Multivízió

Bár a 16 százalékos magyarországi társasági adó Európában a legalacsonyabb, annak előnyös hatását a legmagasabbakhoz tartozó, 25 százalékos általános forgalmi adó kioltja, így az adóteher összességében 5 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot - állapítja meg a multinacionális nagyvállalatok itteni érdekeltségeinek cégvezetőiből alakult Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC). A szervezet múlt héten nyilvánosságra hozott jelentésében azt is kifogásolja, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően gyengítik az EU-ban ismeretlen helyi iparűzési adók és a bérekre rakódó közterhek. A helyi adókat az önkormányzatok újfajta finanszírozási eszközeivel kellene helyettesíteni, de ezek bevezetését az érdekeltek állandóan halogatják.

A gazdasági egyensúly szempontjából a belpolitikai küzdelmeket tartja a legártalmasabbnak a HEBC: "Az eltérő fiskális, monetáris célok, illetve gyakorlat miatt azok visszahatnak a makroökonómiai stabilitásra." A napi politikai küzdelmek háttérbe szorítják a döntő stratégiai célt, a versenyképesség következetes javítását. Holott nem lehet fontosabb más, mint egy öt-tíz éves program kialakítása, ami kiszámíthatóvá tenné a magyarországi gazdasági környezetet a kül- és belföldi befektetők számára. A belső politikai csatározásokat azért is tartják nyugtalanítónak az elemzés készítői, mivel - mint írják - "nem lehet ambiciózus felzárkózási programot megvalósítani megosztott társadalomban, olyan közegben, ahol az európai átlagnál is rosszabb az általános munkamorál".

Eddig egyetlen kormány sem talált versenyképes megoldást a kis- és a közepes méretű vállalatok alultőkésítettségére - rója fel a HEBC. Újabb intelem: több együttműködés és kevesebb verseny szükséges mind az új uniós tagországokkal, mind az eddig kimaradt környező országokkal. Végül is a cégvezetők arra az óhajok szintjén korábban már többször megfogalmazott következtetésre jutottak, hogy Magyarország híd lehetne a ma és a holnap (Romániával, Horvátországgal bővülő) Európai Uniója között, tudás- és logisztikai központtá válhat, amely kiszolgálja Közép- és Dél-Európát. E szempontból a következő hónapok meghatározóak lesznek. Az ország vagy bizonyítja, hogy képes a gazdaság, a pénzügy és az oktatás terén életképes, a vezető pártok által is támogatott hosszú távú döntéseket hozni, jó hangú politikai vitát és konstruktív párbeszédet folytatni az üzleti közösséggel, vagy látnia kell majd, hogyan aknázzák ki a magyarországi visszásságokat szomszédai - jövendölik.

HEIMER GYÖRGY