Az ÁSZ adatai szerint a 2000-től 44 millió eurós környezetvédelmi kerettel megnyíló ISPA előcsatlakozási alap terhére 2003 végéig Magyarország 332,7 millió eurót kötött le úgy, hogy a rendelkezésre bocsátott kereten felüli uniós támogatás a 2004-es EU-csatlakozástól már a Kohéziós Alapot terheli.

A számvevőszék megállapítja, hogy az ISPA-intézmények és szabályozások kialakítása 2004-ig "folyamatosan változó" és "követő jellegű" volt, ezért két-három éves késedelmek tapasztalhatók a beruházásoknál. "Az ISPA környezetvédelmi támogatások gördülékeny és hatékony felhasználását nem biztosították a megvalósítás magyarországi feltételei és körülményei" - olvasható az ÁSZ összegzésében.

A számvevők szerint az ISPA program indulásakor korlátozottan valósulhatott csak meg a támogatások kihasználása, mert kevés volt a jól előkészített projekt. Hozzáteszik, hogy ez a folyamat azonban 2002-2003-ban felgyorsult, és fokozódott a forráslekötési képesség. Pozitívumként értékeli az ÁSZ a monitoring rendszert is, amit a jogszabályok szerint alakítottak ki és működtetnek.

Az ellenőrző szervezet nehezményezi viszont, hogy a projektjavaslatok kiválasztáskor nem kellőképpen érvényesültek a partnerségi és a társadalmi érdekegyeztetési szempontok. "Az előzetes társadalmi egyeztetés elmaradása miatt fordult elő, hogy a már támogatott projektek helyszíne kérdésessé vált a társadalmi fogadókészség hiányában" - olvasható az összegzésben. Az ÁSZ szerint a fejlesztési források felhasználásának gazdaságosságát rontották azok a ráfordítások, amelyeket az előkészítési hiányosságok pótlására költöttek.

A számvevőszék jelentésében rámutat, hogy az ISPA intézményrendszernél a tagjelölt országokra vonatkozó speciális eljárásrendre való átállás Magyarországon nem fejeződött be az integrációig, az Európai Bizottság az intézményrendszer felkészültségét nem találta teljes körűnek. "A sikertelen akkreditáció nem akadályozta a támogatási források felhasználását, de a feltárt hiányosságok pótlása többletfeladatot jelent a Kohéziós Alap feltételrendszerének való megfeleléshez az intézményeknek" - olvasható az összegzésben.

Az ÁSZ szerint "kedvező irányú változást" jelez, hogy a számvevőszéki ellenőrzés lezárásakor öt olyan projektjavaslat volt elbírálás alatt, amely a Kohéziós Alapból 2004-2006. között leköthető környezetvédelmi keretet 80 millió euróval meghaladta. "Ez előremutató, hiszen javulhat az előkészítés megalapozottsága, felgyorsulhat a végrehajtás, így lehetségessé válhat a környezetvédelmi fejlesztési célú kohéziós keretek teljes felhasználása" - vélekedik az ÁSZ. 

Az ellenőrző szervezet mindezekkel összefüggésben javasolja a kormánynak, hogy az érintett tárcákkal együttműködve koordinálja a kialakítását egy olyan uniós és magyarországi támogatásokat is tartalmazó forrásszerkezetnek, amely illeszkedik a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztési stratégiához. A javaslatok között szerepel, hogy a szükséges önrészt bocsássa rendelkezésre a társfinanszírozás jóváhagyott ütemezésnek megfelelően. "A kormány gondoskodjon az EU követelményeknek megfelelő részletességű projektjavaslatok előkészítésének finanszírozási forrásairól, továbbá javítsa az előkészítő munka hatékonyságát" - javasolja az ÁSZ.

Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszternek az ÁSZ azt javasolja, hogy határozza meg a projektjavaslatok előkészítésében a partnerség elvének és a társadalmi érdekegyeztetés érvényesítésének kritériumait, illetve biztosítékait, valamint a műszaki előkészítéshez kapcsolódó társadalmi konszenzus kialakításának rendjét.
 
Az ÁSZ javasolja azt is, hogy a miniszter dolgoztassa ki a Kohéziós Alapból támogatott projektek lebonyolításának éves időütemezését, az egyes eljárási szakaszokhoz felhasználható időkeretet, illetve az időütemezés érvényesítését biztosító eszközrendszert. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztert az ÁSZ arra kéri, hogy dolgoztasson ki javaslatot az uniós környezetvédelmi fejlesztési források ütemezett lekötésének erősítésére, az abszorpciós képesség növelésére.