Egri végjáték

Hirtelen, de nem előzmények nélkül jött a Philip Morris (PM) Magyarország Kft. múlt pénteki bejelentése, miszerint az év végéig megszünteti a termelést az egri dohánygyárban. Az üzem sorsát a PM-csoport új stratégiája pecsételte meg: áttekintve az EU-országokban működő 11 gyárat, a legkevésbé versenyképesnek az egri egység találtatott. Pedig a 3,2 milliárd forint jegyzett tőkéjű, 12 éve privatizált dohánygyár nem teljesített rosszul: tavaly 99 milliárd forint - a jövedéki adót is tartalmazó - árbevétellel 4,9 milliárd forint nyereséget ért el. Sőt az előző két évben is bőven hozott a konyhára, a 7,2 milliárd, illetve 5,5 milliárd forint profitot osztalék formájában szőröstül-bőröstül vitte a tulaj, a svájci székhelyű Fabriques de Tabac Réunies Holding S.A.

Dohányipari szakértők a hatékony üzemméretet 20 milliárd szálas termelésnél szokták megjelölni, ehhez képest Egerben az elméleti kapacitás 10 milliárd szál, de tavaly ennek már csak a 60 százalékát használták ki. A mérethatékonyság alapján egyébként egyetlen magyarországi dohánygyár sem működhet versenyképesen - az Imperial Tobacco-csoporthoz tartozó Debreceni Dohánygyár Rt. múlt hónapban tett lakatot kapujára (HVG, 2004. február 7.) -, mivel a legális cigarettaforgalom tavaly 18 milliárd szálra esett vissza, erre az évre pedig már csak 15-16 milliárdot prognosztizálnak a piaci szereplők, mindenekelőtt a másfél év alatt 94,5 százalékos jövedékiadó-emelés nyomán egekbe szökött cigarettaárak s ezért vélelmezhetően elszabaduló feketekereskedelem miatt. A fogyasztók nagy része pedig igencsak árérzékeny; nem véletlen, hogy a mind ez idáig a drágább, de minőségi fajtákhoz ragaszkodó PM márciustól beszállt az olcsó kategóriába, s az Ukrajnában már bevált Bond Streettel a Symphoniával versenyez.

A 20 milliárdos hüvelykujjszabály persze korábban is érvényes volt, az időzítés inkább az EU-csatlakozással függhet össze, májustól ugyanis vámmentesen érkezhet más uniós országokból - például Csehországból - a cigaretta. Egyelőre nem dőlt el, honnan látja el a PM-csoport a magyar piacot, a gyárak között e célból "belső verseny" lesz, a győztes veszi át az egri termékeket, beleértve a "magyar" Helikont vagy Multifiltert. "Az EU-ban megmaradt tíz PM-gyár valamelyikének fél műszakával pótolható az egri üzem termelése" - kommentálta a fejleményeket Jamniczky Zsolt, a vállalati kapcsolatokért felelős igazgató.

A gyárbezárással jövő májusig 334 ember munkahelye szűnik meg, ám ez optimista várakozások szerint nem csúfítja el a város 4-5 százalék körüli munkanélküliségi rátáját. Legalábbis Jamniczky állítása szerint a PM maga háromszáz új munkahelyet teremt, az egri raktár például országos logisztikai központtá válik. A társaság saját elosztóhálózatot hoz létre, átvéve a disztribúciót a jelenlegi hét nagykereskedőtől. A dolgozóknak a kiépítendő 15 országos logisztikai központban állást kínál a cég, többhavi bérnek megfelelő költözködési támogatást mellékelve. A helyi munkaügyi központ lapzártakor már szervezte az állásbörzét, amelyen leginkább az ígért 150 millió eurós, egyebek között Egerben tervezett beruházásai alapján 2,5 milliárd forint állami támogatásra érdemesített Bosch-csoport (HVG, 2004. június 19.) és a gépgyártással foglalkozó ZF Hungária Kft. ajánlataira számítanak. Ezzel együtt a gyár leállítása komoly érvágást jelent a 12,8 milliárd forintos költségvetésű egri önkormányzatnak, amely most így elesik az iparűzési adó egy részétől. A konkrét összeget adótitokra hivatkozva nem árulták el a polgármesteri hivatalban, de úgy tudni, a város tavaly 1,8 milliárd forintos iparűzésiadó-bevételének a PM volt az egyik legnagyobb befizetője.