Lefokozás

A Tesco-lánc mintha fittyet hányna arra, hogy nagy nehezen sikerült az EU-ban hungarikumként elismertetni a pálinkát, mint Magyarországon és kizárólag gyümölcsből készült italt (HVG, 2002. április 5.). Legalábbis a polcokon pálinka gyűjtőnév alatt ott sorjáznak a kommersz, mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból aromával nyert szeszes italok - pedig az elnevezést és az összetételt a gyártók a palackok címkéjén korrekten feltüntetik. Így fordulhat elő, hogy az egyik vidéki hipermarketben a Várda-Drink Szeszipari Rt. eredetvédett, 44 százalékos Szatmári szilvapálinkája egy gyékényre kerülhetett a Tesco gazdaságos Barack szeszes italával, amely a Győri Likőrgyár Rt.-ben készült, és félliteres kiszerelésben mindössze 649 forint a 37,5 százalékos nedű. Éppen ennyi egyébként a Magyar Élelmiszerkönyvben (MÉ) a pálinkákra kötelezően előírt legkisebb alkoholtartalom.

Nagy a bolti kavarodás a többi szesznél is: a vodkák között kínálja a hipermarket a Budapesti Likőripari Kft. - a Zwack 100 százalékos leányvállalata - Tajga nevű italát, a brandyk közé dugva pedig a Kupica-sorozat Fekete-piros fantázianevű löttyét, mindkettőt 30 százalékos alkoholtartalommal. Jóllehet az EU-irányelveknek megfelelően átszabott MÉ a termékek egy részénél nem csupán az összetételt szabja meg konkrétan, hanem a minimális alkoholtartalmat is. Így például a wishky legalább 40, a rum, a vodka vagy a gyümölcspárlat 37,5, a brandy 36 százalékos kell hogy legyen.

A kommersz szeszekre viszont nincs ilyenfajta limit, így semmi akadálya annak, hogy a gyártók egyre lejjebb szorítsák az alkoholtartalmat. A nagy kereskedelmi láncok már 5-10 forinttal olcsóbb ajánlatért is hajlandók terméket váltani, a polcokért vívott csata következtében így jelentek meg a 30 fokos "tömények". Az alkoholtartalom mérséklésével ugyanis csökken a jövedékiadó-teher is. A sarc 1920 forint hektoliterfokonként (1 liter 100 százalékos alkoholra számítva), vagyis egy félliteres palack árából akár 100 forintot is lefaraghat az a gyártó, amelyik a korábban jellemző 40 százalékos alkoholtartalmat 30 százalékosra csökkenti. Ez pedig meghatározó tényező, hiszen a szeszesital-gyártásban piacvezető Zwack-csoport esetében például az idei első negyedévi 4,4 milliárd forint bruttó árbevételből 1,6 milliárd forint volt a jövedékiadó-tartalom.

A lefokozás átterjedt a néhány éve bevezetett alko-popokra, a sörrel konkuráló, koktélszerű szeszes üdítőitalokra is. A Magyarországon viharos sebességgel terjedő, tavaly már mintegy 2 millió literre becsült forgalmú, előre összekevert ready-to-drinkeknél a kezdeti 5,6-ről már 5 százalékra mentek le (igaz, ebben szerepet játszhat az a prózai ok is, hogy a zárjegy a jövedéki törvény szerint 5,5 százaléktól kötelező).

