Erőltetett menet

Április 15-én eldől, a csatlakozás után késedelem nélkül hozzájuthatnak-e a magyar agrártermelők a brüsszeli közös kasszából nekik járó támogatáshoz. Ekkor véglegesíti jelentését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az európai uniós agrártámogatások kifizetőügynökségének kijelölt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról (MVH). Magát az akkreditációt a - SAPARD-hivatal EU-beli elfogadtatásával ellentétben - nem Brüsszel, de nem is az ÁSZ adja meg, hanem illetékes hatóságként a földművelésügyi miniszter, de a közösségi forrásokkal való éves elszámolás keretében utólag az Európai Bizottság is ellenőrzi a hivatal működését.

Az uniós támogatásra a regisztrált gazdák lesznek jogosultak. A korábban a földművelésügyi hivataloknál nyilvántartott 267 ezer és - némi átfedéssel - az állattartók adatbázisában szereplő 320 ezer termelő kapott kitöltendő adatlapot az MVH-tól, illetve az EU-támogatások reményében "előkerült" még 67 ezer, eddig be nem jelentkezett gazda. E három körből e hét elejéig 275 ezren regisztráltatták magukat, további 7500-an hibásan: nem töltötték ki például az adószámot, illetve nem azonosították lakhelyüket vagy székhelyüket, esetleg négyzetméterben, nem pedig hektárban adták meg a művelt területet. Ha a cím hiányzik, az MVH hirdetményeken keresztül próbálja elérni őket. Feladatuk van még azoknak is, akik nem azonosították be területüket az önkormányzatoknál kifüggesztett, légi felvételeken alapuló átnézeti térképeken. Eddig körülbelül 3,9 millió hektárra jelentkeztek be a gazdák, ebből csaknem 1 millió hektárnál - főleg legelőnél - nem történt meg a térkép-azonosítás. Ez mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az MVH kiküldhesse számukra a támogatásigénylő nyomtatványt. Azt viszont csak egy egyelőre hiányzó jogszabály alapján készíthetnék el, amit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) csupán akkor hozhat meg, ha már minden részletkérdésben megegyezett Brüsszellel.

A vita arról folyik, mekkora területet vonjon be Magyarország a támogatásokba. Az EU a teljes mezőgazdaságilag művelt terület, azaz mintegy 5,2 millió hektár mellett kardoskodik, mondván, a támogatásból kimaradók jó eséllyel perelhetnének. A magyar álláspont viszont a pénz túlzott elaprózódása miatti aggodalom okán csak 4,5 millió hektár. A honi agrárvezetők ugyanis - mivel csak az 1 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók jogosultak a támogatásra - attól tartanak, ha sokan később sem regisztrálják magukat, a velük együtt kieső területükkel arányos brüsszeli pénz elvész. Ez - a jelenleg jó esetben is már "bejegyzett" 3,9 millió és a remélt 4,5 millió hektár közötti különbséget nézve - jogos aggodalomnak tűnik.

"Hároméves késéssel indultunk" - hajtogatja az MVH-val kapcsolatos teendőkhöz a tárcán belül akkreditációs osztályt kreáló Németh Imre agrárminiszter, ha a kifizetőügynökség szóba kerül. Azt uniós források is megerősítették, a kormányváltás után Brüsszelben "szinte lehetetlennek" tartották, hogy a magyar kifizetőügynökség a csatlakozás idejére felálljon. Idén március 18-án viszont - ahogyan azt Németh Imre a HVG kérdésére elmondta - a mezőgazdasági intézményfejlesztésért felelős uniós vezető "jelentős előrehaladást állapított meg", ami csak megerősítette a minisztert abban a hitében, hogy az MVH a csatlakozás első pillanatától alkalmas lesz a kifizetőügynökség szerepére.

A tetszetős hajrá ellenére a kormány is hozzátett a késlekedéshez. Csupán tavaly ősszel határozta el, hogy Magyarország nem az EU-ban jelenleg működő, hanem az úgynevezett egyszerűsített kifizetési rendszert választja, amelyben az EU-ból érkező közvetlen támogatást nem csupán az unióban támogatott növényi kultúrákra, hanem például legelőterületekre is szétterítik. Amíg ez a döntés nem született meg, az MVH sem volt képes építkezni.

A SAPARD-hivatal és a még a Horn-kormány által felállított Agrárintervenciós Központ egyesítéséből tavaly júliusban (HVG, 2003. július 19.) alakult MVH feladata lesz a közösségi kasszából remélt 76 milliárd forint terület alapú közvetlen támogatás kifizetése, illetve az ehhez szükséges nyilvántartás vezetése. A hivatal fogadja be az EU különböző piaci intézkedéseire érkező pályázatokat is, amelyekből az FVM korábbi kalkulációi szerint 17,9 milliárd forint érkezhet az idén a magyar agrárgazdaságba, továbbá az MVH feladata lesz az úgynevezett "vidéki kísérő intézkedések" címén elnyerhető támogatásokra kiírt pályázatokkal kapcsolatos ügyintézés. Utóbbi a Brüsszel által eddig még el nem fogadott nemzeti vidékfejlesztési terv (nvt) részeként például a környezetkímélő technológiák alkalmazása címén elnyerhető pénzeket takarja, amelyeket sikeres pályázat esetén normatív módon folyósít az unió, szintén az MVH-n keresztül. A hivatalnak ezeken kívül ellenőriznie kell a termelőket, valamint az általuk szolgáltatott adatok valódiságát és a pályázatok megalapozottságát.

