Protekció nélkül

"Talán a hasonló történelmi múlt teszi, talán az iróniába hajló humor, de ahogy először megérkeztünk Magyarországra, még turistaként, rögtön otthon éreztem magam" - állt elő egy eddig ritkán emlegetett tőkevonzó tényezővel a HVG-nek Eamonn Tynan, a Springhill ír konyhabútorgyártó kisvállalat alapítója, aki szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ötvenfős cég Magyarországon keressen partnert első külföldi beruházásához.

Másokat más kedvező tapasztalatok késztetnek terjeszkedésre. Így például első budapesti vállalkozásának váratlan sikere után már a második elegáns üzletét nyitja meg a napokban a Ferihegyi repülőtéren a bécsi M. Frey Wille GmbH; a Régiposta utcában már 2002 óta értékesít tűzzománccal kombinált egyedi ékszereket, évi 80-90 millió forintos forgalommal. De akadt, akit az uniós csatlakozás vett rá magyarországi céglétesítésre: a párizsi Manutan International S.A. ügyvédje május 1-je után két héttel már a cégbíróságon toporgott csomagküldő szolgálatra szakosodott leányvállalata alapítási dokumentumaival. Az oszakai Nissin Food Product Co. Ltd. cégalapítás helyett inkább megvette a koreai Hanwha-csoporttól a Smacket és más zacskós tésztaleveseket egy kecskeméti gyárban előállító Hanwha Élelmiszerek Kft.-t, amit a cégbíróságon épp április 30-án vezettek át.

A kis- és középvállalkozások, amelyek néhány tízmilliós vagy legfeljebb néhány milliárd forintos összegeket fektetnek be Magyarországon, piacot és képzett - de az európainál vagy amerikainál olcsóbb - munkaerőt keresnek; ebben a sorrendben. A Magyarországon működő körülbelül 30 ezer külföldi vállalkozás 95-98 százalékát ők adják. Az alkalmazottak 65-66 százalékát foglalkoztató, de a bruttó hazai összterméknek (GDP) csak 40 százalékát előállító kis- és középvállalati szektornak adott új külfölditőke-injekció a kisvállalkozók országává teheti Magyarországot. De nem az egyszemélyes kft-k és kényszervállalkozó bt-k országává. Az uniós meghatározás ugyanis az utóbbiakat - a kilenc főnél kevesebbet alkalmazó cégeket - mikrovállalkozásoknak tekinti; kisvállalkozásnak az számít, amely 10-49 főt alkalmaz, vagy legfeljebb 10 millió eurós árbevételre tesz szert egy évben, míg a középvállalati limit 250 fő, illetve 50 millió euró. Magyarországon a két felső kategória árbevételi küszöbe 2005 januárjáig átmenetileg 7 millió, illetve 40 millió euró - minden másban az uniós elvek érvényesek.

Csak az osztrákok több mint 140 új céget alapítottak az idén - mondták a HVG-nek a nagykövetség kereskedelmi osztályán. Az ősszel máshonnan is tucatjával érkeznek az üzletember-delegációk, az amerikai, brit és koreai kereskedelmi tanácsosok munkatársai együttesen több száz vállalkozót kalauzolnak majd el az őket érdeklő helyszínekre. Becslések szerint 2004 első negyedévében (a második negyedéves adatokat lapzártánk után teszi közzé a Magyar Nemzeti Bank) a kisebb külföldi vállalkozások már majdnem feleannyi tőkét hozhattak az országba, mint az itt már megtelepedett nagyok (lásd grafikonunkat). Mivel 2004-ben a nagyvállalatok tőkebehozatala a folyó fizetési mérlegben inkább az újrabefektetett profit rubrikában jelenik meg - hiszen számottevő új multi alig jelent meg a magyar piacon, viszont a nyereség visszaforgatása továbbra is tipikus -, a nem ebből származó tőkebeáramlás zömében kisebb befektetéseket takarhat. A tömeges privatizáció időszakában ez még nem így volt; a részvény és egyéb részesedés címén elkönyvelt összeget is szinte egy az egyben a multik beruházásai adták.

Az uniós joganyag életbe lépése a jelek szerint érzékelhetően növelte Magyarország vonzerejét a külföldi cégtulajdonosok szemében. Olykor gyakorlatias megfontolások alapján döntöttek. A Manutan Hungária Kft. például korábban azért nem terjeszkedett Magyarországon, mert csehországi regionális raktárából nem tudta volna 48 óra alatt kiszállítani az ötszáz oldalas katalógusából rendelt széket, raktártargoncát vagy egyéb árut. Most - mivel az EU-tagság óta nincs időrabló vámoltatás - itt is képes erre. A Közép- és Kelet-Európa szinte összes országában megtelepedett vállalkozás motivációiról az is sokat elárul, hogy a júniusban kiadott első magyar nyelvű katalógusból eddig körülbelül ezer hazai cég rendelt, jelentős hányaduk a Manutan International szerződéses partnere, mint a Michelin vagy a szintén francia Schneider Electric.

