A standszezon vége

Augusztus 31-éig nem bünteti meg a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) azokat a vendéglátó-ipari egységeket, amelyek nem vezetik szabályszerűen az alkoholtermékek napi készletnyilvántartását, azaz - közkeletű kifejezéssel élve - nem standolnak. Ilyet minden bizonnyal találhatnának eleget, hiszen a vámhatóság adatai szerint e hét elejéig 31 ezernél valamivel több alkoholmérés hitelesíttette nyilvántartását a VPOP-val, miközben a Pénzügyminisztérium 2001-es adatai szerint mintegy 46 ezer egység lehet érintett (HVG, 2004. augusztus 14.).

Az egy hónapos haladék most éppen azt jelenti, hogy az eddig mulasztóknak már nem is kell semmit tenniük, legalábbis egyelőre. A Pál Béla turizmusért felelős politikai államtitkár által hétfőre összehívott szakmai és politikai egyeztetés után ugyanis az a verzió látszik a legvalószínűbbnek, hogy az augusztus 27-ei rendkívüli parlamenti ülésen továbbviszik és elfogadják az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának javaslatát, amely szerint úgy módosítanák a jövedéki adóról szóló törvényt, hogy a standolás csak január 1-jétől váljon kötelezővé. Ez már önmagában is komikussá teszi a parlament jogalkotó munkáját egy olyan ügyben, amelyben az érdekeltek már évek óta hangoztatják érveiket pró és kontra. Az pedig csak hab a tortán, hogy a bizottsági indítványról egyébként június végén azért nem tudott szavazni a Ház, mert Csampa Zsolt MDF-es képviselő módosító javaslatot nyújtott be hozzá. "Finomodott a helyzet, most már legalább belátják a vitázó felek, hogy szükség van a szakmai konszenzusra, ami januárig kialakítható " - indokolta a HVG-nek Karakas János szocialista képviselő, hogy a maga részéről miért támogatná a standolási kötelezettség felfüggesztését. E finomodás azért még mindig merev álláspontokat takar: a HVG információi szerint például a vendéglősök kerek perec elzárkóztak a borászok kompromisszumos ajánlatától, amely szerint a palackosbor-forgalomban eltekintenének a nyilvántartás vezetésétől. A házbizottság hétfői ülése után Szili Katalin házelnök közölte is, hogy a standolást szabályozó jövedékiadó-törvény módosítása napirendi pont lesz 27-én. Kérdés persze, hogyan szavaznak majd a képviselők, a hétfői egyeztetésen ugyanis az MSZP-n kívül más párt nem vett részt, borügyekben pedig - a honatyák személyes érdekeltségei következtében - nem a kormánypártok és az ellenzék között húzódnak a frontvonalak (lásd Határátlépések című cikkünket a 95. oldalon).

A standolás körüli hisztéria 2000 augusztusa óta tart, amikor a jövedéki adótörvényben bevezették ezt a kötelezettséget, majd a - 2001. január 10-étől pénzügyminisztériumi politikai államtitkár - fideszes képviselő Tállai András módosító javaslatára 2001. január 1-jétől a parlament kivette ezt a passzust a jogszabályból. Attól kezdve a borlobbi minden évben megpróbálta visszacsempészni a készlet-nyilvántartási kötelezettséget a törvénybe - egészen mostanáig sikertelenül. "Reprezentatív felméréseink alapján abban az öt hónapban 8-10 százalékos boráremelést és az értékesítés 18-20 százalékos növekedését sikerült elérniük a borászoknak" - érvelt a HVG-nek Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkára. A borászok szerint a kocsmák-éttermek jelentős hányadát nem a tulajdonosok üzemeltetik, s ilyenkor ők az alkalmazottaktól egyébként is elvárják készletnyilvántartás vezetését. Ezzel szemben a vendéglátósok azzal érvelnek, hogy többletmunkaerőt kívánó pluszmunkát jelent számukra a standolás, amin a legtöbben úgy könnyítenek, hogy szűkítik az italválasztékot. A vendéglátós lobbi egyik erős embere, Niklai Ákos korábban például azt állította a HVG-nek, hogy az általa vezetett Kárpátia étterem 2000-ben a napi standolási kötelezettség öt hónapja alatt ötvenről harmincfélére szűkítette borválasztékát. A hamisítókat pedig - hangoztatják - nem náluk kell keresni.

Ez az egyik olyan érv, amiből jól látszik, mennyire elbeszélnek egymás mellett a vitázók. A HNT ugyanis azt hangoztatja, hogy nem elsősorban a hamis, hanem a tőkét ugyan látott, de számla nélkül, azaz adóelkerülő módon a kocsmákba ömlő borok kiszűrése lenne a készletnyilvántartás fő feladata. Ezt az érvet a VPOP is osztja, honlapján legalábbis úgy fogalmaz a jövedéki nyilvántartás vezetéséhez adott ajánlásában, hogy "a nyilvántartás valójában nem más, mint az adózás kikerülésének megakadályozására szolgáló eszközrendszer egyik eleme". A standolás nélküli rendszerben ugyanis a borászok állítása szerint kedvelt kocsmárosfogás volt, hogy egy pár hektóról szóló januári számlával akár az egész évet kihúzzák, s csak arra ügyelnek, hogy soha ne legyen több bor a raktárban, mint ami a cechen szerepel. Az agrártárca korábban 500-600 ezer hektoliterre taksálta a bizonylat nélkül forgalomba kerülő bormennyiséget, s ehhez járulnak még a becslésszerűen sem összesített hamis tételek - így az évi 3 millió hektós belföldi borfogyasztás jelentős hányada folyik el kétes csatornákon.

KELEMEN ZOLTÁN