Tetszett a cikk?

Termékdíj kivetését javasolja jövőre az elektronikai cikkekre a zöld tárca, amely egy másik jogszabályban egyúttal az elhasznált holmik átvételére kötelezné a gyártókat. Az e-hulladék feldolgozására a jól értesült szakemberek máris cégeket alapítottak.

A kidobásra szánt elektromos holmik - ingyenes - átvételére akarja kötelezni jövőre a gyártókat, illetve az importőröket a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM). A tárca nemcsak a visszavétel, hanem ezen belül a hasznosítás arányát is előírja egy kormányrendelet-tervezetében, amelynek egyeztetése most folyik. A hulladékká vált elektromos és elektronikai cikkek káros összetevői ugyanis terhelik a környezetet, de aligha lehetne érvényt szerezni egy olyan tilalomnak, amely azt büntetné, ha a "közönséges" kommunális szemétbe dobják őket. A fenti módszerrel ezt az ellentmondást kívánja feloldani a minisztérium, abban bízva, hogy az ipar - például csereakciók révén - megteremti a fogyasztók érdekeltségét, hogy ne a szemétbe vigyék a megunt portékát.

Az ingyenesség persze csak látszat. Bár a kereskedők, gyártók - a kötelezettek - nem kérhetnének pénzt, ha a kiszuperált tévétől, számítógéptől és hasonló termékektől épp náluk kíván megszabadulni tulajdonosuk, viszont külön anyagi ösztönzés nélkül aligha tenne bárki egy lépést is, hogy a kuka vagy a lomtalanítás helyett máshová cipelje elhasznált készülékét. Ma a lakosság környezettudatos része az önkormányzati hulladékudvarokban ingyen megszabadulhat megunt készülékétől, a cégek viszont nem vihetik oda a berendezéseket, másutt pedig fizetni kell az átvételért. "Évente 500 ezernél is több képcsöves készülék válik hulladékká, ennek körülbelül a tizedét tudnánk feldolgozni. Jelenleg azonban kihasználatlan a kapacitás, mivel egyelőre kevesen ismerik ezt a lehetőséget, és nem sokan hajlandók kifizetni az áfa nélkül 88 forintos kilogrammonkénti kezelési költséget" - tájékoztatta a HVG-t Tihanyi Ervin, a tavaly 1200 tonna különféle elektronikai hulladékot kezelő, az ország első képcsőbontó berendezését működtető Inter-Metál Recycling Kft. üzletágvezetője.

A kezelési díjat a gyártóknak-importőröknek kell majd előteremteniük az új jogszabály jövőre esedékes hatálybalépése után, hogy teljesíthessék az előírt gyűjtési-hasznosítási arányt. A kötelezetteknek az általuk eladott termék fajtájától függően tonnánként 26-100 ezer forintos biztosítékot kellene letenniük, amelyből - mulasztásuk esetén - a zöld hatóság mással elvégeztetheti az előírt hulladékhasznosítást, ráadásul bírságot is kiszabhat. A KVVM becslése szerint az e-hulladék elkülönített gyűjtése, hasznosítása kilogrammonként mintegy 60 forintba kerülne; ekkora drágulást aligha érzékelne a vásárló. Azt persze nehéz előre látni, hogy a hulladékgazdálkodási többletköltség címén - ami az árban elkülönítetten is feltüntethető - nem próbálkoznának-e felfelé kerekítéssel a kötelezettek.

Az elektrohulladék feldolgozása - a hasznosítható anyagok és veszélyes összetevők szétválasztásával - részben piaci alapon már régebben beindult Magyarországon. Az első fecskék közé tartozott az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft., amely - az időközben célelőirányzattá alakult környezetvédelmi alapból - még 1997-ben 23,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 10 millió forint kamatmentes hitelt kapott a frizsiderek bontására. Azóta évi 80 ezer darab fölé nőtt a használt hűtőgépek feldolgozása és mentesítése az ózont károsító freontól, ami az összesen hasznosított 8-9 ezer tonnányi e-hulladék több mint harmada.

Lakosonként 4 kilogramm elektronikai hulladék hasznosítását tűzte ki célul az EU 2006-ra. Ezt Magyarország 2008 végéig fokozatosan tudja csak végrehajtani. "A csatlakozási tárgyalásokon engedélyezett kétéves késéssel 40 ezer tonna e-hulladék visszagyűjtését és megfelelő hasznosítását kell megvalósítanunk" - vázolta Kelemen József, a KVVM vezető főtanácsosa a közeljövő teendőit. 2008-ban például az elhasznált tévékészülékek 33 százalékát kell begyűjteni és ezek 75 százalékát hasznosítani. Addigra a tavalyi 135 ezer tonnával szemben a tárca prognózisa szerint 167 ezerre nő a kidobott elektromos cikkek tömege - igaz, az adatok meglehetősen bizonytalanok. Noha "az elektronikai hulladék kiemelten kezelendő, mennyiségéről jelenleg nincs megbízható statisztika, a területi hulladékgazdálkodási terveket kihirdető miniszteri rendelet ezen adatsorai »bemondásos alapon« készültek" - jelezte az adatszolgáltatás bizonytalanságát a főtanácsos.