Mivel a súlyos milliárdokat csak akkor utalja át az EU, ha a kifizetőügynökség megkapja az akkreditációt, nagy a nyomás a számvevőkön. A HVG úgy értesült, az ÁSZ számos, a meglévő hiányosságokra utaló megjegyzéssel ugyan, de javasolja - esetleg ideiglenesen -, hogy a hivatal kapja meg a kifizetőügynökségi feladatok ellátására alkalmas minősítést, mintegy áthárítva a felelősséget az akkreditációt mindezek ellenére minden bizonnyal megadó miniszterre. Ezeket a feltevéseket alátámasztják az érdekeltek hivatalos várakozásai is. "Alapvetően akkreditálható, de sok még a tennivaló" - fogalmazott a HVG-nek Szőke Miklós, az MVH elnöke.

A legnagyobb kétségek a kifizetéseket a termelő, az állat és a parcella adatait összevetve ellenőrző integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert (IIER), illetve az ahhoz szükséges szoftvert övezik, amelyre csak hosszas késedelem után, tavaly november 20-án kötött szerződést a tárca a PHARE-projekten győztes Hewlett-Packard Magyarország Kft.-vel (HP). Bár 2003 első félévében még arról beszéltek az FVM vezetői, hogy december végére a csatlakozás előtti négy hónapban tesztelésre beüzemelik az IIER-t, ez nem történt meg, így gyakorlatilag nem marad idő arra, hogy működés közben is kipróbálhassák a teljes rendszert. "A HP eddig minden határidőt betartott, április 1-jétől pedig már teszteljük a szoftver prototípusát" - mondta a HVG-nek Szőke. A szoftvert egyébként eddig is modulonként szállította a HP, miközben folyamatos a dolgozók betanítása és az elkészült elemek minőségbiztosítása.

Nem minden modul készül el május 1-jére, ez azonban az FVM szerint nem jelent akadályt az EU támogatási rendszerére való átállásban. "Minden olyan alrendszer, amelyre szükség lesz, az adott határidőben rendelkezésre fog állni" - válaszolta a HVG-nek Németh Imre arra a kérdésre, hogy egyes funkciók hiánya nem jelenti-e akadályát az IIER, és így a hivatal akkreditációjának. Ennek megfelelően a tárca ígérete szerint például az MVH már a csatlakozás pillanatában alkalmas lesz arra, hogy befogadja a különböző pályázatokat, illetve az EU által meghirdetett, harmadik országok piacaira szóló exporttámogatási intézkedéseire tett ajánlatokat. A nagy falatot jelentő közvetlen kifizetéseket viszont csak december után lehet lehívni a brüsszeli kasszából, így az FVM úgy véli, az ehhez szükséges egyes kiegészítő szoftverelemeket is ráér fokozatosan beépíteni a rendszerbe. Elkészült már a termelők adatbázisát, illetve a támogatási kérelmeket befogadó modul, de például a támogatás pontos összegének kalkulációjára szeptembernél előbb nem lesz szükség - bizonygatták a HVG-nek a tárcánál.

Néhány szakértő kérdésesnek tartja azonban, vajon egyes kiegészítő alrendszerei nélkül is működőképes lesz-e az IIER. A rendszer fő részei - a kérelmek befogadását, az ellenőrzést, a támogatáskalkulációt és a kifizetést lebonyolító szoftvermodulok - együtt, a közöttük lévő visszacsatolásokkal alkotnak egységes informatikai rendszert. Ennek teljes felállásáig semmilyen gikszernek nem volna szabad bekövetkeznie, s ha ez így lesz, az EU feltehetőleg nem akadályozza a magyar termelők részére a kifizetéseket. Az unió aktuálpolitikai szempontjait is figyelembe vevő szakértők szerint ugyanis hiába "keménykedett" március 21-én Franz Fischler agrárfőbiztos - az MVH felkészültségét 50 százalékosra értékelve -, hogy csak a "minden szempontból felkészült" kifizetőügynökségek fogadhatják be a csatlakozás után a támogatási kérelmeket (HVG, 2004. március 27.), az EU-nak sem érdeke a példastatuálás. Sokkal jobban ugyanis máshol sem állnak az új csatlakozók közül - kivéve Szlovéniát -, s ha valahol bedől a szisztéma, az magával ránthat másokat is. Akkor pedig ismét magyarázkodni kell az EU jelenlegi polgárai előtt, valóban megalapozott volt-e a bővítés.

KELEMEN ZOLTÁN