Tetszett a cikk?

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény lehetőséget ad a társasház közgyűlésének arra, hogy a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonát és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadát a közgyűlés határozattal jelzálogjoggal terhelje meg, a hátralék megfizetésének biztosítékául (30. § (1)).

Ilyen esetben a hátralékos tulajdonostárs nem élhet szavazati jogával és őt a határozatképesség számításánál is figyelmen kívül kell hagyni.

A jelzálogjog bejegyzéséhez azonban nem feltétlenül szükséges közgyűlési határozat. A törvény lehetőséget biztosít a közös képviselőnek és az intézőbizottság elnökének arra, hogy a hátralékos tulajdonostárs ingatlanára, amennyiben legalább hat hónapi elmaradásban van a közös költség megfizetésével, közgyűlés megtartása nélkül is jelzálogjogot jegyeztethessen be. Ennek előfeltétele azonban az, hogy ilyen rendelkezés megtételére a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét a társasház szervezeti és működési szabályzata felhatalmazza (31. §).

A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető.

A közgyűlés határozatát, vagy a közös képviselő, illetve intézőbizottság elnökének rendelkezését a hátralékos tulajdonos a határozat meghozatalától, illetve a rendelkezéstől számított 60 napon belül keresettel megtámadhatja a bíróság előtt. A keresetet a határozat, illetve rendelkezés érvénytelenségének megállapítása iránt kell megindítani.

A kereset megindítása a jelzálogjog bejegyzését nem hátráltatja, de a bíróságtól kérhető a határozat, illetve rendelkezés végrehajtásának felfüggesztése.

A jelzálogjogot törölni kell, ha a tulajdonostárs a hátralékát kifizette. Ilyenkor a hátralék kiegyenlítésétől számított nyolc napon belül a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke köteles kiadni a jelzálogjog törléséhez szükséges engedélyt, mégpedig közokiratba, vagy ügyvéd, illetve bizonyos esetekben jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan.

Ha a tulajdonostárs hátralékát nem egyenlíti ki, a társasház a tulajdonostárssal szemben fennálló igényét a jelzálogjogból közvetlenül nem elégítheti ki, hanem pert kell indítania az igényének érvényesítéséért. A bejegyzett jelzálogjog kizárólag a hátralék megfizetésének biztosítékául szolgál.

dr. Benkő Ferenc
Benkő és Boros Ügyvédi Iroda

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Jogi tanácsok

Ki fizeti a kárt, ha azt ismeretlen jármű okozta?

Ha gépjárművel olyan személy okoz nekünk kárt, aki rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással, a biztosító megtéríti a kárunkat. De kártérítést akkor is kaphatunk, ha a járműnek nincs biztosítása, illetve ha ismeretlen.

Jogi tanácsok

Mire figyeljünk, ha közvetítőn keresztül keresünk külföldi munkát?

Az újságokat olvasva sokszor találkozhatunk külföldi munkavégzésre csábító hirdetésekkel. Gyakran csak utólag derül ki, hogy a munkavállaló „nem olyan lovat akart”, azaz nem azt a munkát kell végeznie, amit meghirdettek, vagy éppen nem olyan feltételek mellett, mint ígérték. Az elővigyázatosság tehát nem árt ilyen esetekben.

Jogi tanácsok

Mit tegyünk, ha meghibásodott a frissen vett árucikk?

Az üzletekben vásárolva sokszor nem is tudatosul bennünk, hogy a kereskedővel egyben fogyasztói szerződést is kötünk. Ez alapján a kereskedő nemcsak átadja a vásárlónak a megvásárolt cikket, hanem az áru hibája esetén kárpótolnia kell a vásárlót.

Jogi tanácsok

Jár-e kártérítés az utasnak természeti katasztrófa esetén?

A délkelet-ázsiai természeti katasztrófa miatt sok magyar utas kényszerült lemondania éppen esedékes külföldi útját, ám számos utazási iroda „vis maior” kárra hivatkozva nem, vagy csak részlegesen fizette volna vissza a részvételi díjat. De mi számít vis maiornak a jog szerint és mit tehetünk, ha például természeti katasztrófa miatt hiúsul meg külföldi nyaralásunk?