A várható hulladéküzlet iránt máris nagy az érdeklődés. Az unió LIFE-III programjától nyert pénz segítségével másfél millió euróból valósítható meg a Hazai Térségfejlesztő Rt. és partnerei - az Atlas Innoglob Kft., a Geonardo Kft. és az ÁTI DEPO Közraktározási Rt. - konzorciumának elképzelése: a fővárosból származó hulladékot Miskolcon dolgoznák fel. Ott a tervek szerint évi 1800-2000 tonna hulladék lesz kezelhető, aminek egy része később akár a szomszédos államokból is származhatna.

A tűzhöz közelebb állók lépéselőnyre tehetnek szert e sajátos piacon. A hulladékkezelési kötelezettséget ugyanis a gyártók többsége vélhetőleg megfelelő szakmai ismeretekkel felvértezett, a Hazai Térségfejlesztő Rt.-hez hasonló koordinátorra bízza, ami a csomagolóiparban például már ma is gyakorlat. A tavaly októberben alakult Elektro-Waste Kht. (EW) tulajdonosai - 11 hulladékgazdálkodási cég - közt szerepel például az 1995-1998 között környezetvédelmi helyettes államtitkári posztot betöltő Kovács Árpád családi vállalkozása, az Ekofutur Kft. és az évi 350 tonna elektrohulladékot feldolgozó Enviroinvest-Waste Kft. is, utóbbiban 2002-ig érdekeltsége volt Szilvásy Györgynek, a zöld tárca egykori és a kultusztárca jelenlegi közigazgatási államtitkárának. Az orvosi műszerektől a lámpatesteken át a számítógépekig mindenfajta elektromos hulladékkal foglalkozni kívánó EW területi igazgatója, az egykor ugyancsak a környezetvédelmi tárcánál dolgozó Sindel István szerint a kilogrammonként 85 forintba kerülő gyűjtés és hasznosítás veszteséges, ugyanis a másodnyersanyag átlagosan csak 25 forintért adható el kilogrammonként. "A különbözetet a koordinátornak fizetendő díjból és a megváltozott munkaképességűek bértámogatásából kellene fedezni" - fejtette ki az EW finanszírozási elképzelését. Szerinte országosan 2 ezer megváltozott munkaképességű dolgozót lehetne így foglalkoztatni. Az EW nyolc regionális, gépesített bontóüzemből és legalább harminc kisebb, egy-egy hulladéktípusra specializálódott kézi szétszerelő üzemből álló hálózatot tervez. Hasonló rendszert tart célszerűnek a szintén koordinátori célra alapított E-Koo Kht. is.

Nem lehet hosszú távon életképes a gyártók nélkül, kizárólag a hulladékfeldolgozásban érdekeltek részvételével létrehozott kezelőszervezet - hűti le az EW reményeit a már említett Tihanyi, aki a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége márciusban alakult elektrohulladék-munkacsoportjának elnökségi tagjaként részt vett a jogszabály előkészítésében is. "A hulladékkezelés fedezetét is a gyártóknak kell előteremteniük, ezért aligha bíznák ezt a feladatot egy nélkülük létrehozott szervezetre" - ismertette cége, az Inter-Metál (az elektrohulladékot feldolgozó, legnagyobb hazai cég) EW-ből való kimaradásának indokát.

A zöld tárca nem éri be a kötelező, és 2008-ig egyre növekvő hasznosítási arányok előírásával. A háztartási eszközöket 83, a távközlési, vezérlésre szolgáló berendezéseket 90, az elektromos játékokat 100, a mobiltelefonokat 1000 forintos termékdíjjal sújtaná kilogrammonként - ez utóbbit nyilvánvalóan a tárca bevételi érdekeltsége, nem pedig a kidobott mobilok környezeti veszélye indokolja (lásd Rázós ökoadók című írásunkat a 88. oldalon). Az is sajátos, hogy az előírt szelektív gyűjtési és hasznosítási arányok elérése esetén díjmentesség jár ugyan, csakhogy nincs összhang a termékdíjtörvény módosító javaslata és a kormányrendelet tervezete között. Utóbbiban ezek az arányok jóval magasabbak. Vagyis például hiába teljesül a rendelettervezetben előírt - jövőre például a tévékre 9 százalékos - begyűjtési arány, a termékdíjtörvény alapján csak 18 százalék fölött járna a díjmentesség, az is csak akkor, ha az így begyűjtött készülékek több mint 55 százalékát hasznosítják is, holott a rendelet e téren 19 százalékkal is beéri. Lehet, hogy a termékdíjtörvény tervezett elvárásai aktív munkára sarkallják a kezelőszervezeteket, de aktív ellenlobbizást is kiválthat a termékeik drágulásától tartó gyártókból.

LUKÁCS BENCE, SZABÓ GÁBOR

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Gazdaság

Rázós ökoadók

A mobiltelefon akkumulátora 30 százaléknyi, az egyéb akkuk ennél kevesebb káros anyagot tartalmaznak - ezzel indokolja...

Torkán akadt a cseh külügynek egy pesti cseh filmfesztiválra szánt orbánozó videóüzenet

Torkán akadt a cseh külügynek egy pesti cseh filmfesztiválra szánt orbánozó videóüzenet

Országos akcióban segítik a szegénységben élők regisztrációját az oltásra

Országos akcióban segítik a szegénységben élők regisztrációját az oltásra

Meggyilkoltak egy bűnügyi újságírót Görögországban

Meggyilkoltak egy bűnügyi újságírót Görögországban