A hét legfontosabb eseménye volt a Fitch hitelminősítő intézet éven túli forintban fennálló magyar államadósságra (praktikusan: államkötvények) vonatkozó leminősítése. Az intézet már korábban jelezte, hogy „figyelő listára” került országunk, mivel a rendkívül magas államháztartási hiány mértéke láthatóan nem mérséklődik. Ugyanakkor a „comment” kiemeli, hogy pozitív tendenciák is érezhetők Magyarországon, mivel az export dinamikusan növekszik, a működő tőke beruházások pedig újra az élénkülés jeleit mutatják.

Mindezek ellenére nem tartják elfogadhatónak az eddigi besorolás mellett azt, hogy 2004 már a harmadik év amikor nem teljesülnek a költségvetés sarokszámai. Továbbá felhívják a figyelmet arra, hogy a konvergencia, az euróövezeti csatlakozás időpontja tovább tolódhat, ha nem történik mélyreható változás az állami gazdálkodás területén.

A fent említett makrogazdasági feszültségekről a korábbiakban már többször szóltunk. Véleményünk szerint ma ez jelenti a legfőbb kockázati tényezőt a befektetések tekintetében. Ezzel magyarázható, hogy – utólag persze könnyen beláthatóan – talán túlságosan defenzív befektetési politika mentén hozzuk meg döntéseinket befektetési ajánlataink tekintetében. Bár az ajánlások heti rendszerességgel jelennek meg, mégis figyelembe kell vennünk, hogy az egy-egy hét befektetései egy hosszabb távú stratégia részét képezik, döntéseink hétről hétre nem függetlenek egymástól.

A körülmények (Oldaltörés)

A Fitch hitelminősítő intézet fent említett keddi leminősítése csak átmeneti zavarokat okozott a piacon. A hirtelen gyengülő forint 249-es szintet is elért az euróval szemben, de két óra elteltével már nem érződött az idegesség a piaci szereplők részéről. Többen ezt pozitív jelként értelmezték és továbbra is forint vételekkel erősítették a hazai fizetőeszközt. Azt azonban látni kell, hogy a korábbi szintekre már nem tért vissza a forint, ha nem is sokkal, de alacsonyabban jegyzik az euróval szemben. Érezhető ugyanis egy enyhe piaci hangulatváltozás, a kereskedők jelzései szerint a külföldi befektetők erősen ügyelnek a forintpozícióikra. Ez azt jelenti, hogy egy újabb kilengés nagyobb lavinát is elindíthat.

A héten – és várhatóan a következő pár napban – még nem reális ennek a negatív tendenciának a felgyorsulása, de ideje felkészülni egy esetleges hirtelen árfolyam gyengülésre. Természetesen az sem elképzelhetetlen, hogy csak lassú folyamat lesz a hazai fizetőeszköz gyengülése.

A leminősítés azonnali hatása nem csak hazánkban, hanem régiónk egészében érződött. Lengyelországban az eddigi legnagyobb eurókötvény kibocsátást zavarta meg a Magyarországot érintő leminősítés. Ebből is látható, hogy a professzionális befektetők regionális szinten gondolkodnak és kezelik befektetéseiket. Ezért érdemes nekünk is figyelemmel kísérni a környező országok gazdasági eseményeit. Ma általánosságban az mondható el, hogy – a hasonló pályán mozgó, de eltérő fundamentumú - kelet-európai országok irányába áramló tőke nagymértékben segíti a gazdasági növekedés fokozását, ugyanakkor az egyensúlyi problémákat is okoz.

Ezen a ponton van mindennél nagyobb felelőssége az országok gazdaságirányítóinak. Egyensúlyi helyzetet kell teremteni az államadósság finanszírozásában fontos szerepet játszó portfólió befektetések, illetve a termelő ágazatok – ezen keresztül az export – fellendítéséhez nélkülözhetetlen működő tőke beruházások közt.

Az előző kitérő fontos volt az állampapír piac megítélése szempontjából, mivel ajánlásunk a mai csökkenő hozamkörnyezetben nem feltétlenül tűnik követhetőnek.

De mint az ábrán is látható a hozamok csökkenése megállt, a távolabbi lejáratok hozamai pedig enyhe emelkedést mutatnak. Az is elgondolkodtató, hogy – mint azt több 2004-ről szóló elemzés is kiemeli – tavaly nem nőtt a külföldiek kezén lévő állampapír állomány. Így az a feltételezés, hogy a 2004-es év végén bekövetkezett hozamesés a belföldi szereplőknek köszönhetően igazolódni látszik. Ennek a megállapításnak azért van komoly jelentősége, mert a továbbiakra nézve a hazai befektetői kör tőkeereje nem lesz képes fenntartani a csökkenő trendet. Másrészt viszont nagy a valószínűsége annak, hogy „soft landing” következik, tehát nem hirtelen emelkednek a hozamok, hanem egy hosszabb trend kezdődik el.

Ezért ma azt mondhatjuk, hogy az igen rövid 3-6 hónapos futamidők vásárlása célszerű, a portfóliók lejárati idejének növelése csak március-áprilisban lesz időszerű.

Erősítheti a bizonytalanságot a keresztárfolyam kedvezőtlen alakulása is, mivel a forint gyengülése és a dollár erősödése együttesen az olaj hazai árának drasztikus emelkedését hozhatja. Ez pedig ismét előtérbe hozhatja a makrogazdasági feszültségeket, mivel az egyébként is feszített költségvetés sarokszámait kedvezőtlenebb feltételek mellett kellene teljesíteni, mint az a tervezés időszakában feltételezhető volt.

Ma a devizapiacon a forint vételi pozíciók zárását ajánljuk, de a hazai devizában rövid (eladási) pozíció felvétele még korai lenne. A részvénypiacot nem rázta meg a leminősítés, újabb és újabb történelmi rekordok születnek, a 15.000 pontos álomhatárt is elhagyta a BUX. Úgy tűnik nincs vége az emelkedésnek.

Múlt heti ajánlásunkban vételre ajánlott részvények (Borsodchem, Richter), illetve a tartásra ajánlottak (MOL, Otp, Egis) emelkedése mellé ezúttal felzárkózott az FHB is, kimagasló teljesítményt nyújtva. Mivel a trend nem változott, a részvények tekintetében ajánlásunk a múlt hetinek megfelelő összetételű.

Ajánlások:

- Állampapír piac:

állampapírok:

- 3-6 hónap vétel,

- 1-15 év: eladás

- Vállalati kötvények:

eladás

- Nemzetközi részvénypiac:

EU részvények tartása, USA részvények tartása, Orosz részvények eladása

- Hazai részvénypiac:

BÉT részvények:

- tartás: Otp, MOL, TVK, Egis

- vétel: Borsodchem, Pannonplast, Richter

- Befektetési alapok:

ingatlan alapok