Összesen 24,6 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatásra lenne jogosult Magyarország 2007-2013 között, ha a tagállamok elfogadják az Európai Bizottság (EB) múlt heti költségvetési tervezetét. Ez az összeg évente nagyjából három és félszer annyi, mint amennyit a csatlakozási tárgyalásokon a 2004-2006 közötti időszakra rögzítettek. Szlovénia, Ciprus és Málta kivételével valamennyi új tagállam, köztük Magyarország is - amely a 27 országra fordítandó összes ilyen forrás 7,3 százalékával a közösségi felzárkóztatási támogatások ötödik legnagyobb haszonélvezőjévé válna Lengyelország, Spanyolország, Olaszország és Németország után - szinte teljesen kimerítené az uniós jogszabály adta lehetőséget, amely szerint az úgynevezett strukturális és kohéziós támogatások összege a hétéves periódusban egy tagállam nemzeti össztermékének (GDP) legfeljebb 4 százalékát érheti el.

A felzárkóztatási ráfordítások 2000-2006 közötti, összesen 236 milliárd eurós summáját a következő hétéves időszakban 336 milliárd euróra javasolja emelni az EB. Az ezt finanszírozó három közösségi "zseb" közül a regionális alap fő címzettjei azok a régiók, ahol az egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75 százaléka alatt marad. Becslések szerint az új tagállamok lakosságának 92 százaléka, több mint 70 millió ember él ilyen területen, a kivétel csupán Ciprus, valamint a prágai és a pozsonyi régió. A nagy közlekedési és környezetvédelmi programokat finanszírozó kohéziós alap jogosultjai azok az országok, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a közösségi átlag 90 százalékát. A következő periódusban ez az új tagállamok mellett már csak Görögországra és Portugáliára érvényes. A kétféle küszöb szerint elmaradottnak minősülő területek összességében a felzárkóztatási ráfordítások 78 százalékát kapnák. A kalkulációk szerint az uniós népesség bő ötödét adó új tagállamok az összes felzárkóztatási támogatás feléhez jutnának hozzá. A szakértők egy része megkérdőjelezi, hogy az újak képesek lesznek-e megfelelően kidolgozott fejlesztési tervekkel felszívni ezt a pénzt, még akkor is, ha a múlt héten javasolt szabálymódosítás szerint a jövőben a regionális alap a mai 75 százalékkal szemben időnként akár 80 százalékban is finanszírozhatná egy-egy fejlesztés költségeit. A kohéziós alap támogatása pedig csak akkor jár, ha a tagállam betartja a költségvetési hiányának lefaragását rögzítő, az uniós pénzügyminiszteri tanács által júniusban elfogadott, úgynevezett konvergenciaprogramot.