Hideg zuhany

Ha a város belerokkan, akkor is megépítik Esztergomban az utóbbi két évben megaberuházássá dagadt, ma már több mint 4 milliárd forintba kerülő termál- és élményfürdőt. Igaz, az összeggel legalább vezetik a hazai fürdőfejlesztési toplistát: ennyit ugyanis egyetlen település sem költött még ilyen célra. A nem kevés kreativitást igénylő legújabb finanszírozási tervét Meggyes Tamás, a város Fidesz-MPSZ-es polgármestere a HVG információi szerint lapzártánk után fedi fel a képviselő-testület előtt.

A feladat nem könnyű: a város tavaly már nyakig eladósodott, az év végéig 780 millió forint tartozást gyűjtött össze. További közel 3 milliárd forint kölcsönt kellene előteremtenie a fejlesztéshez, miközben az idén mintegy 11 milliárd forintos költségvetéssel kalkuláló esztergomi önkormányzat ekkora összeget - a helyhatóságok hitelfelvételének plafonját az államháztartási és az önkormányzati törvény szabályozza - nem vehet fel: a limit az idén is 780 millió forint.

A polgármester két megoldást latolgat a HVG értesülése szerint. Az egyik koncepció az, hogy tízéves futamidejű kötvényt bocsátanának ki - erre már egy tavaly októberi testületi ülésen is utalt -, ami azért aggályos, mert a kötvény is hitelnek minősül. A másik elképzelés szerint a fürdő üzemeltetésére létrehozott, idén februárban bejegyzett, önkormányzati tulajdonú Esztergomi Fürdő Szolgáltató Rt.-be apportálnák a város forgalomképes ingatlanvagyonát, s ezzel a fedezettel a helyhatóság helyett a cég venné fel a beruházáshoz szükséges kölcsönt. A városban ellenzékben lévő szocialista képviselők szerint azonban az sem kizárt, hogy a polgármester egy harmadik, az általuk már tavaly ősszel javasolt, külső befektető bevonását vázoló elképzeléssel áll elő.

Nem csupán a túlméretezett beruházás finanszírozása aggályos, hanem a 2005 elejére elkészülő fürdőre fordítandó önkormányzati milliárdok megtérülése is: a helyi MSZP-képviselők számítása szerint a 2500 fő befogadására alkalmas létesítménynek hozzávetőleg évi mintegy 1 milliárd forintnyi bevételt kellene produkálnia ahhoz, hogy megtermelje a hitelkamatokat és az évi mintegy 300-400 millió forintra taksált működési költséget. Ehhez viszont a még megfizethető, 1200 forint körüli jegyárakkal kalkulálva az év minden napján telt házzal kellene működnie a fürdőnek.

Az ötlettel 2001 elején, az Orbán-kormány idején beindított fürdőfejlesztési program kapcsán rukkolt elő a polgármester. Az esztergomiak régi vágya, hogy a hozzájuk látogató évi mintegy 1,5-2 millió vendég ne csak egyetlen napot töltsön a városban; a turisták ugyanis, miután megtekintették a bazilikát, a történelmi városrészt, a Keresztény Múzeumot és a Balassa Bálint Múzeumot, általában máris továbbutaznak. A polgármesternek a sajtóban megjelent állításai szerint - Meggyes a HVG-nek csak a június 13-ai európai parlamenti választások után lett volna hajlandó nyilatkozni - Esztergomnak turisztikai látványosságra volna szüksége, amellyel több napra is ott lehet tartani és fogyasztásra ösztönözni a vendégeket. Ilyen attrakciónak szánta Meggyes a gyógyászati részleggel is felszerelt, vízi csúszdákkal kiegészített élményfürdőt. Az akkor még bruttó 1,97 milliárd forintra tervezett létesítményhez 2002 elején a Széchenyi-terv egészségturisztikai pályázatán 900 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a város, ehhez saját forrásból 500 milliót tervezett hozzátenni, a többit hitelből fedezte volna.

Az esztergomiak idestova száz éve képtelenek belenyugodni, hogy nincs termálvizük - jegyezte meg a HVG-nek egy névtelenséget kérő vízügyi szakember. A beruházás helyszínéül kiszemelt prímás-szigeti kútból ugyanis csak 26-27 Celsius-fokos víz tör elő, ami az 1984 óta érvényes egészségügyi szabványok szerint nem minősül termálvíznek, miután a "címke" csak 30 fok felett jár. A mintegy 114 méter mély kúttal is bajok vannak: egyrészt rossz a műszaki állapota, a kút több tíz méteres mélységben beszakadt, és beszivárog a rétegvíz, de a fő gond az, hogy nem elegendő a hozama. A termálfürdőhöz - amelynek vize a tervek szerint 38 fokos lesz, a látványfürdőé pedig 32 fokos - így a mostani elképzelések szerint nem a pályázatban megjelölt prímás-szigeti kútból, hanem a szigettel szemben lévő régi strandról, pontosabban az azt tápláló Szent István-kútból hozzák majd vezetéken a vizet. Egyébként e kút vizének a hőmérséklete sem éri el a 30 fokot.

