Áradó pénzek

Áldás vagy átok az elárasztás? Immár vízügyi körökben is helyeslik azt a korábban inkább csak szakmán kívüli elgondolást, hogy a töltések erősítésével és magasításával önmagában már nem lehet sikeresen védekezni az egyre pusztítóbb tiszai árvizek ellen. A 2001-es árvíz másfél méterrel haladta meg Tivadarnál a korábbi legnagyobb, 1970-es szintet. A vízhozam akkor 2740, 2001-ben már 4040 köbméter volt másodpercenként - ismertette az adatokat Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízott igazgatója. A több kormányhatározattal megerősített Vásárhelyi-terv (HVG, 2003. február 8.) szerint négy helyen a nyári gátat, másutt pedig hullámtéri bekötőutakat kell lejjebb bontani, mert a töltések keresztezik az árvíz levonulásának útját; a védgátak kijjebb helyezésével némileg "ki kell egyenesíteni" Szolnoknál a vezsenyi kanyart, amelynek visszaduzzasztó hatása mintegy 30 centiméterrel emeli meg egy esetleges nagyárvíz szintjét. Ugyancsak el kell takarítani az akadályokat a levonuló víz elől Tivadarnál, ahol az eredeti engedélyek szerint lábakon, kerítés nélkül, valójában azonban beépítve és körbekerítve állnak a hullámtéri nyaralók, s a feltorlódó, lelassult víz hordaléklerakása miatt a terep szintje megemelkedett, így a levonulást gyorsítandó kotorni is kell.

Messze a legjelentősebb beruházás azonban a vésztározók építése, amire az idén várhatóan 3,9 milliárd forintot fordítanak. A Vásárhelyi Pál által egykor árvízmentesített területeken első ütemben 240 négyzetkilométeren hat tározó épülne - ez az autópálya-építés után a kormány második legköltségesebb infrastrukturális beruházása. Az árhullámok csúcsából a modellszámítások szerint mintegy 30 centimétert lehet "lefaragni", ha az árvédelmi töltésekbe építendő zsilipeken a szükségtározókba vezetik a vizet (a távlatilag előirányzott 31 tározó pedig 60 centiméternyi árapasztást tenne lehetővé). A néhány nap alatt 10 méteres vízszintemelkedést is produkálni képes Tisza szélsőséges vízjárását is némileg kiegyenlíthetik, enyhítve az árvizek után nemritkán bekövetkező aszályt, mivel szükség szerint hetekig, hónapokig tárolható bennük a víz. A mélyebb fekvésű részek pedig vizes élőhelyekké alakíthatók, feltéve, hogy meg lehet akadályozni azok tartós kiszáradását. A tározók ilyen "üzemeltetéséhez" más létesítményekre is szükség van, nem csupán egy-egy ki-be eresztő zsilipre.

"Nem árvízvédelmi, hanem átfogó vidék- és infrastruktúra-fejlesztési programmá kell tenni a Vásárhelyi-tervet" - jelentette ki a Szamos-Kraszna közi tározóról tartott májusi tanácskozáson Veres Nándor, a tározókkal érintett térségek polgármestereiből álló, egyelőre nyolctagú tanács elnöke, Nagykörű polgármestere. A tanács attól tart, hogy a tervnek csak az árvizes fejezete valósul meg. A Szamos-Kraszna köziek például kerékpárutakat szeretnének az új gátakon, csatornázási programot, az utak korszerűsítését, a turisztikai fejlesztések támogatását - e kívánságaikat az érintett polgármesterek néhány hete levélben is közölték Medgyessy Péter miniszterelnökkel. Hasonlóan lobbizott a Cigándra látogató Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszternél Barati Attila, Pácin polgármestere, aki a határra vezető út korszerűsítését szeretné elérni, s hogy a falu határán lévő, a leendő tározóhoz is kapcsolódó Karcsa magyar-szlovák együttműködéssel stranddá varázsolódjék.

Az aggodalmak nem alaptalanok, az árvízvédelmi tervek kidolgozása előbbre tart, mint a vidékfejlesztésieké. A tervet koordináló tárcaközi bizottságot a zöld tárca vízügyi helyettes államtitkára vezeti, ami ugyancsak az árvízvédelem elsődlegességét mutatja. Mint ahogy az is, hogy a kormány eddig csak az árvízvédelmi fejlesztések finanszírozásáról döntött tételesen. A Vásárhelyi-terv 2007-ig tartó első ütemében a tárcaközi bizottság hírlevele szerint árapasztó tározókra 50 milliárd forintot költenek, míg nagyvízi mederrendezésre 15, vidékfejlesztésre 30, infrastruktúrára 35 milliárdot. Persányi viszont múlt heti cigándi tájékoztatóján az első ütem összköltségét 65 milliárd forintra becsülte, amiből 50 milliárd érkezne költségvetési, 15 milliárd pedig uniós forrásból (az erre vonatkozó kormányhatározatokban csak az előbbi 50 milliárd forint szerepel).

