Dolgozz többet, ugyanannyiért

A német közszolgálati televízió egyik regionális programja, a Norddeutsche Rundfunk reggeli hírműsorában mindig levetítik a húsz évvel korábbi híradót is, így a nézők nemcsak Reagan amerikai elnököt vagy Csernyenko szovjet pártfőtitkárt láthatják újra, hanem például a német vasasszakszervezet, az IG Metall egykori harcos tüntetéseit is a 35 órás munkahét bevezetéséért.

Amit akkor végül kivívtak, annak megőrzéséért ma újra meg kell küzdeniük, mégpedig a siker garanciája nélkül. A harcot most a munkaadók kezdték, arra hivatkozva, hogy a magas munkabérköltségek miatt csak akkor tudják megőrizni a termékek versenyképességét, ha a munkavállalók azonos fizetésért hosszabb ideig dolgoznak. A "Dolgozz többet" akció kezdeményezője Heinrich von Pierer, a Siemens igazgatósági elnöke volt, aki szerint a cég több ezer németországi munkahelyét külföldre kell telepíteni - hacsak a dolgozók önként nem térnek át a 40 órás munkahétre.

Mivel azonban Németországban a munkaidőt és a fizetéseket az ágazati szakszervezetek és a munkaadói szövetségek közötti bértarifa-keretmegállapodások szabják meg, és ezektől nem lehet "csak úgy" eltérni, a többletmunkára kiegészítő bértarifa-szerződést kell kötni. Néhány ilyen eltéréshez már hozzájárultak a szakszervezetek - így például a Siemens mobiltelefon-gyártó részlegénél is -, ám általános visszakozásról szerintük szó sem lehet. "Szükség esetén harcolni fogunk" - kommentálta a munkaadói oldal előretörését Michael Sommer, a német szakszervezeti szövetség, a DGB elnöke, aki ezzel a jelszóval már nem csupán az IG Metall védőernyője alá tartozóknak, hanem a közalkalmazottaknak is védelmet ígért. Utóbbiakat Edmund Stoiber bajor tartományi miniszterelnök "fenyegette meg": az állam szolgálatában állóktól az abban a szférában ma kötelező 38,5 órás munkahét helyett heti 42 óra fáradozást követelve a köz érdekében.

A szakszervezetek a vívmányok védelmén túlmenően azzal is érvelnek a munkaidő-meghosszabbítás ellen, hogy az tovább rontaná a 4,5 millió munkanélküli amúgy reménytelen helyzetét, hiszen szakszervezeti számítások szerint a többletmunka legalább 100 ezer munkahelyet tenne feleslegessé. A munkaadói oldal viszont a gazdasági növekedésre gyakorolt pozitív hatást emeli ki: mivel az idén több ünnepnap is hétvégére esik, az éves munkaidő négy nappal hosszabb lesz, ami önmagában a bruttó hazai termékhez (GDP) fél százalékot ad hozzá. Mivel pedig a hat nagy gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint az erre az évre várható bővülés összesen másfél százalék, ez aligha elhanyagolható tétel.

WEYER BÉLA / BERLIN