Csűr-csavar

Szokatlan egyetértés alakult ki az aratás után a búzatermés mennyiségét és minőségét illetően a termelők és a kereskedők között: egyik csoport sem vitatja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megállapítását, miszerint az idén 5,8 millió tonna búza termett (HVG, 2004. augusztus 21.). Számháború nélkül azonban mégsem kezdődhet el a szezon. "Néhány százezer tonnával kevesebb búza nyomná most a piacot, ha a kereskedők tavasszal nem lobbiztak volna az állami búzakészletek felszabadítása ellen" - állította a HVG-nek Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára. "Mi a hivatalos, a termelők adataira alapozott számokból dolgozunk, azokból pedig jól látszik, hogy ha valóban 2,9 millió tonna lett volna csupán a tavalyi termés, importra szorult volna az ország" - reagált erre a felvetésre Makay György, a kereskedők és feldolgozók érdekeit képviselő Gabonaszövetség főtitkára, aki szerint az elmúlt évi búzahozam legalább 200 ezer tonnával volt több a hivatalos adatnál. Azért az idei szezonra is akad vitáznivalójuk a feleknek: a kukoricával együtt számolt összes gabonatermést a Gabonaszövetség az FVM és a termelők számánál 1,5 milliónál többre, 16,5 millió tonnára becsüli, ami a rendszerváltás óta rekordnak számítana.

Bármelyik előrejelzés áll majd közelebb a valósághoz, az valószínűnek tűnik, hogy - ha addig nem indul be a búzaexport - október tájékán már komoly raktározási gondjaik támadhatnak a termelőknek. Márpedig a gabonakivitel egyelőre áll. "Az átlagos évekre jellemző augusztus-szeptemberi havi 400-500 ezer tonnás kivitel helyett most ennek körülbelül a tizede az exportforgalom" - számszerűsítette a piaci pangást a HVG-nek Makay. A kereskedelmet szerinte részben az EU 101,77 eurós intervenciós ára bénítja, mivel annak ellenére betölti árvédő funkcióját, hogy a terményt csak november 1-jétől lehet központi felvásárlásra felajánlani (HVG, 2004. július 10.). A termelők az uniós ártámasz ismeretében 22-25 ezer forint közötti árat tartanának reálisnak, miközben lanyha üzletmenet mellett kisebb tételekben 20-23 ezer forint körüli tonnánkénti áron köttetnek üzletek. Makay szerint a jelenlegi piaci helyzetben az ár az uniós intervenció nélkül bizonyosan 20 ezer forint alatt lenne. "Másfél hónap alatt sikerült tudatosítani a termelőkben, hogy az árpát is felajánlhatják intervencióra, addig viszont közvetlenül az aratás után 16-18 ezer forintért is elpasszolták, holott 22 ezer forint alatt szóba sem kellett volna állni senkivel" - mondta a HVG-nek Tóth.

Valószínűleg akkor sem jut ebben az évben pénzhez a termelő, ha már november elején felajánlja gabonáját, mivel a hazai intervenciós ügynökség szerepét betöltő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a beérkezéstől számított öt-hét nap alatt bírálja el a felajánlást, további egy-két hét múlva lehet szállítani a gabonát, amelynek minőségvizsgálata újabb 10-15 napot vesz igénybe, a kifizetés pedig csupán az ezt követő betárolás után 30-35 nappal lesz esedékes. A MOSZ - holland agroökológiai kutatásokra hivatkozva - ezért is tartja fontosnak, hogy az FVM tovább lobbizzon Brüsszelben azért, hogy Magyarországot a déli gabonatermő zónába sorolja az EU, ahol augusztus 1-jén kezdődik az intervenciós időszak.

A piaci pangás oka alapvetően mégiscsak az, hogy nem csupán Magyarországon, hanem az egész északi féltekén különösen bőségesre sikeredett a gabonatermés. A Gabonaszövetség információi szerint Oroszországban legalább 15 millió tonnás az exportárualap, amely az uniós intervenciós árral védett terményekénél jobb eséllyel indulhat a világpiacon. Makay úgy véli, ebben a szezonban is megismétlődhet, ami 2001-2002-ben, amikor az orosz búza ára a fekete-tengeri kikötőkben 80 dollár (jelenlegi árfolyamon 64,7 euró) alá ment. Ezzel, illetve a tonnánkénti 12 eurós vámmal számolva Brüsszel 2,982 millió tonnás kedvezményes importkvótájából 2,37 millió tonna akár be is jöhet az EU-ba Oroszországból, annak ellenére, hogy az unióban is felesleg van - ez pedig tovább rontja a magyar gabona esélyeit.