A módosítás és a víz melegítése megdrágítja ugyan a beruházást, de azt mégsem magyarázza, hogy az eredetileg csaknem 2 milliárd forintra tervezett költség mitől nőtt két év alatt több mint a duplájára. A kérdésre máig nem kaptak hivatalos indoklást a képviselők. Noha a HVG-t informálók szerint a tervezéssel megbízott budapesti Finta és Társai Építészstúdió Kft. 2002 elején még azzal nyugtatta a testületet, hogy a fürdőt valóban ki lehet hozni 2 milliárdból, már az az év végére elkészült tervek is 2,8 milliárd forintos beruházásról szóltak. A 2003 tavaszán kiírt közbeszerzési pályázaton pedig 4,2-6 milliárd forint közötti árajánlatot tettek a kivitelezők a nagyszabású, a tervező megfogalmazása szerint "az ősrobbanást idéző", azaz több irányba megdöntött üvegszerkezet megépítésére.

Az elképesztő összegek láttán a polgármester nem hirdetett győztest, hanem tárgyalásos úton folytatta az eljárást, amelyre öt céget hívtak meg, köztük a később nyertesnek nyilvánított, az eredeti pályázaton nem indult, 100 millió forint jegyzett tőkéjű, a cégbíróságon fellelhető legutóbbi, 2002-es mérlege szerint 608,9 millió forint saját tőkéjű Contur Bau Rt.-t is. A pályázóknak referenciaként hasonló típusú beruházásban való részvételt kellett igazolniuk. E feltételnek a káposztásmegyeri jégcsarnok, illetve másutt lakóházak felépítésében érdekelt Contur Bau nem felelt ugyan meg, de kétségtelenül ez a cég tette a legolcsóbb, bruttó 3,6 milliárd forintról szóló kivitelezői ajánlatot.

Apróbb szépséghibaként a Kék fény című televíziós bűnügyi magazin idén áprilisi adásaiból kiderült, hogy a társaság ellen 2002 márciusában egyik alvállalkozója felszámolás iránti keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságon. A cég fizetésképtelenségét megállapító, nem jogerős végzés 2004. február 13-án meg is született, ám később a felek egyezséget kötöttek, így a jogi eljárás jelenleg szünetel. A 4 milliárd, illetve 6 milliárd forintról szóló többi ajánlathoz képest az árcsökkentést a város kérésére a műszaki tartalom redukálásával érték el: a HVG birtokába került önkormányzati határozat szerint például két trafó helyett csak egyet építenek, a kültéri díszburkolat nem gránitból, hanem betonból készül, a beléptető rendszerből csak a kábeleket és a csővezetéket kell kiépítenie a kivitelezőnek, a többit egyelőre elhalasztják.

A város lehetőségeihez viszonyítva még így is horribilis a 3,6 milliárd forintra leszorított kivitelezői ár - pedig ez nem is tartalmazza az összesen közel 1 milliárd forintra becsült közművesítést, az odavezető utak kiépítését, a vízjogi engedélyek beszerzését. Ráadásul a Raiffeisen Bank Rt. által a fürdő építéséhez 2002 őszén megnyitott, 500 millió forintos hitelkeretből az önkormányzat - a képviselő-testület tájékoztatása és jóváhagyása nélkül - 261 milliót más célra 2003 december végén már elköltött. A tavalyi beruházásokkal - mintegy hatvan földes utca aszfaltozásával, a belső tehermentesítő út fő szakaszának megépítésével - is peches volt a helyhatóság, miután ezek a tervezettnek közel a duplájába, összesen mintegy 800 millió forintba kerültek. A dokumentumok szerint az önkormányzat tavaly év végére olyan súlyos finanszírozási gondokkal szembesült, hogy a polgármester úgy döntött, a hiányt a Raiffeisen-hitelkeretből pótolják ki; ezt Meggyes idén március 11-én egy aznap elfogadott új költségvetési rendelettel akarta legalizálni.

A város szocialista frakciója, amely erről szintén csak aznap értesült, törvénysértést gyanított. Miután a közbeszerzési törvény szerint a beruházás fedezetével a kiírónak a teljesítés időpontjáig rendelkeznie kell, ezt a kitételt az önkormányzat a kölcsön részleges felhasználásával megsértette; de állításuk szerint az államháztartásról, valamint az önkormányzatok gazdálkodásáról szóló törvényt is megszegte a polgármester. A képviselő-testület ugyanis csak 30 millió forintig ad felhatalmazást neki - az egyes bizottságokkal egyetértésben - a város vagyona feletti rendelkezéshez. A városi MSZP-frakció "a helyes jogszabály-értelmezés érdekében" május 23-án levélben a Pénzügyminisztériumhoz, valamint a Közbeszerzések Tanácsához fordult.

A polgármester tekintélyét az elmúlt hónapokban nem csupán a fürdőberuházás körüli hercehurca tépázta meg. A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség 2002 júliusában emelt vádat közúti veszélyeztetés és hivatalos személy elleni erőszak bűntette alapján Meggyes ellen, aminek tárgyalását már megkezdte a Tatabányai Városi Bíróság. A vádirat szerint a polgármester egy útlezárás miatt álló kocsisort előzött meg, majd az őt igazoltató rendőrt kis híján elsodorta, amikor hirtelen gázt adott, és elhajtott a helyszínről. Rövidesen megkezdődik a Veszprém Megyei Bíróságon - a főügyészség 2003 novemberében született vádemelése alapján - az a hivatali visszaélés bűntettét vizsgáló per, amely egy korábbi önkormányzati közbeszerzési pályázat tisztaságát firtatja: a polgármester és a városfejlesztési iroda ugyanis a házasságkötő terem felújítására kiírt pályázaton olyan győztest hozott ki, amelyik húsz nappal a határidő után adta be ajánlatát.

MINK MÁRIA