Újrarajzolandó tőketérkép

"2003-ban ismét meghaladta a Magyarországon eddig összesen befektetett külföldi működőtőke (Foreign Direct Investment...

  • unknown unknown
Újrarajzolandó tőketérkép

"2003-ban ismét meghaladta a Magyarországon eddig összesen befektetett külföldi működőtőke (Foreign Direct Investment, FDI) összege Csehországét, így helyreállhat nemzeti büszkeségünk" - kommentálta az ENSZ fejlesztési szervezete, az UNCTAD múlt héten kiadott jelentését Csáki György, az Általános Vállalkozási Főiskola tanára. A világ FDI-áramlását nemzeti adatszolgáltatások alapján összesítő 2004-es jelentés tanúsága szerint ugyanis 1990-től 2003-ig 42,9 milliárd dollár beruházás érkezett Magyarországra, szemben a csehországi 41 milliárddal. Ez az előny azonban inkább a cseh tőkebeáramlás lassulásának, mint a magyar gyorsulásának köszönhető. A cseh gazdaság 2000-től 2002-ig évi 6-8 milliárd dollár tőkét szívott fel az akkor intenzív privatizáció révén, 2003-ban azonban tőkevonzó képessége már alig 100 millió dollárral haladta meg Magyarországét, ahol 2003-ban 2,47 milliárd dollár volt az FDI, ami lassulást jelent a 2001-ben még 3,93 milliárd dolláros, 2002-ben pedig 2,84 milliárdos tőkeimporthoz viszonyítva.

Ám a térség többi országához képest már az is teljesítmény, hogy a magyarországi FDI nem csökkent ennél jobban. A közép- és kelet-európai országokba irányuló befektetések összege 2003-ban a 2002-es alig több mint harmadára, 21 milliárd dollárra esett vissza a cseh és a szlovák privatizáció zömének lezárultával (Szlovákia még az 1 milliárd dolláros küszöböt sem érte el 2003-ban; igaz, a 2003 végén, illetve 2004 elején elnyert PSA- és Hyundai-beruházásokkal már egészen más lesz a kép). A világ egészében összesen 600 milliárd dollárra tehető tőkeáramlás 50 milliárd dolláros bővüléséből 2003-ban Oroszország sem vehette ki a részét: a 2002-ben még 3,5 milliárd dolláros FDI 2003-ra 1 milliárdra apadt. "A zuhanás minket is váratlanul ért" - állapította meg Carlos Fortin, az UNCTAD második számú vezetője, aki középtávon a térség tőkeimportjának gyorsulására számít.

Erre már csak azért is jó esély van, mert a világ tőkeáramlataiban egyre erőteljesebbek a szolgáltatások. Míg az 1970-es években a kihelyezett tőke negyede, 2002-re már 4 ezer milliárd dollár, azaz a tőkeállomány 60 százaléka volt e körbe sorolható. Az UNCTAD elemzői szerint ez a trend folytatódik. Ebből pedig az egyre növekvő számú exportorientált szolgáltatóközpontnak helyet adó Magyarország is profitálhat, hiszen a főként az USA-ból és az EU-ból kihelyezett tőke 3 százalékát vonzó közép- és kelet-európai térség országai közül ide telepítették eddig a legtöbb szolgáltatóközpontot: a térségbe 2002-ig érkezett 91 ügyfélszolgálati (call-center), informatikai, regionális vagy egyéb központból 26 választotta Magyarországot, míg Csehországot húsz.

A világgazdaság élénkülésének kedvezményezettjei a fejlődő országok voltak, az ezekbe irányuló FDI 9 százalékkal bővült. Az egyebek között az Oroszországból kimentett tőkének "új otthont" adó Luxemburg (87 milliárd dollár) után ugyanis tavaly Kína volt a második legnagyobb tőkebefogadó ország (54 milliárd dollár). Ezzel a külföldi beruházások értéke először haladta meg az USA-ban végrehajtottakét, ahol a 2002-es 64 milliárd dollár után 2003-ban csak 29 milliárdot fektettek be.