Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az elmúlt évek árfolyamveszteségei tömegével hajtották el a kisbefektetőket a svájci tőzsdéről. A Zürichi Egyetem tanulmánya szerint az elmúlt négy évben 600 ezerrel csökkent a magánbefektetők száma.
A lakosságnak mindössze egyötöde, már csak 1,08 millióan tartanak részvényt portfóliójukban. Két évvel ezelőtt a lakosságnak még negyede volt részvénytulajdonos, a tőzsdei csúcs idején, négy évvel ezelőtt pedig a lakosság harmada rendelkezett részvénybefektetéssel. Amilyen gyorsan felszálltak a kisbefektetők a tőzsdei vonatra a kilencvenes évek végén, olyan gyorsan le is szálltak róla az elmúlt években. A fordulatot az internetes ágazati buborék kipukkanása okozta.
A tőzsdei kivonulás után a részvénybefektetésre szánt összeget a befektetők 73 százaléka svájci belföldi értékpapírokban helyezte el. Európai értékpapírokat 14 százalékuk, amerikaiakat pedig 9 százalékuk választott. A megkérdezettek 48 százalékának kizárólag svájci papírokban feküdt a befektetése. Egy átlagos befektető vagyonának 30 százalékát helyezi el részvényben és három különböző vállalat papírjait tartja birtokában, ami nem igazán nevezhető kockázatcsökkentő terítésnek.
Az elmúlt két évben gyökeresen megváltozott a magánbefektetők magatartása. Míg 2002-ben még nagyvállalati papírok alkották a portfólió háromnegyedét, mára arányuk 45 százalékra csökkent. Az egykor biztonságos befektetésnek tekintett blue-chip papírok egyértelműen veszítettek fényükből.
Ennek oka egyes nagyvállalatok, mint például a Credit Suisse Group, vagy a Zurich Financial Services által elszenvedett óriási veszteség, illetve néhány jól ismert cég, például a Swissair vagy az Enron körül kialakult botrány volt, ami alaposan megingatta a magánbefektetők bizalmát. A kis- és középvállalatok részvényei azonban nyertesként kerültek ki az ügyből, mivel papírjaik az átlagos lakossági portfólió 43 százalékát adják, szemben a korábbi 19 százalékos aránnyal.
A tőzsdei hossz 2003. márciusi beindulása óta az átlagos portfólióérték is emelkedett. A befektetőknek több mint a fele nyereséget ért el 2003-ban, 27 százalékuk viszont veszteségről számolt be. 2001-ben a magánbefektetőknek még a fele szenvedett el veszteséget értékpapír-befektetései után és csak egyharmaduk ért el nyereséget.
A magánbefektetések átlagos hozama 2003-ban 4 százalék körül volt, miközben az SMI piaci index 19 százalékkal erősödött. A magánbefektetők döntései tehát nem a legjobb hatékonysággal igazodtak a piac által nyújtott lehetőségekhez. A 2001-es 10 százalékos átlagos veszteséghez képest azonban még ez is szép eredménynek számít.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Donald Trump hangsúlyozta, hogy az iráni atomlétesítmények bombázása nem jelenti azt, hogy az USA háborúban állna. Évtizedek óta érvelnek hasonlóan amerikai elnökök, s alkotmányjogi értelemben az USA 1942 óta nem üzent hadat senkinek.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.
A kerti növényeinket károsító baktériumok és gombák esetében is igaz a mondás, sárkány ellen sárkányfű kell és nem permetszer.