Levelét megkapta

Kritikai megjegyzéseivel szíven találta a Magyar Posta Rt. (MP) vezetőit az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a cég 2002. és 2003. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló, a múlt héten nyilvánosságra hozott jelentése. A kormányváltás után kinevezett vezérkar számára a legfájóbb pont az - amint a múlt pénteken közzétett sajtóközleményéből kiderül -, hogy az ÁSZ nem tett egyértelmű különbséget az előző és a mostani vezetés által elkövetett hibák között, és az előd mulasztásait, tévelygéseit is az utóbbi nyakába varrta. A jelentés azt is csupán mintegy mellékesen említi, hogy az MP 2002-es 7,1 milliárd forintos üzemi veszteségét 2003-ban 3,4 milliárd forint eredményre fordította. Ez utóbbival együtt is nehéz volna vitatni az ÁSZ sommás, a jelenre is érvényes megállapításait, miszerint a helyét folytonosan kereső MP nem felel meg a hazai és az immár uniós követelményeknek sem. A cég az elmúlt két évben is "romló minőségi színvonalon, folyamatos szabályozási, tulajdonosi átszervezések, a tulajdonos által el nem fogadott, hektikusan változó stratégiák alapján működött".

Jóváhagyott stratégiája az MP-nek jelenleg sincs. A késlekedést Vági Márton, a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgató-helyettese a HVG-nek azzal magyarázta, hogy rendkívül zavaros, átláthatatlan működésű cégbirodalmat örököltek a tulajdonosi jogokat addig gyakorolt Pénzügyminisztériumtól (HVG, 2002. június 15.), és közel egy évet vett igénybe, amíg a belső vizsgálatok után eldöntötték, mihez kezdjenek az Orbán-kormány ideje alatt felpumpált, az MP profiljától idegen tevékenységekkel, hiszen az időközben megkezdett projektek leállítása jelentős költségekkel járt. A 2002-es év veszteségét - ahogy ez az ÁSZ-jelentésben is szerepel - ugyanis éppen azok a drága, ám gazdaságossági számításokkal alá nem támasztott, valójában csak az Orbán-kormány majdani támogatására bazírozott fejlesztések okozták, amelyeket a Medgyessy-kormány leállított. Ilyen például az országos Eurohívó távközlési hálózat, az ugyancsak kormányzati célokat szolgáló elektronikus közbeszerzési rendszer, valamint a szintén postai vezénylettel előkészített, a készenléti szervezetek egységes digitális rádiótávközlő rendszerének a terve. Az ÁSZ-jelentést a másik oldalról vitató Kalmár István, az MP korábbi elnök-vezérigazgatója ugyanakkor azzal védte a mundér becsületét a HVG-nek, hogy a veszteségeket távolról sem a beindított projektek okozták, hanem éppen a kitörési lehetőséget jelentő fejlesztések leállítása.

A számvevők szerint azonban azzal, hogy az MP szűkös forrásait (mintegy 5 milliárd forintot) e kockázatos beruházásokra fordította, alaptevékenységével - így a levélküldemények átfutási idejének csökkentésével és a csomagok házhoz szállításával - jócskán elmaradt a hazai és az uniós követelményektől. E tendenciát egyelőre az új vezetésnek sem sikerült megállítania - jegyezte meg Podonyi László, az ÁSZ igazgatóhelyettese a sajtótájékoztatón. Annak ellenére sem, hogy a kormányváltást követően - elfogadott stratégia híján "kézi vezérléssel" - a Medgyessy-kormány éppen ennek javítására ösztökélte a céget. A siker érdekében rábólintott a még 2001-ben indított nagyberuházásra, a budaörsi országos logisztikai központ (OLK) kiépítésére is, amellyel az MP a jelek szerint egy csapásra tervezi valamennyi mulasztását bepótolni. A 9,5 milliárd forintos beruházással elkészült OLK-ra nem kisebb feladat vár, mint hogy idén novembertől a teljes szállítási, logisztikai hálózatot, kézbesítési rendszert megreformálja - fejtette ki április elején Horváth Sándor üzletágvezető az Országgyűlés informatikai és távközlési bizottsága előtt -, ez veszi át a Keleti pályaudvar elavult kézbesítői központjának szerepét, s június végére a vidéki postaforgalom is Budaörsre fut be. Ezzel a vasúti szállításról végleg leválik az MP, amelynek a teljes postai forgalom közútra tereléséhez további, mintegy 4 milliárd forintos ráfordítással 1200 új járművet, kamionokat, furgonokat, kisebb teherautókat kellett beszereznie. Horváth azzal győzködte a bizottság tagjait, hogy a vasút térben és időben kötött, rugalmatlan közlekedési eszköz, miközben az MP-nek most már az uniós előírásokhoz is alkalmazkodva május elsejétől valamennyi településre 20 kilogramm súlyhatárig házhoz kell szállítania a csomagokat - eddig ezt csak 279 településen tette meg -, amihez a járműparkját amúgy is bővítenie szükséges.

