Nyári adóshow

"Dinamikus, pattogós munkára van szükség ezen a területen, emellett természetes, hogy minden miniszternek jogában áll megválasztani munkatársait" - ezzel indokolta a múlt héten a Pénzügyminisztérium (PM) sajtófőnöke a tárca egy nappal korábban kiadott szűkszavú közleményét. E szerint Draskovics Tibor pénzügyminiszter kezdeményezte a még elődje által közigazgatási államtitkári rangba emelt Terták Elemér (HVG, 2004. január 10.) felmentését, s ezzel a miniszterelnök is egyetértett. Draskovics felmentette továbbá Cserés Ákos helyettes államtitkárt, akinek posztját meg is szüntette, feladatait az ugyanilyen rangban lévő Salgó Istvánhoz irányítva át. Bár mindketten csak augusztus 1-jén távoznak a tárcától, a múlt csütörtökön Terták helyett már a teendőit átmenetileg átvevő Várfalvi István helyettes államtitkár számolt be a sajtónak a büdzsé júniusi, illetve féléves adatairól.

Tovább folynak a pattogós kommunikációs hadműveletek a kormánypártok között a 2005. évi adószabályok és a büdzsé előkészítése kapcsán. Bár Lendvai Ildikó, a szocialisták frakcióvezetője és Kuncze Gábor, a szabaddemokraták elnöke közös sajtótájékoztatót tartott a múlt héten, a célok és eszközök egységét változatlanul aláássák a személyi jövedelemadózással (szja) kapcsolatos eltérő alapvetések. Egyelőre mindkét fél köti az ebet a karóhoz. A szocialisták továbbra is kiállnak a tőzsdei árfolyamnyereség-adó újbóli, illetve a negyedik, 48 százalékos szja-kulcs bevezetése mellett. "A tőzsdei árfolyamnyereséget Magyarországot leszámítva valamennyi EU-tagállam megadóztatja, s nem lenne kirívó példa a 48 százalékos adómérték sem" - érvelt a HVG-nek Katona Béla, a szocialisták frakcióvezető-helyettese. Hollandiában 52 százalék, Ausztriában és Belgiumban 50-50, Franciaországban 49,8, Németországban pedig 48,5 százalék a legmagasabb adókulcs, ami országonként eltérő összegű (7,4-13,75 millió forintnak megfelelő) évi jövedelem felett érvényesítendő - tette hozzá. Szerinte az ottani és a magyarországi jövedelemviszonyokat is figyelembe véve korrektnek tekinthető a 48 százalékos adókulcshoz javasolt jövedelem évi 6 millió forintos alsó sávhatára.

Hallani sem akarnak - az általuk korábban meghirdetett adóstopnak megfelelően - az újabb kulcsról és a tőzsdei árfolyamnyereség megadóztatásának felélesztéséről a szabaddemokraták. Emellett csökkenteni javasolják az szja középső, jelenleg 26 százalékos adókulcsát 24-re, és a szocialisták által kívánatosnak tartott 1,8-2 millió forint éves jövedelem helyett 2,5 millió forintnál léptetnék be a legmagasabb, jelenleg 38 százalékos adómértéket. Lendvai és Kuncze egyaránt bízik abban, hogy a két párt a következő hetekre tervezett műhelymunkák után augusztusra, szélsőséges esetben a parlamenti végszavazásra kialakítja a jövő évi adó- és költségvetési politika "közös metszetét". Valójában azonban egyelőre mindkét fél abban reménykedik, hogy sikerül igazáról meggyőzni koalíciós partnerét. Sőt a pártvezetők közös sajtótájékoztatóját követően némi - később szelídített - fenyegetőzés is elhangzott. Előbb Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal szabaddemokrata államtitkára jelentette ki, hogy a koalíció végét jelentené, ha a szocialisták az ellenzék segítségével emelnének adót, aztán Katona Béla tudatta közleményben, hogy "ez arra az esetre is vonatkozik, ha az SZDSZ a Fidesszel együtt szavazva fogadtatná el a gazdagokat előnyben részesítő adómódosító javaslatait".

