvállalatokat tömörítő Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének tagságát előnyösen érintenék a változások, mivel zömmel ebből a körből minősíttetnek majd közepessé egyes cégek. A tagjaik közt kisebb vállalkozásokat tudó más munkaadói szervezetek - például az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége vagy az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) - kénytelenek lenyelni az uniós békát. Ugyanakkor a múlt heti OÉT-ülésen felhívták a figyelmet arra, hogy az átrendeződés miatt éppen azok a kisebb vállalkozások csúszhatnak le a támogatásokról, amelyeknek a legnagyobb szükségük lehet az ilyen pénzügyi mankókra, s az utóbbiak hiánya a későbbiekben foglalkoztatási gondokhoz vezethet. Úgy vélik ugyanis, hogy a májustól közepesnek számító mostani nagyvállalatok akár egy egész osztályt ráállíthatnak a különböző pályázatokra, ők viszont ezt nem tehetik meg, ezért versenyhátrányba kerülnek. "Érthetetlen, hogy ekkora szektort miért nem képvisel külön bizottság az Országgyűlésben" - méltatlankodott a HVG-nek Szűcs György Iposz-elnök, nehezményezve azt is, hogy a tervezetben az egyéni vállalkozók nem kapnak kellő hangsúlyt.

Némely cégek kizáródhatnak azonban a támogatható vállalkozások köréből jövő januártól amiatt, mert tulajdonosaik ugyanazok a személyek. 2005-től ugyanis konszolidálni, összeszámítani kellene az úgynevezett partner- és kapcsolódó vállalkozások árbevételét. Vagyis lehetséges, hogy valaki azért csúszik le majd a támogatási lehetőségről, mert sok kis cégének együttes árbevétele meghaladja a limitet.

A kkv-k fejlesztésére 2004-2006 között az EU-s forrásokkal együtt összesen 43 milliárd forint - ebből az idén 10,25 milliárd forint - állami támogatás áll rendelkezésre. Ez a keret a kormányzati megszorítások miatt még apadhat is, holott így is kevesebb a tavaly 4509 nyertes pályázónak kiosztott 11,7 milliárd forintnál. Az idei summából a legnagyobb részt, 6,4 milliárd forintot a műszaki-technológiai háttér fejlesztésére szánja a tárca. Az új törvény elfogadását követően bővül a kkv-k támogatására létrehozott célelőirányzatból finanszírozható programok sora. Így a kkv-k minősítésére, konferenciáik megszervezésére, gazdasági elemzések készítésére is felhasználható lesz a támogatás. A törvénytervezet készítői új támogatási formákat is javasolnak, így például a visszatérítendő, a lízingdíj-, a faktoringdíj- és a bankgaranciadíj-támogatást.

Nem csupán a kkv-k táborát rendezi át az új törvény, hanem némileg a költségvetési sorokat is. A kkv-k számának növekedésével ugyanis bővül az e kategóriának nyújtott adókedvezményeket igénybe vevők száma. A beruházási hitel kamatkedvezménye évente vállalkozásonként maximum 6 millió forint lehet, az így kieső összes adóbevétel maximum 6 milliárd forint. A 2002-es adóév után igénybe vett ilyen kedvezmény mintegy 2,3 milliárd forint volt. Emellett maximum 4,6 milliárd forinttal csökkentheti a büdzsé bevételeit az is, hogy 2004-től már nem csupán a mikro- és a kis-, hanem középvállalkozási kategóriában is igénybe vehető adóalap-csökkentő beruházási kedvezmény.

MOLNÁR PATRÍCIA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A Tesla-gyár ellen tüntettek Berlin mellett

A Tesla-gyár ellen tüntettek Berlin mellett

Újabb kínai nagyvárosokban is megjelenhetett a tüdőgyulladást okozó koronavírus

Újabb kínai nagyvárosokban is megjelenhetett a tüdőgyulladást okozó koronavírus

Hogyan kapta a nevét a Monty Python? Eric Idle így emlékszik

Hogyan kapta a nevét a Monty Python? Eric Idle így emlékszik

Ez a feladat váltotta ki a legnagyobb visszhangot a gimnáziumi felvételin - ön tudja a megfejtést?

Ez a feladat váltotta ki a legnagyobb visszhangot a gimnáziumi felvételin - ön tudja a megfejtést?

A khichdi lett az idei első ételrekord

A khichdi lett az idei első ételrekord

Több mint 3 milliót keres egy focista az NB I.-ben

Több mint 3 milliót keres egy focista az NB I.-ben