Részben az egész

Rekordsebességgel rostálta meg tagjait idén szeptemberre az egyik legpatinásabb, 1968-1973 között Demján Sándor által elnökölt székesfehérvári Gorsium Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet (Gorsium ÁFéSZ). Június óta több mint 4 ezren éltek az igazgatóság (it) által kezdeményezett, három hónapra szóló üzletrész-visszavásárlási ajánlattal. Ez papíron a tagság felét jelenti, valójában azonban közel 90 százalékát teszi ki: a mintegy 10 ezres létszámból 5 ezren ugyanis máig nem vették át a szövetkezeti vagyonból 1992-ben, a szövetkezeti törvény alapján nevükre kiállított üzletrész-igazolást, és nem reagáltak egyetlen írásos megkeresésre azóta sem. A nyilvántartásban szereplő további 5 ezer, átlagosan 70-80 év közötti kisnyugdíjas pedig már a részközgyűlésekre is alig járt el. Több ezren közülük azonban váratlanul aktivizálták magukat, ami nem is csoda.

Az it ugyanis hivatalos ajánlatához, miszerint az 5 ezertől 100 ezer forintig terjedő üzletrészeket az áFéSZ 100 százalékos névértéken szeptember 30-áig visszavásárolja, egy magyarázó levelet is mellékelt. Ez utóbbi a korábbi évektől eltérően sötét képet fest a szövetkezet jövőjéről. A levél szerint "a külföldi üzletláncok tömeges megjelenése egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtett, amely veszélyezteti a szövetkezet további eredményes működését. Úgy ítéljük meg, most még olyan tőkeerős a szövetkezet, hogy fel tudja vállalni a tagsággal való tisztességes elszámolást", ami azonban az it szerint "hatalmas anyagi áldozatot követel". Az ezek után is bizonytalankodóknak pedig jelezték, "ajánlatunkat 2004. szeptember 30-áig tartjuk fent, a továbbiakban nem garantáljuk a kifizetéseket". Az érvelés hatott, a tagság tömegesen kérte a szövetkezeti üzletrészek és a részjegyek visszafizetését.

A visszavásárlásokba mindazonáltal aligha fog belerokkanni a Gorsium. Az üzletrészek névértéke összesen mintegy 160 millió forintra rúg, amiből közel 70 millió forintot tesz ki az értékpapírjukért nem jelentkezettek részesedése, azaz hozzávetőleg csupán 90 millió forintot kell az évek óta stabilan 5 ezres létszámú tagságnak kipengetni. A cégbírósági dokumentumok szerint van miből. A szövetkezet jegyzett tőkéje 168,6 millió, saját tőkéje pedig 424,7 millió forint. A Gorsium vagyonának piaci értéke azonban ennél is nagyobb: a közel harminc bolt, étterem - harmada Székesfehérváron található - összalapterülete eléri a 7 ezer négyzetmétert, és együttes forgalmi értéke az ingatlanszakértők becslése szerint 800-900 millió forintra tehető. Székesfehérváron - egyebek között a multinacionális cégek betelepülése következtében - az utóbbi években megugrottak az ingatlanárak: manapság négyzetméterenként 100-200 ezer forintot is elkérnek egy-egy frekventált helyen lévő telekért, épületért. A cégbírósági dokumentumok szerint a szövetkezetnek ráadásul nincs szüksége egyetlen üzlet beáldozására sem a tagok kifizetéséhez. Az it ugyanis júniusban úgy döntött, hogy 62,5 millió forintért a székesfehérvári székházát adja el az általa tulajdonolt, 2000 decemberében létrehozott, a székházban eddig bérlőként tevékenykedő Gorsium Coop Rt.-nek, amelybe korábban a szövetkezet szinte teljes vagyonát apportálta. Ha pedig a 60 millió forint sem volna elég, az áFéSZ a kifizetésekre hitelt vesz fel.

Az üzletrészek visszavásárlása a tömeges jelentkezés ellenére sem aratott osztatlan elismerést a tagság körében, ámbár a Gorsium ÁFéSZ elnöke, Németh László azt állította a HVG-nek, tapasztalta szerint a tagok hálásak a visszavásárlással kapott "ingyenpénzért". Az 1992-es szövetkezeti törvény alapján, a tagsági idejük figyelembevételével a szövetkezeti tagok térítésmentesen jutottak az üzletrészekhez, de ebből mind ez idáig nem sok hasznuk volt. A Gorsium ÁFéSZ osztalékot nem fizetett, helyette ajándékcsomagokkal, az utóbbi években pedig 500 forint értékű ajándékutalványokkal kompenzálta tagjait. Amit többségük "könnyek között szokott átvenni" - ezt állította legalábbis a cégbírósági dokumentumok szerint az áFéSZ felügyelőbizottsági elnöke az idén márciusi küldöttgyűlésen.

