Kívánsághangverseny

Szűk mozgástérben is versenyképességet javító intézkedéseket sürgetnek a várhatóan Gyurcsány Ferenc vezette új kormánytól a piaci szereplők. Hiteles és végrehajtható programot vár Orbán István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, az Egis Gyógyszergyár Rt. vezérigazgatója, aki pozitív folyamatként értékelte, hogy a hazai GDP-növekedés mértéke meghaladja más EU-tagállamokét, és hogy ezt a bővülést az export, nem pedig a belső fogyasztás viszi előre. Ugyanakkor aggályosnak találja, hogy miközben a lakosság nettó hitelfelvevő, a vállalati szféra nettó megtakarító. Ennek éppen fordítva kellene lennie - hangsúlyozta, hozzátéve: kérdés, hogy a kormány talál-e megoldást a feltételek és ezzel együtt a helyzet megváltoztatására. A társasági adó mértékének csökkentését nem reméli, sokkal inkább az iparűzési adóét, feltéve, hogy az emiatt kieső önkormányzati bevételek pótlásáról gondoskodik a kormány. Orbán szerint a reformok elindítását nehezíti, hogy azok első szakasza nem hozza, hanem viszi a pénzt.

"Regionális tőzsdeszövetségben látjuk a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) jövőjét, s reméljük, hogy a varsói tőzsde privatizációjakor - amin részt kívánunk venni - nemcsak az osztrák, hanem a magyar kormány támogatását is megkapjuk, ami a magyar piac számára előnyösen befolyásolhatná az ottani döntéshozókat" - említette az új kabinettel kapcsolatos egyik elvárását Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke. Szeretnék, ha a tőzsde nagyobb szerepet kapna a magánosításra váró cégek privatizációjában, ha az új kormány elősegítené a középvállalkozások megerősödését és részvénytársasággá alakulásukat, s a tőzsdére jutás költségeinek részbeni megtérítésével normatív támogatásban részesítené őket. A BÉT-elnök szerint kívánatos lenne a hazai befektetési kedv élénkítése, ezen belül is a lakosság ösztönzése erre a modern megtakarítási formára. Úgy véli: ehhez elengedhetetlen lenne a megszüntetett befektetési adóhitel felülvizsgálata, és egy időre még biztosan el kellene felejteni a tőzsdeiárfolyamnyereség-adót.

Egyensúly a büdzsében, megtakarítás az állami szektorban, fejlesztések PPP-vel (public private partnership, azaz közberuházás a magántőke bevonásával) - sorolta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elvárásait a HVG-nek Bartha Ferenc egykori jegybankelnök. A VOSZ emellett a munkabéreket és az osztalékot terhelő adó csökkentését és az uniós források maximális kihasználását lehetővé tevő adó- és támogatáspolitikát forszírozza, továbbá hogy a támogatásokhoz a hazai vállalkozások a multinacionális cégekkel azonos eséllyel juthassanak hozzá. Hasonlóképpen fogalmazott Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke is, hangsúlyozva, hogy a kormány mintegy 20 milliárd forintnyi uniós támogatási pályázat meghirdetésével adós, s ennek elmaradása sok gazda lába alól húzhatja ki a talajt. Változtatásra szorul szerinte, hogy miközben az egyéni gazdálkodók a termőföldek 57 százalékát hasznosítják, a hitelekből csak 12-13 százalékuk részesedik. Az őstermelők esetében komoly sérelemnek tartja, ezért változást remél abban is, hogy miközben a mezőgazdasági termékek általános forgalmi adója 15 százalék, a kompenzációs felár csak 12 százalék.

"Az átlagos és az annál kisebb jövedelmeknél mérsékelni kell a személyijövedelemadó-kulcsokat, az átlagjövedelem nem eshet a legfelsőbb adósávba" - sorolta a munkavállalói igényeket Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, hozzátéve, hogy júliusi konzultációjukon ezzel a pénzügyminiszter is egyetértett. Az MSZOSZ évi 6 millió forint jövedelem felett tartja elképzelhetőnek egyes adókedvezmények csökkentését, de álláspontja szerint ez nem érinthetné például a családi adókedvezményt. Emellett azt várják a leendő kormánytól, hogy a munkaerő-piaci alapból a mostaninál nagyobb summát javasoljon a foglalkoztatás bővítésére, továbbá hogy 2005-ben a reálbérek a GDP-növekedéssel megegyező mértékben nőjenek.