A mi sarcunk

Szuzuki Oszamu, a japán Suzuki Motor Corporation elnök-vezérigazgatója, Magyarország tiszteletbeli konzulja, a honi beruházások elismeréseképpen májusban kapott Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetése mellé most kifüggeszthet egy 786 millió forintos büntetésről szóló értesítést is. Esztergom polgármesteri hivatala ugyanis egy gyártócsarnok engedély nélküli építése miatt ekkora bírsággal sújtotta a Magyar Suzuki Rt.-t.

A büntetés mértékét a cég vitatja, fellebbez, de a részletekről nem kíván nyilatkozni - mondta szűkszavúan Tihanyi Tamás szóvivő. Néhány hete - a bírság kiszabása után, ám az ügy kipattanása előtt - az esztergomi Suzuki vezetői gyárlátogatásra invitálták az önkormányzat képviselő-testületét, mégpedig gyaníthatóan éppen azzal a céllal, hogy megpróbálják elérni a bírság visszavonását vagy legalábbis mérséklését. Ezen Fórián István, a Suzuki vezérigazgató-helyettese azzal érvelt, hogy a kapacitásbővítő beruházások keretében épülő raktárcsarnokra a gyár megkérte az építési engedélyt, ám az új autótípusok gyártásba vételének őket is szorongató határidői miatt nem tudták kivárni az önkormányzat és a szakhatóságok eljárását. Bár valóban engedély nélkül kezdtek építkezni - tette hozzá -, a sarcot igazságtalannak tartják, különösen mert ilyen esetekben a raktárépületre jóval alacsonyabb büntetőtarifa vonatkozik, mint a gyártócsarnokokra. Ráadásul a bírságot úgy vetették ki, mintha a kiszabáskor az épület már teljesen elkészült volna, holott akkor még csak 10 százalékos készültségi fokon állt. Esztergom jegyzője, Csomor Sándor ezzel szemben azzal érvelt a HVG-nek, hogy a hatályos jogszabály szerint jártak el, a fellebbezést követően pedig az ügy amúgy is a felettes közigazgatási hivatalhoz kerül. Arról sem az önkormányzat, sem a cég nem nyilatkozott, hogy pontosan mikor adta be a kérelmet a Suzuki; a képviselőtestület néhány tagja tudni véli, hogy ez az építkezések megkezdése előtt két-három héttel történt.

Nem ez az első csörte a Magyar Suzuki és az esztergomi városháza között. A kilencvenes évek végén az önkormányzat a teljes termelési érték alapján akarta kivetni az iparűzési adót, míg a cég csak a beszállítók nélküli, hozzáadott érték utáni adózást tartotta jogosnak. A bíróságot is megjárt ügy 1999-ben a felek peren kívüli megegyezésével zárult: e szerint a Suzuki - függetlenül a termelés nagyságától - fix összeget fizet, ez akkor 400 millió forintot tett ki.

A mostani bírságra reagálva az önkormányzat képviselő-testületének ellenzéki tagjai - köztük a szocialista Láposi Elza és az SZDSZ-es Varga Győző - úgy vélekednek, az óriásbírság kiszabását nyilván a fideszes Meggyes Tamás polgármester által irányított város eladósodottsága is insprirálta. E vádat a jegyző kategorikusan visszautasítva teljes egészében magára vállalta a döntést. Tény, hogy a város tavaly év végéig 780 millió forint tartozást halmozott fel (HVG, 2004. június 11.). A Suzuki egyébiránt az 1992-es indulás óta több mint félmilliárd dollárt fordított az esztergomi gyárra, tavaly és idén együttesen további 50-60 millió dollárt költ az idei 93 ezer darabos termelés megkétszerezésére.

HEIMER GYŐRGY