Szórólapok tűntek fel azonban augusztus végén az áFéSZ-üzletekben - amelyeket az it villámgyorsan összeszedetett -, és ezek írói megkérdőjelezik a visszavásárlási ügylet értékarányos voltát a szövetkezeti vagyonhoz képest. Mi több, a HVG értesülése szerint akad olyan tag is, aki későn kapcsolt, és feltűnő értékaránytalanság, megtévesztésre alkalmas információk közlése miatt pert fontolgat az it ellen. A bent maradt kisebbség üzletrészének értéke ugyanis a többség kiválása után egy csapásra a többszörösére növekedett. Az egy főre jutó vagyonérték e szűk körben még emelkedik is, a tagságot második körben az it ugyanis tovább rostálja. A szövetkezet alapszabályának júniusi megváltoztatása szerint csak az maradhat a Gorsium tagja, aki ugyancsak szeptember 30-áig ezer forint névértékű részjegyét (a részjegy testesíti meg a tagsági viszonyt) 40 ezer forintra felemeli. Mégpedig ezzel az illető "anyagi kockázatot is vállal" - célozgat levelében az it. Ha a szövetkezeti tag az összeget sokallja, netán visszaretten a pontosan ki nem fejtett pénzügyi kockázattól, és nem emeli meg részjegye összegét - vagyis nem fizet -, tagsága automatikusan megszűnik, szeptember végén törlik a nyilvántartásból. Az idős, zömében 50-60 ezer forintos nyugdíjból élők számára ez túlságosan nagy áldozatot jelenthetett, a múlt hét végéig mindössze negyvenen éltek a lehetőséggel, miáltal a szavazati joggal is rendelkező tagság létszáma néhány tucatra korlátozódott.

A szövetkezet átalakítása tovább már nem volt halogatható - fejtegette Németh László a HVG-nek. A 2000-es szövetkezeti törvény ugyanis megriasztotta a szövetkezeteket. A jogszabály már nem ismeri a szövetkezeti üzletrész fogalmát, csak a részjegyét, sőt egy - idén január 1-jével hatályon kívül helyezett - rendelkezés úgy szólt, hogy a szövetkezetek új üzletrészt nem bocsáthatnak ki, a meglévőket pedig be kell vonniuk az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó jogszabályok szerint. Az a szövetkezet pedig, amely ennek 2005 végéig nem tesz eleget, vagy nem alakul át gazdasági társasággá, jogutód nélkül megszűnik. Németh szerint bár ilyen szankciót a most készülő új jogszabály tervezete nem tartalmaz, aggályos, hogy ez is csak részjegyet vesz figyelembe. A Gorsium - a mintegy kétszáz más élelmiszer-kereskedelmi, ipari szövetkezethez hasonlóan - a 2000. évi törvény hatálybalépését követően megpróbált a nagyobb biztonságot nyújtó társasági törvény védőernyője alá evickélni; ennek előfutára volt a Gorsium Coop Rt. megalakítása, amelybe átpumpálták a szövetkezeti vagyont. Noha az áFéSZ társasággá alakítása egyelőre nincs napirenden - jegyezte meg Németh -, a későbbiekben nem zárható ki a mostani működési forma megváltoztatása. A HVG úgy tudja, az egyik változat szerint fokozatosan bevonnák a szövetkezeti üzletrészeket, és helyettük néhány tucat részjegyet alakítanak át részvénnyé vagy társasági üzletrésszé.

A többezres létszámcsökkentés mellett szólt az is - mondta az elnök -, hogy ilyen méretű taglétszámmal nehézkes, lassú az üzleti döntések meghozatala. Az it abban bízik, hogy a magasabb névértékű részjeggyel "megtizedelt" tagság érdekeltebb lesz az szövetkezet ügyeinek intézésében. Bár az egyelőre nem körvonalazódik, hogy a töredékére olvadt tagság miként veszi fel a kesztyűt az egyre élesedő konkurenciával, amire az it levelében utalt; ezt alighanem az áFéSZ-üzletek bérlőire hárítja majd. A székesfehérvári és a sárszentmihályi áFéSZ összeolvadásából a hetvenes években létrejött és az utóbbi években az üzletek bérbeadásával foglalkozó Gorsium a cégbírósági dokumentumok szerint ugyanis idén júniustól az alapszabály módosításával "hivatalosan" is deklarálta a kiskereskedelmi tevékenységet felváltó új irányt: a vagyonhasznosítást és az ingatlanok bérbeadását.

MINK MÁRIA