Ebben a helyzetben nem csoda, ha csak a Brüsszeltől 1 millió tonna búzára kért exporttámogatásban bíznak a piaci szereplők, az erre szóló pályázatot viszont októbernél előbb még az optimisták szerint sem írja ki az EU. Pedig korábban úgy számolt mindenki, hogy a szintén rekordtermést ígérő kukorica aratásáig 1 millió tonna kalászost ki kell vinni az országból, hogy legyen helye a tengerinek és az olajos növényeknek. Utóbbiakból is jó hozam várható ugyanis: repcéből 270-280 ezer, napraforgóból pedig 850-950 ezer tonna. Ráadásul a repcét ez évtől kezdve nem Magyarországon, hanem főleg Ausztriában dolgozza fel a Cereol-utód Bunge Rt., amely a tárolási szempontból a gabonánál helyigényesebb napraforgótermésből 450 ezer tonna átvételét tervezi ebben a szezonban.

Egyelőre nem látszik tehát, hol lesz helye a 15-16,5 millió tonnás gabona-, plusz az 1,12-1,23 millió tonnás olajosmag-termésnek, még ha a termény egy része közvetlenül az aratás után vevőre talál is. Az MVH ugyanis csupán 12 millió tonna raktárkapacitást regisztrált. Ha a következő két hónapban sem változik a helyzet, gabonapiaci szakértők szerint végső megoldásként a termelők kitolják majd a betakarítást, és akár decemberig lábon hagyják a földeken a kukoricát.

Miközben a gazdák a novembert várják, az MVH-nak szeptember végéig lehet felajánlani az intervenció keretében felvásárlandó gabona tárolására alkalmas raktárakat. Augusztus 19-éig 1,9 millió tonnányi magtárra érkezett ajánlat, ezek 25 százalékánál ellenőrizte a hivatal, megfelelnek-e a még áprilisban kiadott FVM-rendelet által megszabott követelményeknek, s csupán 50 százalékuknál nem talált kivetnivalót. Mindezt úgy, hogy az első 10 százalékból gyakorlatilag mindegyik verte a lécet - sokan például a telepengedélyt sem tudták felmutatni, mondván, nem gondolták volna, hogy a rendeletben leírtakat valóban ellenőrizni is fogják -, az arány pedig azóta javult nagyot, hogy az állami tulajdonú Concordia Rt. raktárai is bekerültek a szórásba. Legtöbbször a minősítő laboreszközök, a minimum 30 tonnás hídmérleg, a szakképzett munkaerő, illetve a műszaki dokumentáció hiánya, valamint a nem megfelelő raktárnyilvántartás miatt akadtak fenn a rostán a bejelentkezők. Alapvetően megoldatlan a rendeletben követelményként előírt veszélyeshulladék-kezelés is, ebben az ügyben viszont az FVM várhatóan enyhíti a követelményeket.

"Ebben a gyászos mérlegben néhány hivatalnoki túlkapás is benne van" - mondta a HVG-nek Makay, így minősítve, amikor például nem elégedtek meg a kapacitást leíró méretezett helyszínrajzzal, hanem komplett tervrajzot követeltek, vagy amikor repedt padozat miatt utasították el a raktárt. Bár több hónapos előrejelzésre senki sem vállalkozik a gabonapiacon, ha nem fordul a trend, valószínű, hogy az intervenciós raktár is kevés lesz, mivel az MVH szerint is várhatóan 1,5-2 millió tonna búzát és őszi árpát ajánlanak fel a termelők, amit tetézhet a Gabonaszövetség előrejelzései alapján további 2 millió tonna kukorica. Ha nem lesz elég a hazai raktártér, más uniós országokba kell szállítani a gabonát.

Sem a hatalmas búzamennyiség, sem a kiváló minőség nem látszik egyelőre a pékeknél, akik 2-3 milliárd forintért lobbiznak az FVM-nél, miközben 10-15 százalékos áremelést próbálnak elérni a kereskedőknél. "Legalább a pályázatokon való részvétel lehetőségét kérjük, hogy az uniós követelményeknek megfelelően tudjuk korszerűsíteni a pékségeket" - mondta a HVG-nek Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke. Szeptember végéig várnak választ a tárcától, s ha az kedvezőtlen lesz a számukra, illetve nem sikerül árat emelniük, sztrájkra is készek - tette hozzá. Szerinte a magyar búza minőségén kellene javítani, hogy kiküszöbölhessék a különböző adalékanyagok használatát, ami kilónként 5-7 forintos költségcsökkenést hozna a számukra.

KELEMEN ZOLTÁN