Túlméretezett beruházásnak tűnik az OLK - jegyezte meg Podonyi. Noha az ÁSZ-kritikát az MP sajtóközleményben utasította vissza, Szabó Pál, az MP vezérigazgatója a parlamenti bizottság előtt maga is úgy fogalmazott, hogy a jelenleg évi 8,7 millió darabos postai forgalomhoz képest valóban nagynak tűnik a 27 milliós kapacitású feldolgozórendszer. Vági szerint a menedzsmentnek így nemcsak a működési költségeket kell lefaragnia, hanem ki kell találnia, milyen új szolgáltatással töltse ki a többletkapacitást.

Egyelőre azonban az OLK eddigi működtetésével sincs szerencséje az MP-nek. Az idén márciusban kudarcba fulladt (HVG, 2004. március 13.) debütálás után közzétett "győzelmi jelentések" ellenére a problémákon azóta sem tudtak maradéktalanul úrrá lenni. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) a márciusi krach idején 4100 levél és 1100 csomag célba juttatását követte figyelemmel, és azt tapasztalta, hogy e küldeményeket olykor tíznapos késéssel kapták kézhez a címzettek, míg a május végén megismételt ellenőrzés ellentmondásos eredményt hozott. Ha a márciusban alkalmazott módszerekkel értékelik azokat - vagyis az akkor érvényes kormányrendeletet veszik alapul, amely szerint a feladott leveleket a következő napon kell kézbesíteni -, a postai bizonyítvány nem valami fényes. A küldeményeknek ugyanis csupán 58 százaléka ért célba másnap. Csakhogy az MP az idén áprilisban hatályba lépett új, az uniós szabályokhoz igazodó kormányrendelet alapján bevezette az expressz levelet felváltó elsőbbségi küldeményt, és az új rendelet szerint már csak ezek 85 százalékát kell a feladást követő napon kézbesítenie. A többire három napja marad, és csak az ötödik napon kell a sima levelek 97 százalékát a levélszekrényekbe eljuttatnia - mondta Dömötörné Ács Katalin, az NHH szabályozási igazgatója a HVG-nek. Úgy tűnik, az MP a korábbiaknál lazább követelményeknek sem tud teljesen megfelelni: a Raiffeisen Bank Rt. az ügyfelek tömeges panaszai alapján újabb ellenőrző vizsgálatot rendelt meg az MP-től, amelynek eredményét június végére ígérik.

Már-már hadiállapot robbant ki az MP és a vidéki kistelepülések között a modernizációs program részeként bevezetett mobil postajáratok miatt. A kormányrendeletek lehetővé teszik, hogy a cég a hatszáz főnél kisebb településeken megszüntesse a postahivatalokat, és helyettük naponta közlekedő postakocsikkal végezze a szolgáltatást. Az MP vezetői váltig állítják, hogy a mobil postarendszert kellő gondossággal készítették elő, és az sikeresen működik, ám erről nem tudtak mindenkit meggyőzni. A 942 érintett önkormányzattal többször is egyeztettek, és a tárgyalásokról készült emlékeztető szerint 70-80 százalékuk nem kifogásolta a mobil postát - érvel az új módi mellett Bor Sándor, az MP projektvezető-igazgatója. A képet árnyalja, hogy négyszázban korábban sem működött postahivatal.

A mobilposta-premier sikerét azonban sem az érintettek, sem az ÁSZ, de még Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa sem osztja. Utóbbi szerint a postabezárások fokozzák a kistelepüléseken élők esélyegyenlőtlenségét. A Zempléni Településszövetség a helyzet feltérképezésére májusban 2400 helységben végzett felmérést a szolgáltatást már "élvező" és a várományosok között, amelynek eredményeként több mint hétszáz polgármester jelezte, hogy a szolgáltatás előkészítetlensége és a kiszámíthatatlanul érkező postajáratok miatt akár demonstrálni is hajlandó a bezárt postahivatalok visszaállítása érdekében. Mi több, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Komlóska polgármestere a múlt héten közigazgatási pert indított az MP ellen, arra hivatkozva, hogy a cég nem tesz eleget a kormányrendeletben előírtaknak.

A megszüntetett postahivatalok visszaállítására azonban nem sok esély van, mert az MP-t tulajdonosa a költségek csökkentésére szorítja. A szerény forgalmú kis posták fenntartása pedig ráfizetéses - annak ellenére, hogy a helyiségek fenntartásához az önkormányzatok gyakran hozzájárultak. Másrészt a csomagok kiszállításához vásárolt új járművek kihasználtsága növelhető, ha egy-egy furgon, kisteherautó több falut érintve mobil postai szolgáltatást is végez. Bor Sándor szerint a közel ezer kisposta korszerűsítése - egyebek között az MP integrált számítástechnikai rendszerébe kapcsolása - a cégnek hozzávetőleg 15-30 milliárd forintjába kerülne.

MINK MÁRIA