"Fölhizlalni a soványt, s ahol lehetséges, fogyókúrára fogni a kövéret" - illusztrálta képes beszéddel a vállalkozói és az állami szféra viszonylatát, illetve a jövő költségvetés fő céljait Lendvai Ildikó. Mindez - figyelembe véve a közigazgatásban szándékolt forrásszűkítést és a közszférában is 6,5 százalékosra tervezett bruttó keresetemelkedést - óhatatlanul létszámcsökkentésre utal. Az olcsóbb és hatékonyabb állam ilyen módon való megteremtését a belügyi dolgozók szakszervezetének vezetője "kannibalizmusnak" tartja, mondván, a maradókkal akarják felfalatni az elbocsátottak bérét. Miközben Katona épp azt hangsúlyozta, hogy a szocialista frakció szerint szó sem lehet a rendőrség, a vámhivatalok és az adóhatóság létszámának csökkentéséről. Az utóbbi melletti érvelést mindenképpen erősíti, hogy az Állami Számvevőszék múlt héten nyilvánosságra hozott, 2002-ig terjedő jelentése szerint az elmúlt időszakban csökkent az adóhatósági ellenőrzések száma és az ellenőrzöttség aránya. A dokumentum megállapította azt is, hogy az adatszolgáltatások eltérő vagy hiányos részletezettsége miatt informatikai módszerekkel nem szűrhető ki, ha valaki hibás jövedelmi vagy kedvezményre jogosító adatot szolgáltatott. A karcsúsítás elsősorban a tárcák és központi szervek háttérintézményeire és kht-ire vonatkozik, amelyeknek Draskovics is hadat üzent.

Bár a 2005. évi költségvetés konkrét számaira még várni kell néhány hetet, Katona cáfolta, hogy a szocialisták által újabban felkarolt bekötő- és közútfejlesztési, illetve karbantartási programot a szabaddemokrata irányítású tárca felügyelte autópálya- és a gyorsforgalmiút-építések rovására szeretnék megvalósítani. Nem hiszi, hogy konfliktusokat gerjeszt majd a két kormánypárt között, hogy míg Kuncze a felsőoktatást nevezte meg a költségvetés finanszírozási prioritásai között, addig a szocialisták elsősorban a szak- és a felnőttképzésre fokuszálnának.

Speciális helyzetben van a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), a mezőgazdaság költségvetési támogatása ugyanis nem csupán a pártcsatározások eredményétől és a PM-től, hanem Brüsszeltől is függ. A nemzeti forrásból finanszírozható támogatásokat ugyanis - amelyek az FVM tervei szerint mintegy 50 milliárd forint kiadást jelentenének a büdzsének - el kell fogadtatni az EU-val. A tervezett támogatáslistát az agrártárca szeptember 1-jéig közli az unióval, amely pedig 45 napon belül dönt róla. Azaz az FVM anélkül igényli a jövő évi büdzséből a nemzeti támogatásokra elképzelt összeget, hogy tudná, valóban kifizetheti-e azokat az általa javasolt célokra. Az EU-tól érkező közvetlen támogatás jövőre 5 százalékkal, 93 milliárd forintra növekszik, amit a magyar költségvetésből ugyanekkora összeggel egészíthetnek ki. További biztos pontként reméli az FVM, hogy az idei évről a következőre áthúzódó 30 milliárd forintnyi fizetési kötelezettség fedezete benne lesz az agrárbüdzsében.

A papíron a tárcáknál lévő maradványpénzek nagy részét a 2004. évi központi büdzsé oltárán áldozná fel a PM. A tavaly év végi 466 milliárd forintból elvben 106 milliárdot lehetne elkölteni, de erre csak ott lesz mód, ahol a szaktárca igazolni tudja a teljesítést, a tényleges felhasználást, illetve polgárjogi szerződéssel dokumentálja fizetési kötelezettségét. A büdzsé úgy fog működni, mint a legjobb kft: akkor fizet, amikor kell, egy nappal sem előbb - hangsúlyozta Várfalvi. Bár szerinte nincs szükség további zárolásra, költségvetési megszorításra, alighanem minden fillért be kell söpörni ahhoz, hogy teljesüljenek a PM éves prognózisai.

A József nádor téren továbbra sem aggódnak amiatt, hogy az első hat hónapban elúszott az egész évre tervezett hiány 87,8 százaléka: az 1040,2 milliárd forintos summa (lásd táblázatunkat) csaknem 5 milliárddal volt kevesebb a prognosztizáltnál - állítják. Az éves célok teljesítéséhez növekvő adóbevételekre volna szükség, általános forgalmi adóból például másfélszer akkora összegnek kellene bejönnie, mint az év első felében, s ennek csak elenyésző része lesz az a tétel, ami az EU-csatlakozás miatt húzódott át júniusról júliusra. Szufficitre pedig bizton csak decemberben számít a PM, ami feltehetően nagyobb lesz a szokásosnál, mivel a közszféra 13. havi béreinek kifizetése jövő januárra tolódik. Az első fél évet terhelte több, nagyobb, év eleji, illetve egyszeri kifizetés is - érvelnek az időarányosan aszimmetrikus teljesítés mellett a PM-ben -, például a gyorsforgalmiút-hálózatra, az agrártámogatásokra, továbbá az évi rendes Gripen-részletre költött milliárdok. Novemberben viszont ismét számítani lehet a januári nyugdíjemelés korrekciója miatti extra kiadásra, mivel a járandóság növelését befolyásoló tényezők mindegyike, azaz az infláció és az országos átlagos nettókereset-emelkedés is várhatóan nagyobb lesz az eredetileg prognosztizáltnál.

MOLNÁR PATRÍCIA