Tetszett a cikk?

Több mint 12 ezer acélkohót, erőművet, olajfinomítót, papír-, üveg- és cementgyárat érint az EU jelenlegi...

Több mint 12 ezer acélkohót, erőművet, olajfinomítót, papír-, üveg- és cementgyárat érint az EU jelenlegi tagországaiban a jövőre működésbe lépő európai szén-dioxid-kereskedelmi mechanizmus, amelynek első fontos részhatáridejét, március 31-ét a tagállamok többsége lekéste. Eddig a napig ugyanis csak öt kormány (a finn, a dán, az ír, a német és az osztrák) küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) azt a dokumentumot, amely bemutatja, az említett üzemek egyenként mennyi szén-dioxid-kibocsátási lehetőséggel gazdálkodhatnak bírságmentesen 2005-2007 között, akár úgy, hogy maguk használják fel kvótájukat, akár úgy, hogy annak egy részét - kevésbé környezetszennyező technológiára áttérve - eladják más vállalatoknak. Az öt éltanulón kívül Nagy-Britannia, Hollandia és Portugália egy-egy előzetes tervezetet juttatott el Brüsszelbe, sőt így tett Lettország is, jóllehet a tagjelölt országoknak megszabott határidő május 1-je.

Az EB-nek három hónapja van rá, hogy ellenőrizze, a nemzeti kiosztási tervek (nkt) megfelelnek-e az uniós jogszabályban előírt kritériumoknak - például tekintetbe veszik-e a piacra várhatóan belépő új szereplőket -, nem részrehajlóak-e egyes vállalatokkal, s nem túl bőkezű-e a kvótaosztogatás. A tökéletlennek ítélt tervet az EB korrekcióra visszadobhatja, de 2004. október 1-jére mind a 25 tagállam nkt-jét véglegesíteni kell ahhoz, hogy a tavaly októberben elfogadott uniós irányelv alapján 2005. január 1-jén elkezdődhessen a "gázkereskedelem".

A kiotói egyezmény szerint az EU 15 régi tagállamának 2008-2012 között az 1990-eshez képest átlagosan 8 százalékkal kell csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását, ám ebből az egyes országok eltérően veszik ki a részüket. Az elmaradottabbak - ahol gyorsabb ipari fejlődés várható, mint például Görögország és Portugália - 25-27 százalékkal is növelhetik kibocsátásukat, míg a fejlettebbeknek (így Ausztriának, Dániának, Németországnak) 13-21 százalékot le kell faragniuk bázisévi "gáztermelésükből".

A szén-dioxid-kereskedelem lehetőségével az EU a kiotói kötelezettségek - amúgy költséges - teljesítését kívánja olcsóbbá tenni. Az első, 2007 végéig tartó szakaszban az összes európai szén-dioxid-szennyezés mintegy felét kibocsátó szektorokra, azután pedig másokra, köztük az alumínium- és vegyiparra, valamint a közlekedésre is kiterjedő közösségi előírás alapján a kormányok "szűkmarkúan" - tehát a mai kibocsátási szinteknél alacsonyabban - állapítják meg az éves légszennyezési kvótákat az egyes üzemekre. A remények szerint azok a vállalkozások, amelyek viszonylag olcsón képesek "bezöldíteni" termelésüket, érdekeltek lesznek a gyors és erőteljes korszerűsítésben, mert fölöslegessé vált kvótájukat jó áron eladhatják majd a várhatóan spontán kialakuló szén-dioxid-tőzsdéken a drágábban és lassabban haladóknak. Az EB becslései szerint a 15 tagú EU kiotói kötelezettsége így összesen mintegy évi 3 milliárd eurós ráfordítással megúszható, míg ez a szén-dioxid-kereskedelem nélkül ennek a duplájába kerülne.

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Gazdaság

Aki forró szelet vett

Lázasan számolgatnak a világ nagy energiafogyasztói: saját szén-dioxid-kibocsátásukat csökkentsék-e, vagy más cégektől vásároljanak kvótát, hogy fenntarthassák a jelenlegi légszennyezési szintet. A nemzetközi kvótakereskedelembe már több magyar cég bekapcsolódott.