Tömegvonzás

Csütörtökről szombatra helyezte át Szent Iván napját a kultusztárca: a nagyobb látogatottság reményében ekkor tartja 29 fővárosi intézmény az éjfél utáni órákba nyúló Múzeumok Éjszakáját, megannyi, profiljába illő zenés és látványos ismeretterjesztő programmal: a Magyar Természettudományi Múzeum például mumifikálási szertartással, a Rendőrség-történeti szabadulóművész-show-val, a keleti művészeteket bemutató Ráth György Múzeum pedig gyorstalpaló hindi írásgyakorlattal. A Budapesti Közlekedési Rt. (BKV) aznap ingyenes éjszakai járatokat indít, a bármely múzeumban megváltott 500 forintos felnőtt, illetve 250 forintos gyermek belépőjegy minden, a programban meghirdetett eseményre érvényes. Több ingyenes tárlatvezetést tart 18 óra után a Terror Háza, amely pedig - lévén alapítványi múzeum - nem része a kormány május 1-jével bevezetett "díjmentesítési" programjának.

"Az állami múzeumok látogatottságának 30 százalékos növekedésére számítunk, arra alapozva, hogy Nagy-Britanniában is körülbelül ennyivel nőtt a közönség, amikor ingyenessé tették az állandó kiállításokat" - nyilatkozta a HVG-nek Koncz Erika, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) helyettes államtitkára. A programot az Európa-terv részeként hirdette meg Medgyessy Péter miniszterelnök 2003 elején, s az eredetileg mintegy nyolcvan önkormányzati múzeum állandó bemutatójára is kiterjedt volna. Május 1-jétől viszont csupán 24 állami fenntartású intézmény vált ingyenessé, amelyek 350 millió forintot kapnak az idén kieső bevételeik kompenzálására. Az összeget az elmúlt három év látogatottsági adatai alapján kalkulálták ki, figyelembe véve az inflációt is (az önkormányzati múzeumok a tárca által meghirdetett Alfa-program keretében 550 millió forintot pályázhatnak meg szakmai és infrastrukturális fejlesztésekre).

Az összes muzeális intézmény saját bevétele - amely a jegyárusításon kívül a terembérletből és a kiadványok árusításából bejött pénzeket is magában foglalja - költségvetésüknek 14 százalékát adja, s ezen belül is csupán 6-7 százalék a jegyárbevétel. Az intézmények összesen 32,2 milliárd forintnyi költségvetésének átlagosan 61 százaléka fenntartói támogatás, a többit egyéb módon, például pályázatokon és szponzoroktól gyűjtik össze. "Az ingyenességgel járó látogatottságnövekedés remélhetően ösztönző hatással lesz a szponzorokra is" - bizakodik Mihály Mária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese.

Sajátos módszert választott május 1-je után az ingyenes és az "időszakos", azaz fizetős produkciók különválasztására a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A skanzen kedden és szerdán tárva-nyitva van, ám a hét második felében a különféle rendezvények - Ízes Csütörtök, Pénteki Pajta Program, Szombati Szöszmötölés és Muzsikáló Vasárnap - fejében belépőjegyet szednek. Igaz, csökkentett áron: a május 1-je előtt 800 forintos felnőtt- és 400 forintos gyermekjegyek ára most 600, illetve 300 forint.

"Erős hónap volt a május az idén is, de bevételünk a jegyárak csökkenése miatt 7 millió forinttal elmaradt a tavalyi 17 millió forinttól" - mondta a HVG-nek Czikora Erzsébet megbízott gazdasági igazgató. Bár 50 ezren kirándultak a skanzenbe az egy évvel ezelőtti 42 ezerrel szemben, a két időszak mégsem vethető össze teljes egészében, mivel a kézműves-"tanodákkal", néptáncegyüttesek fellépésével, tájjellegű sütéssel-főzéssel és más produkciókkal ezreket vonzó pünkösd az idén májusra esett, tavaly pedig júniusban volt; de az uniós csatlakozás szó szerint mesés programjai is extra látogatottságot jelentettek. A nyitva tartás hét hónapja alatt tavaly 200 ezer látogatót fogadott a skanzen, amely a sajátos játékszabályokkal megteremtett ingyenességgel kieső összegek pótlására 56 millió forint kompenzációt kap a minisztériumtól - ez egyébként megegyezik a tavalyi bevétellel. "Örülünk, ha nullszaldósok leszünk, hiszen a kézműveseket is ki kell fizetni, és a rendezvények miatt a múzeum takarítási költségei is jelentősen megnőnek" - von előzetes mérleget az igazgató.

Elfogadta ugyan a szentendreiek megoldását az NKÖM, ám néhány hónap után, a tapasztalatok ismeretében azt "finomítani" kell - mondta a HVG-nek Koncz Erika, aki szerint "bosszúságot okozhat, ha az odalátogató nem kap előre tájékoztatást, hogy csütörtöktől vasárnapig nem nézheti meg díjtalanul a múzeum egyetlen részét sem". A végső megoldás valószínűleg az lesz, hogy a "műtárgyraktár", azaz a Néprajzi Látványtár megtekintéséért nem kell fizetni, a skanzenéért viszont igen.