A cigándi tározót mintaterületnek szánja a kormány, és uniós támogatást irányzott elő a vidékfejlesztés részére - erre hajlandó az EU támogatást adni, árvízvédelemre viszont nem -, ám a terület- és tájhasznosítási tervek csak júniusra készülnek el, miközben már folyik a vésztározó vízjogi engedélyezési eljárása. "A melioráció után néhány évvel tönkrementek a földjeink, itt is, ott is feljön a víz, nem nő a gabona, nem csoda, hogy a téeszt annak idején nyolcszor szanálták" - mutatta a HVG-nek az elárasztandó területet Németh Károly, Cigánd polgármestere, egykori téeszelnök.

"A mélyebb területeken lehetne két-három halastó, a most is már 50 hektáron teret hódító nádas tízszer ekkora területet foglalna el, persze bele kellene tanulnunk a nádgazdálkodásba. Mindezek hatására fellendülhetne a turizmus" - bizakodott a napokban várossá nyilvánított Cigánd (lásd Fót hátán... című cikkünket a 95. oldalon) első embere, maga is 700 hektár birtokosa. Az átállásra nincs kész recept, a mintaterületen a tucatnyi önkormányzat és három civil szervezet által működtetett Bokartisz Kht., a Szamos-Kraszna közi tározó mentén a WWF Magyarország igyekszik az érintettekkel közösen új táj- és földhasználati terveket kialakítani. A tartós vízellátás megtervezése azonban több egyeztetést kíván a földtulajdonosokkal, s ezért lassabban halad, mint az árvízvédelmi műtárgyaké.

"Ha továbbra is intenzív búza- és kukoricatermesztést folytathatunk, akkor egyetértek azzal, hogy földjeinken esetenként »vésztározzanak«, de ha emiatt csak legelőnek használhatjuk őket, szó sem lehet róla. Az állattartásból ugyanis nem lehet megélni, tavaly is felszámolta marhatelepét az egyik gazda" - állította a HVG érdeklődésére Molnár Gyula szamosszegi gazdálkodó, aki saját 45 hektárja mellett traktorával bérművelésből tartja fenn magát. A közelében 100 hektáron gazdálkodó Kóródi Ferenc és haszonbérlője viszont épp a legelőhasznosításban látja a jövőt, füvére van is állattartói kereslet. "Indokolatlan aggódni az egykor 300 négyzetkilométeres Ecsedi-láp északi részének időszakos elárasztása miatt" - von mérleget Kis Ferenc, aki a WWF vizesélőhely-programját vezeti. Mint említette, a traktor nemrég olyan mélyre süppedt a beszánthatatlannak bizonyult ingoványban, hogy úgy kellett kihúzni. "Az ide vezetett vizet a mélyebb területeken tartva olyan élőhelyeket lehet helyreállítani, amelyeket messze földről is felkeresnek" - vázolt egy szebb jövőt.

A gazdák többsége mindebből csak annyit érez, hogy - egy elfogadás előtt álló törvényjavaslat szerint - egyszeri, aranykoronánként 6 ezer forintos térítésért bármikor köteles tűrni a váratlan elárasztást. Igaz, ez csak harmincévente valószínű... Ilyenkor a termésveszteségért teljes kártalanítás is jár. A tározótöltéshez szükséges földekre gyorsított eljárással élhet elővételi jogával az állam. A korlátozási rendszabályoknál jóval homályosabbak a várható támogatások. "A földalapú, normatív uniós támogatások valójában nem is támogatások, hanem kifizetések azért a szolgáltatásért, hogy a gazda természetes élőhelyként, a környezet- és természetvédelmi érdekeket is szolgálva tartja fenn a tájat" - magyarázta a parlament környezetvédelmi bizottságának nyílt napján Ángyán József, a gödöllői Szent István Egyetem tanára. Számításai szerint az intenzív kultúrákkal elérhető, az idén hektáronként 40 ezer forintos termelési támogatással szemben a földalapú "kifizetésekből" jó esetben 150 ezer forint is összejöhet. Igaz, egyelőre csak ötéves időszakra lehet e környezetkímélő tájhasználati formákra támogatási szerződést kötni, a jobb adottságú termőhelyeken e bizonytalanság miatt nem is lelkesednek a Vásárhelyi-tervért. Másutt bizakodóbbak, vagy nemigen látnak más kiutat.

"Nem lenne jó, ha néhány, magát ellenérdekeltnek valló gazda miatt az egész 1786 fős település elesne az új fejlesztési lehetőségektől. Nálunk a földek 70 százaléka parlagon áll, a többség alig várja, hogy beindulhasson a turizmus, például a terv révén tovább javítható vízminőségű, 25 kilométernyi Holt-Szamos menti horgászat" - reménykedett Halmi József, Győrtelek polgármestere.

SZABÓ GÁBOR