Utcabál

Ha belekezd, a jelek szerint nem aprózza el ingatlanvásárlásait a debreceni székhelyű, 3 millió forint jegyzett, 4,3 millió forint saját tőkéjű Hatvan Ingatlanfejlesztő Ipari és Szolgáltató Kft.: a cég Debrecen belvárosában, a Pásti utca páratlan oldalán lévő, önkormányzati tulajdonú, főként lerobbant üzlethelyiségekből álló ingatlanokra tett vételi ajánlatot közel egy éve. Arról azonban, hogy a fél utcácskát felölelő üzlet meg is köttetett, és milyen feltételekkel, a városatyák csupán az idén februári közgyűlésen szereztek tudomást.

Az eladó, az önkormányzat tulajdonában álló Debreceni Vagyonkezelő Rt. (DV) leánycége, az ingatlanok hasznosítására szakosodott Cívis Ház Rt. beszámolójából csak akkor derült ki, hogy az összesen mintegy ezer négyzetméternyi területet - pályázat nélkül - úgy adta el a Hatvan Kft.-nek, hogy az 50 millió forintban kialkudott vételárat a cégnek nem kellett kifizetnie, hanem a megállapodás szerint a Cívis Rt. a lebontott épületek helyén 2005 végére elkészülő új ingatlanból kap vissza a vételárnak megfelelő értékű területet. A Cívis Rt. az ügylettel kapcsolatos költségeket is magára vállalta: miután a Hatvan Kft. által kiszemelt ingatlanoknak csupán egy részét birtokolta közvetlenül, telekegyesítés céljából hozzávetőleg 24 millió forintért megvette az önkormányzattól a városi tulajdonú vagyonelemeket, és magára vállalta az utcában működő vállalkozók elhelyezését is.

Noha a kisebbségben lévő városi szocialista és szabaddemokrata képviselők - köztük Szabó Miklós, a városi MSZP elnöke és Kovács László SZDSZ-es önkormányzati képviselő - véleménye szerint Debrecent az üzlettel kár érte, a biztosítékot mégis a Fidesz-közelinek mondott Hatvan Kft. tulajdonosi köre, valamint korábbi tisztségviselői és a DV igazgatósági tagjai között felfedezett átfedések vágták ki. A Hatvan Kft. egyik tulajdonosa ugyanis 2003. április 28-áig, vagyis az előterjesztésen szereplő dátumig a Flexum-Holding Rt. volt, amely ma már kft-ként működik, de többségi tulajdonosa az az F+H Kft., amelyben Takács jelenleg is tulajdonos. Takács László, a városi vagyonkezelő igazgatósági (it) tagja 1992-től 2002-ig résztulajdonos-elnök, illetve vezérigazgató volt - a cégben annak alapításakor egy évig Kósa Lajos, Fidesz-MPSZ-es országgyűlési képviselő, Debrecen polgármestere is felügyelőbizottsági (fb) tagságot vállalt. Az orvos végzettségű Takácsot az Orbán-kormány alatt az egészségügy "szürke eminenciásaként" tartották számon: Selmeczi Gabriellának, a Miniszterelnöki Hivatal társadalombiztosításért felelős, a Lockheed-botrány miatt 1999-ben távozott politikai államtitkárának volt a jobbkeze. Országos ismertségre 2001-ben másik érdekeltsége, a Hospnet Kft. révén tett szert, amely tagja volt a szegedi egészségügyi intézmények később kudarcba fulladt privatizációjára szerveződött konzorciumnak (HVG, 2001. szeptember 1.). Takács - mint a HVG-nek elmondta - a Hatvan Kft. ügyében a szavazás előtt jogászok véleményét is kikérte esetleges összeférhetetlenségével kapcsolatban, akik szerint ez nem állt fent, így az it ülésén igennel voksolt a tervezett adásvételi szerződésre.

Nem emlékszik ugyanakkor az ominózus it-ülésre a szocialisták által kipécézett másik, ugyancsak fideszesnek titulált it-tag, Sásdi András, aki a HVG-nek kifejtette: az ügyletnek sem a nagyságrendje, sem a szereplői nem keltették fel a figyelmét, hiszen a Hatvan Kft. működtetésében már évek óta nem vesz részt. Arra viszont nincs már mód, hogy utólag bárki is betekintsen a jegyzőkönyvbe, mivel a testületi ülésről készített magnókazettát - néhány másikkal együtt - állítólag ellopták a legépeléssel megbízott munkatárstól. Sásdi - aki a debreceni Fidesz alapító tagja, 1998-tól 2002 őszéig a városi Fidesz-frakció vezetője volt - a Hatvan Kft.-t 1995-től 1996-ig ügyvezetőként jegyezte, 1998 végéig pedig fb-tagja volt a Hatvan Kft.-t tulajdonló másik cégnek, a szintén debreceni székhelyű Infra-Start Kft.-nek.