Tízezerrel több - összesen 28 ezer - látogatót fogadott májusban a Magyar Nemzeti Galéria, mint tavaly. "Gyakran előfordul, hogy valaki éppen erre sétálgat, megered az eső, és beugrik megnézni például a Szinyei-képeket" - jellemzi a HVG-nek a hely új keletű vonzerejét Bereczky Loránd főigazgató. Az intézményvezető arra is számít, hogy sok érdeklődőt vonz majd Modern/izmusok - Európai Grafika 1900-1930 című időszaki kiállításuk, amely június 18-án nyílt meg, és szeptember 20-áig látogatható. A több mint kétszáz alkotás - köztük Renoir, Cezanne, Klimt, Picasso, Matisse, Kokoschka, Schiele és Kandinszkij művei - nagy részét a stuttgarti Staatsgalerie grafikai gyűjteményéből hozták Magyarországra. Bereczky szerint a kiállítás összköltsége 40 és 70 millió forint között lesz; ennél pontosabb becslést azért nem tud adni, mert még nem ismertek a végleges szállítási, világítási és katalógusgyártási költségek. Mindazonáltal bízik benne, hogy a tárlat nem lesz veszteséges.

"Hosszabb távon arra számítunk, hogy a tavalyihoz képest megduplázódik a vendégforgalmunk" - mondta a HVG-nek Fehér György, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója. Az állandó kiállítást az ingyenesség jegyében 44 ezren tekintették meg a tavaly májusi 10 ezerrel szemben. E látogatószám-növekedésben az is közrejátszott, hogy az intézmény adott otthont május 1-jén a múzeumi világnap ünnepének, a Múzeumi Majálisnak, és az EU-csatlakozást is nagy tömegek ünnepelték a közelben, azóta pedig a múzeumlátogatás a városligeti séták megszokott részévé vált.

A vártnál kevesebben, 50 ezren nézték meg március 22-e és június 15-e között az Alberto Giacometti svájci szobrászművész alkotásait bemutató időszaki kiállítást a Szépművészeti Múzeumban, amely májusban így is csaknem 34 ezer látogatót fogadott az egy évvel korábbi 30 ezerrel szemben. Az érdeklődők többsége az utolsó hetekben kereste fel a Giacometti-szobrokat. "Díjtalan tárlatvezetéssel igyekeztünk több látogatót csábítani, az utolsó napon pedig ingyen engedtük be az 5 óra után érkezőket" - mondta Mihály Mária, aki bevallotta: szerette volna köszönteni a százezredik látogatót, de hiába. Teljes árú, 900 forintos jegyet 20 ezren vásároltak, kedvezményes áron, 500 forintért 20 ezren, ingyen pedig 10 ezren nézték meg a kiállítást. A jegybevétel így 27 millió forint volt, holott a költségek akár a 100 milliót is elérhetik. A végső számok nem ismertek, mivel a műalkotások csomagolása, visszaszállítása még hátravan - mondta Mihály Mária.

A Monet-hoz, Giacomettihez hasonló produkciók megrendezésénél a fő gond az, hogy már a szervezéshez nagy kezdőtőkére van szükség, az időszakos kiállítások olykor fölöttébb borsos jegyáraiból pedig csak később folyik be a bevétel, amely többnyire így is a költségek töredéke. Ezt felismerve az NKÖM az Alfa-program keretében 400 millió forintot szán az idén a nagyobb kiállítások támogatására. Ebből a Szépművészeti csaknem 70 milliót kapott a Giacomettire, 44,5 milliót pedig a Luxemburgi Zsigmond és kora című, 2006-ban bemutatandó, jelenleg előkészítés alatt álló történeti kiállításra, amelyet Luxemburg Nagyhercegséggel közösen szerveznek. E keretből részesedik a decemberben nyíló, Fények és árnyak - A francia festészet négy évszázada című tárlat a Műcsarnokban - a párizsi Louvre és Musée d'Orsay 123 alkotásának bemutatásáról múlt pénteken állapodott meg Hiller István kulturális miniszter francia kollégájával -, valamint a Szépművészetiben a jövő évi Tavaszi Fesztivál nyitó rendezvénye, az egyiptomi kopt kiállítás.

E tárlatok megrendezését a kormány kezességvállalással is segíti. Azért például, hogy ne kelljen a Giacometti-alkotások teljes értéke után biztosítást kötni, az állam 18 milliárd forint erejéig garanciát vállalt az esetleges károk megtérítésére. A szobrok összértéke mintegy 30 milliárd forint volt, és a 18 milliárd forint feletti összegre a Szépművészeti 11 millió forint biztosítási díjat fizetett. A Modern/izmusok című kiállítás esetében 5 milliárd 75 millió forint értékű kezességvállalásról döntött a kormány, de ilyen típusú állami segítség tette lehetővé az elmúlt időszak legsikeresebb tárlata - a Monet és barátai (HVG, 2004. február 28.) megrendezését is.

G. TÓTH ILDA