Két egyezmény is lehetővé teszi, hogy Magyarország tájékozódjon a vizei minőségét érintő romániai beruházásokról.
Két egyezmény is lehetővé teszi, hogy Magyarország tájékozódjon a vizei minőségét érintő romániai beruházásokról. A tavaly szeptemberi új határvízi egyezmény - elődjétől eltérően - már a teljes vízgyűjtőre kiterjed, nemcsak a határ menti néhány kilométeres folyószakaszokra, s ebben Románia elfogadta "a szennyező fizet" elvet. Ugyancsak szeptemberben leheltek életet az 1997-ben aláírt, s elvileg már 2000 óta hatályos környezetvédelmi egyezménybe. Ekkor ülésezett először a vegyes bizottság, amelyben Románia folyamatos tájékoztatást ígért a verespataki beruházásról. E két megállapodás a Gozsdu-udvar és az aradi 1849-es Szabadság-emlékmű ügyében holtpontra jutott Mádl-Iliescu államfői találkozó fő eredménye.
Ami a többoldalú egyezményeket illeti, a Duna védelméről szóló 1994-es szófiai egyezmény szerint "a felek minden erőfeszítést megtesznek, hogy a balesetek veszélyét ellenőrzött keretek között tartsák". Nemzeti jogszabályaik révén törekednek rá, hogy csökkentsék a vízgyűjtőt érő negatív hatásokat. Ha valószínű a határokon átterjedő károkozás, kötelező a partnerországgal tárgyalásokat folytatni. A vitatott tevékenységről szóló döntés előtt a hatóságoknak meg kell várniuk ezek eredményét, egy év elteltével pedig a hágai Nemzetközi Bírósághoz vagy döntőbírósághoz lehet fordulni.
A határokon átterjedő szennyezések utáni polgári jogi felelősséget az idén májusban az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében létrehozott egyezmény szabályozza, amelynek uniós ratifikációja várható, így előbb-utóbb Románia is részese lesz. Bukarest csatlakozott az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP bábáskodásával tavaly májusban megszületett Kárpátok konvencióhoz és az Európa Tanács részvételével életre hívott Tisza-bizottsághoz, amely a part menti országok területfejlesztési elképzeléseit hangolja össze, beleértve a környezetvédelmet. Románia részese az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, a finnországi Espooban 1991-ben kötött egyezménynek is, e szerint a hatásvizsgálati eljárásba be kell vonni az érintett államot. A többoldalú egyezmények révén a viták nemzetközi színtérre kerülnek, ami javítja a megállapodási hajlandóságot. "Magyar érdek, hogy Románia mielőbb az EU tagjává váljék. Nemcsak az ottani magyar lakosság és a gazdasági kapcsolatok kiaknázása érdekében, hanem hogy alvízi országként biztonságosabb legyen a környezetünk - mondta Persányi Miklós miniszter a HVG-nek. - Ebbe az együttműködésbe kell beleilleszteni a verespataki beruházásról folyó egyeztetéseket."
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