A márkás italoknál ugyanez a módi. "Nemzetközi trend, hogy édesebb, hidegebb, kisebb alkoholfokú italokat állítanak elő" - magyarázta a HVG-nek az utóbbi időben több lightos terméket is piacra dobó Zwack Unicum Likőripari és Kereskedelmi Rt. vezérigazgatója, Frank Odzuck. Az "anyatermékeknél" változatlan marad a korábbi alkoholtartalom - így az Unicum 40, a Vilmos 38, a Fütyülős 37,5, a Hubertus 36 fokos -, a családok azonban új ízekkel, alacsonyabb alkoholfokú termékekkel bővülnek. Ebbe a sorba illik a Hubertus 33, amelynek alkoholfoka - ahogy a nevében is szerepel - már csak 33, viszont a keserűlikőrbe többféle gyógynövényt kevernek. A Fütyülős mézes barack és a Vilmos nectar esetében még jelentősebben, 7,5, illetve 8 százalékkal csökkentették az alkoholfokot, mi több, akácmézzel lágyították az italokat. Mindenesetre a félliteres mézes barack 30 alkoholfokkal ugyanúgy 2089 forint volt a hipermarketben, mint a 37,5 fokos sima Fütyülős. A tavaly közel 28 milliárd forint árbevételt és 2,7 milliárd forint adózás előtti eredményt elkönyvelt Zwack-csoport idei első negyedéves jelentésében éppen a lightosított portékák felfutásáról számolt be. Piaci hírek szerint maga a zwackos vezértermék, az Unicum sem kerülheti el a trendit, alacsonyabb alkoholtartalmú verzió is készül belőle, ám a Zwacknál "korai lenne még nyilatkozni róla" fordulattal hárították el a HVG érdeklődését.

A piaci szereplők egybehangzóan állítják, évek óta tartó nyugati trendet követnek. Az emlegetett Tesco-polcokon mindenesetre egyetlen, a kötelező minimumnál erősebb whisky, egy 43 fokos Ballantine's árválkodott, rajta a fél üveget eltakaró címkével: "mostantól kedvezőbb EU-áron". A csatlakozás óta ugyanis vámmentesen érkezhetnek a szeszek, de a piacot már január óta nyomja a behozott termékekre jellemző, mintegy 20 százalékos olcsóbbodás. A Zwack az első negyedévben például azt jelentette, hogy ugrásszerűen nőtt a cég által behozott jelentős márkák - mint a Bailey's vagy a Johnnie Walker - mennyisége, így importárbevétele több mint 20 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest.

Megszorongathatja a hazai gyártókat a behozatal élénkülése, részesedésük a belföldi forgalomból ugyanis már a vámeltörlés előtt is folyamatosan apadt: a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács tagjai 2000-ben 11,5 millió hektoliterfokról adtak számot, tavaly már alig több mint 9 millióról, miközben az import 93 ezer hektoliterfokról 230 ezer fölé ment. Ráadásul a benzinhez és a cigarettához hasonló szeszturizmussal is számolni kell: fejenként 10 liter szeszes ital hozható be a származási ország jövedéki adójával, ez pedig néhány szomszédos országban - például Romániában - sokkal kisebb a miénknél.

Az igazi pálinkáknál kevésbé érződik az általános tendencia. Legalábbis Szicsek János tiszaföldvári vállalkozó - saját bevallása szerint a legrégibb magánfőző és -palackozó - a Magyar Pálinka Házára keresztelt budapesti, Rákóczi úti bemutatótermében például kizárólag 40-50 fok közötti pálinkát kínál, igaz, közel 300-félét. Az eredetvédett pálinkákon, mint a Szabolcsi alma, semmilyen trend nem változtathat, ezeknek ugyanis 40-44 százalék közötti a kötelező alkoholtartalmuk - közölte a 150 ezer hektoliterfokkal a legnagyobb legális pálinkagyártónak tartott, tavaly 5,5 milliárd forint árbevételt elkönyvelt kisvárdai Várda-Drink Rt. vezérigazgatója, Szilágyi László. A pásztói, csak kisüstit előállító Rézkatlan Kft.-nél viszont először 44 fokos pálinkával próbálkoztak, ám azt tapasztalták, hogy a megrendelők inkább az 50 fokosat keresik. A csak bérfőzéssel foglalkozó Lakatos Márton madarasi egyéni vállalkozó Baja környéki megrendelői ugyancsak 50-51 fokos pálinkát kérnek zömmel. S miközben a nagy gyártók arra panaszkodnak, hogy egyre nő a bérfőzés aránya, az évi 30 ezer liter pálinkát készítő Lakatos épp az ellenkezőjét prognosztizálja. Részben a májustól ismét nőtt jövedéki adó - így literenként 870 forintba kerül a főzetés -, részben pedig a vállalkozóknak adminisztrációs sokkot okozó bérfőzési lap bevezetése miatt.

VITÉZ F. IBOLYA