Sásdi tulajdonosként a Hatvan Kft. néhány tisztségviselőjével, tulajdonosával együtt 2001 novemberéig az Infra-Start egyik érdekeltségében, az Imperial Tokaj Kft.-ben is feltűnt, mégpedig Kósa Lajos felesége, Porkoláb Gyöngyike társaságában, aki Sásdihoz hasonlóan 2001. október 1-jéig volt résztulajdonosa ez utóbbi kft-nek. Az Infra-Start Kft. - amely kereszttulajdonlás révén a Hatvan Kft.-ben is megtalálható - debreceni karrierje szintén szépen alakul: míg a cég az Orbán-kormány idején javarészt a központi költségvetés által támogatott árvízi védőgátak, szennyvízcsatornák építésén izmosodott (2001-ben 8,8 milliárd, 2002-ben 6,2 milliárd forint nettó árbevételt érve el), addig mostanság a debreceni útfelújításokból, városi létesítmények építéséből veszi ki a részét.

A debreceni szocialisták európai parlamenti választási kampányának része a Pásti utcai ingatlaneladások és az állítólagos fideszes cégek összefonódásának felfújt ügye - jegyezte meg Sásdi a HVG-nek. A marakodást mindenesetre jelzi, hogy a Pásti utcai bérlőket a Cívis Rt. ellenében Gondola Zsolt ügyvéd, az önkormányzat SZDSZ-es tagja képviseli, aki 1996-tól 2000 februárjáig a Cívis Rt. igazgatói posztját töltötte be. A Cívis Rt. jelenlegi vezérigazgatója, Kováts Ákos szerint az ellenzék háborgása ellenére a város kifejezetten jó üzletet kötött a Hatvan Kft.-vel, amely az önkormányzat helyett afféle városrehabilitációs feladatot is magára vállalt. A hatályos városrendezési tervek szerint ugyanis a Pásti utcai és a mögötte található telkek - méreteik miatt - csak együttesen építhetők be, de korábban rendre kudarcot vallott az önkormányzat próbálkozása, hogy a tulajdonosokkal megállapodjon. Ezt az ellenzék tamáskodva fogadja, miután Kovátsnak a Cívis Rt. vezérigazgatójaként a városi rendezési tervbe is van némi beleszólása, főleg mivel az e munkálatokba bevont Kelet-Terv Kft.-nek a résztulajdonosa.

Az ellenzék szerint az sem szerencsés - mivel visszaélésekre adhat lehetőséget -, hogy az önkormányzati vagyonrendelet alapján a városi ingatlanokat pályázat nélkül, egyetlen vevő jelentkezése esetén is értékesíteni lehet. Noha ez történt a Hatvan Kft. esetében is, az adásvétel támogatói szerint a Cívis Rt. viszonylag szerény befektetéssel - azzal, hogy eladásra előkészítette az önkormányzati tulajdonú területet - jól járt, hiszen a romos házak helyén megépülő irodaházban olyan helyiségeket kap, amelyek bérbeadásával lényegesen nagyobb árbevételt érhet el, mint most. Ráadásul közben a város vagyonának értéke is növekszik - jelentette ki Kováts.

Ez utóbbira, azaz a vagyon növekedésére a városvezetés is büszke, hiszen ezt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavaly decemberben zárult vizsgálata is megerősítette: az önkormányzat nettó vagyona 2002 és 2003 első negyedéve között 23,7 milliárd forintról 255 milliárdra nőtt, igaz, ez az ÁSZ szerint főként a korábban érték nélkül nyilvántartott ingatlanok felértékelése eredményeképpen következett be.

A DV üzleti ügyeit és az állítólagos cégösszefonódásokat egy tavaly nyáron tett névtelen feljelentés alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság is vizsgálja (a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság elfogultság miatt nem kívánt részt venni az eljárásban). A HVG információi szerint egyebek között a Széchenyi-terv pályázatán 2001-ben elnyert 1 milliárd forintos állami támogatással megépült Nagyerdei Látványfürdő beruházása kapcsán - amelynek fővállalkozója a debreceni Hunép Rt., műszaki ellenőre az Infra-Start Kft. volt - a hűtlen kezelés gyanúja vetődött fel. A Hunép Rt. ugyanis nem készítette el a vállalt - egyébként irreálisan feszes - határidőre a látványfürdőt, de az önkormányzati cég eltekintett a pályázatban megállapított napi 15 millió forintos kötbér bevasalásától. A DV stratégiai igazgatója, Virág László, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat fideszes tagja, 1998-tól 2002-ig a közgyűlés gazdasági ügyekért felelős alelnöke ellen pedig - Virág sajtónyilatkozatai szerint "politikai megrendelésre" - vádemelési javaslat született a városban található, de megyei fenntartású Kenézy Kórház új, megyei pszichiátriai részlegének beruházása ügyében. A közgyűlés szocialista elnöke, Juhászné Lévai Katalin tavaly tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, mivel szerinte a 2002-ben kezdődött kivitelezés során megalapozatlanul fizettek ki mintegy 50 millió forintot a kivitelező Épszer Generál Rt.-nek. A számlák kifizetését Virág alelnöki hatáskörben egymaga engedélyezte egy olyan finanszírozási megállapodás keretében, amelynek megkötésére a megyei elnök szerint nem lett volna joga, miután nem volt hozzá közgyűlési felhatalmazása. A megye egyébként polgári peres eljárást is indított: két hete első fokon pert nyert a kivitelező cég ellen, míg Virág ügyében a Nyíregyházi Városi Ügyészségnek kell döntenie arról, hogy vádat emel-e.

MINK MÁRIA