Az uniós "kicsik" többnyire már a csatlakozás időpontjának kitűzésekor pozíciót kerestek a magyar piacon, az unión kívüliek viszont kivárták a tényleges EU-tagságot. "A távolibb országok, mint az Egyesült Államok vagy Japán, kockázatkerülő kisebb vállalkozásai számára csak a csatlakozás jogi megtörténtével vált kereskedelmileg biztonságosabbá Magyarország" - mondta a HVG-nek Hegedűs Péter, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke. Ezt mérlegelték a japán Nissin Foods Kft. vezetői is, akik azt tervezik, a kecskeméti gyár megvásárlásával az egész uniós piacon megvetik a lábukat. A kellő körültekintés azonban elkerülhetetlen. "Kis cég a miénk, és mint az ilyeneknél lenni szokott, nem dúskálunk menedzsertehetségekben. Ezért olyan kisvállalkozást szeretnénk részben vagy egészben felvásárolni, amelynek bejáratott vezetése van" - mondta Eamonn Tynan. "Kínában gyártatjuk azokat a termékeket, amelyeknek nagy az élőmunkaigénye és kicsi a hozzáadott értéke. Magyarország más. Ez lesz az első ország, ahol tulajdonosként jelenünk meg" - tette hozzá az 1981-ben alapított és Írország egyik legsikeresebb konyhabútorgyártójává vált cég nyugdíjas tulajdonosa.

A Tynanhoz hasonló független vállalkozók szárnypróbálgatásánál azonban gyakoribb eset, hogy egy eleve multinacionális középvállalat ver itt is gyökeret. A világszerte 450 főt foglalkoztató, 300 millió dolláros éves árbevétellel számoló, világítóberendezéseket gyártó amerikai Innotec-csoport például Düsseldorfból költöztette át európai központját Budakeszire; az alig egy éve működő Innotec Magyar Kft. nyolc mérnököt és egy HR-szakembert foglalkoztat. Az áttelepülés mellett szólt az egyetemi képzés magas színvonala és a nyugat-európai megrendelők közelsége. "És azért ez mégiscsak viszonylag olcsó ország" - tette hozzá Matthew Elenbaas, a kft ügyvezető igazgatója, aki ezt mérnökeire érti, nem a betanított munkásokra. Az Innotec Kft. most már azt tervezi, hogy a nyugat-európai megrendelők mellett felkeresi a magyar autóipari gyártókat is.

Már csak azért is szükség van a kisebb cégek becsábítására, mert új nagybefektető érkezésére nemigen lehet számítani. "Azok a multik, amelyek ide akartak jönni, ezt zömében már a kilencvenes években megtették" - vélekedik Spányik Péter, az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. megbízott vezérigazgatója. Magyarországon már csak elvétve akadnak nagyvállalati felvásárlási célpontok, s a közepesek is gyorsan fogynak, mivel sok külföldi cég nem akar 10 millió eurós árbevételnél kevesebbet elérő vállalkozással vesződni - mondta a HVG-nek Varga Miklós, a PricewaterhouseCoopers pénzügyi tanácsadó vezető menedzsere. A mintegy 5 ezer magyarországi középvállalkozásból - az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet adatai szerint - alig ötven éri el ezt a méretet.

A gazdaságban szép csönden végbemenő szerkezetváltást a kivonuló európai kis- és középvállalkozásokon is le lehet mérni. A nagy élőmunka-igényű ágazatokban, mint a ruha- és cipőipar, már a minőségi gyártók sem tudnak megmaradni Magyarországon. A francia Chantelle S.A. fehérneműgyártó magyar leányvállalata, a Pasha Kft. a csoport második legdrágább, ám termelékenységét gyorsan javító leányvállalataként sem képes mind a két üzemét megtartani: a termékek iránt csökkenő világpiaci kereslet miatt kénytelenek becsukni a Tamásiban lévőt, s a dombóvári székhelyen is leépíteni - összesen háromszáz embert küldve el a Magyarországon foglalkoztatott hatszázból.

A kisebb vállalkozások pontosan ugyanazokat a versenyképességi tényezőket mérlegelik, mint a nagyok - kommentálta a fejleményeket Spányik -, csak még óvatosabbak. "Egy középvállalat a teljes bukást kockáztatja a terjeszkedéssel" - magyarázza, de hozzáteszi: viszont nehezebben hagynak el egy olyan országot, ahol már megtelepedtek, mint a tőkeerős globális nagyvállalatok. A konjunkturális ingadozásokat jobban tűrik, kevésbé hajlamosak leépíteni az első hidegebb világgazdasági fuvallatra. Ám nem csupán ebben különböznek a multiktól. A világgazdaság lendületét adó nagyok ugyanis a korábban elsősorban adókedvezményt kínáló Magyarországon az idén kiharcolták, hogy egyedi kormánydöntés alapján a beruházás lezárultával egy összegben kaphassák meg a fejlesztéseikhez - például munkahelyteremtés címén - nyújtott állami támogatást. A kicsik ezt nem tehetik meg, ők csak a megpályázható vagy automatikusan járó adófizetői pénzeket vehetik igénybe, mivel - a nagyokkal ellentétben - ők nem jutnak be kormányfőhöz, miniszterekhez.

DÓRA MELINDA TÜNDE